János volt magyar elnök, János szigorú kritikát adott az Európai Parlament (EP) iránt, azt állítva, hogy a jelenlegi formájában szükségtelen annak hatékonysága miatt. A budapesti Károli Gésspár Egyetem, az Áder, aki most a Blue Planet Alapítvány elnöke, a Károli Gőrepár Egyetemen tartott rendezvényen beszélt politikai karrierjét és a kormányzási állapotot mind Magyarországon, mind az EU -ban.
A Károli Gésspár, László Egyetem rektorának vezette vita során Áder megjegyezte, hogy az Európai Parlamentre vonatkozó perspektívája jelentősen megváltozott, miután MEP -ként szolgált. Kezdetben egy kifinomultabb vitát várt, de megállapította, hogy a diskurzus még kevésbé polgári, mint a magyar parlamentben. Véleménye szerint a helyzet azóta tovább romlott. Áder elutasította az EU népszerűségével kapcsolatos aggodalmakat, kijelentve, hogy az igazi kérdés nem a képe, hanem annak hatékonysága. A jelenlegi tendenciákat „riasztónak” írta le, és kritizálta az Európai Parlament kézzelfogható eredményeinek hiányát. Példaként emlékeztetett arra, hogy az intézmény elmulasztotta végrehajtani a cianid-alapú bányászati technikákat betiltó állásfoglalást a Tisza-cianid-kiömlési katasztrófa után. Annak ellenére, hogy az EP elfogadta az állásfoglalást, az Európai Bizottság soha nem cselekedett rajta, kiemelve azt, amit Áder az EU döntéshozatali folyamatainak alapvető hibájának tekint.
Saját politikai karrierjét gondolkodva Áder elmagyarázta, miért döntött úgy, hogy 1998 -ban a magyar parlament elnökévé válik, ahelyett, hogy egy miniszteri pozíciót fogadott volna el. Megjegyezte, hogy abban az időben Viktor Orbán miniszterelnököt erőteljesen foglalkoztak a kormányzati felelősségekkel, így kevés teret hagytak a pártkezelésnek. Áder azt hitte, hogy a kormányzó Fides -pártnak erős szervezeti vezetésre van szüksége a magyar Demokratikus Fórum (MDF) sorsának elkerülése érdekében, amely elvesztette a politikai befolyást, miután az összes tapasztalt személyzetet kormányzati szerepekbe helyezte.
Megvitatva Magyarország elnökeként töltött idejét, Áder foglalkozott a vétójogi jogalkotási megközelítéssel. Két feltétele alatt 45 törvényjavaslatot elutasított, kijelentve, hogy mindig átlátható volt a kritériumaival kapcsolatban: ha egy törvény igazodik az alkotmányhoz és a jogi előírásokhoz, aláírja; Ha nem, akkor visszaadja. Hangsúlyozta, hogy döntései kizárólag a jogi alapelveken, nem pedig a politikai megfontolásokon alapulnak. Az elnöki börtönök megvitatásakor Áder azt állította, hogy minden esetet külön-külön kell értékelni, mivel a jogi helyesség nem mindig veszi figyelembe a személyes, egészséggel kapcsolatos vagy társadalmi körülményeket. Kiderült, hogy hivatali ideje alatt mintegy 6000 ragaszkodási kérelmet vizsgált meg, amelyek közül néhánynak hosszú megbeszéléseket igényelt a döntés meghozatala előtt.
A környezetvédelmi kérdésekhez viszonyítva Áder kritizálta az Egyesült Nemzetek Klímameglíma -csúcstalálkozójának (COP -konferenciák) hatékonyságát. Elutasította őket „politikai turizmusként”, és azt sugallta, hogy inkább szimbolikus összejövetelekként szolgálnak, mint a valódi haladás platformjai. Ehelyett azt javasolta, hogy a világ legbefolyásosabb gazdaságai, különösen a G7 Nemzetek, vegyen részt a kötelező környezetvédelmi megállapodások hamisításában.
Záró megjegyzéseiben Áder kibővítette környezeti aggodalmait a levegő, a víz és a talajszennyezés mellett, amelyet „szellemi szennyezésnek” neveztek. Figyelmeztette a nyilvános diskurzus lebontását, azzal érvelve, hogy a vita magas színvonalának fenntartása ugyanolyan döntő fontosságú, mint a természeti erőforrások védelme.
A poszt volt magyar elnöke: „Az Európai Parlament felesleges” először jelent meg a magyar konzervatívnál.
