Zoran Milanović horvát elnököt nemrégiben választották újra második ciklusra. Az elnökválasztás második fordulójában a kormányzó Horvát Demokratikus Unió (HDZ) által támogatott Dragan Primoraccal mérkőzött meg. Zoran Milanovićot, aki 2020 óta tölti be Horvátország elnöke, az ellenzék, a Szociáldemokrata Párt (SDP) támogatja.
Dragan Primorac minden korábbi HDZ-eredményt alulmúlva a párt történetének eddigi legrosszabb eredményét érte el, a szavazatok mindössze 25 százalékát szerezte meg a második fordulóban. Milanović viszont a szavazatok elképesztő 75 százalékát szerezte meg 44 százalékos részvétel mellett. Már a verseny elején látható volt, hogy a lakosság döntő többsége támogatja, és már csak azért is volt szükség a második fordulóra, mert már 5000 szavazattal elmaradt a szükséges abszolút többségtől.
A decemberi elnökválasztás első fordulója volt a harmadik szavazás Horvátországban 2024-ben: áprilisban előrehozott parlamenti választást tartottak (amelyet a HDZ nyert meg, ezzel biztosította Andrej Plenković miniszterelnöki székét egy újabb ciklusra); majd nyáron került sor az európai parlamenti választásra (a HDZ a szavazatok 35 százalékával nyerte meg a versenyt); és végül decemberben lezajlott az elnökválasztás első fordulója.
Az eredmények miatt csalódottan Andrej Plenković horvát miniszterelnök azt mondta, Milanović „semmit sem kínál” a választóknak. Bár Horvátországban az elnök szerepe többnyire ceremoniális, Milanović népszerűsége miatt szálka volt a Plenković vezette HDZ oldalán. Milanović rendszeresen kritizálja a HDZ vezetését, különösen az országban állítólagos korrupció miatt. A HDZ és Milanović közötti vita tetőpontján az elnök még azzal is foglalkozott, hogy 2024-ben a Szociáldemokrata Párt miniszterelnök-jelöltjeként induljon a horvátországi parlamenti választáson. Az Alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek ítélte az ötletet – hacsak nem előbb mond le elnöki posztjáról, amire Milanović nem volt hajlandó. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy az elnöknek nem pártpolitikai személyiségnek kell lennie, hanem politikai és ideológiai irányvonalakon át kell egyesítenie a polgárokat.
Az elmúlt három évben Milanović kivívta magának a „horvát Donald Trump” hírnevét. Nemzetközileg ismertté vált a Nyugat Kijevnek nyújtott katonai támogatásával szembeni ellenállásáról és kritikájáról. Az újraválasztott elnök elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, ugyanakkor hangosan bírálta Európa konfliktushoz való hozzáállását. Milanović kiállt Oroszország szankcionálása ellen, azzal érvelve, hogy ezek károsítják az európai gazdaságot, miközben azt is felvázolta, hogy a szankciók valójában elősegítik Moszkva és Peking szorosabb együttműködését.
„Az elmúlt három évben Milanović kivívta magának a „horvát Donald Trump” hírnevét.
A horvát elnök emellett nyugati katonai segélyt is kapott a kelet-európai háború meghosszabbítására, és ragaszkodott hozzá, hogy „őrültség” azt feltételezni, hogy orosz legyőzhető egy hagyományos háborúban. Milanović tavaly szintén megakadályozta horvát katonatisztek kiküldését az ukrajnai Security Assistance and Training for Ukraine NATO-misszióhoz, amely Kijev megsegítését célozza.
Milanović a hét eleji győzelmi beszédében hangsúlyozta, hogy elnökként elkötelezett a katonai hatalmak gyakorlása mellett (a horvát fegyveres erők főparancsnokaként), amelyet az elnökség biztosít számára.
A Nyugat Ukrajnát segítő intézkedéseivel szembeni nyílt bírálata miatt Milanović felkerült a Myrotvorets ukrán online feketelistára, és azzal vádolták, hogy szándékosan aláásta Ukrajna nemzetbiztonságát.
A Kijev elleni kritikán kívül Zoran Milanović hangos Brüsszel kritikusa is. A választási kampány során az EU-t „sok szempontból nem demokratikusnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy meg nem választott bürokraták irányítják. „Az EU nem tud úgy működni, hogy a brüsszeli bürokrácia mindent diktál” – hangoztatta korábban magyarországi útja során, és úgy vélekedett, egyértelmű kritériumok hiányában az erősebb joga alapján döntenek az Európai Unióban a források elosztásáról. (Érdekes megjegyezni, hogy Horvátország 2013-ban, Milanović miniszterelnöksége idején csatlakozott az EU-hoz: 2011-2016 között ő volt az ország miniszterelnöke.) A brüsszeli demokratikus deficit mellett Milanović a bevándorlást is megnevezte, miközben bírálta az EU migrációs politikáját. mint Horvátország legnagyobb kihívása.
Zoran Milanović újraválasztását széles körben üdvözölte a magyar jobboldal. Győzelmét nemcsak azért ünnepelték, mert osztja a kormánykoalíció álláspontját a bevándorlásról és az ukrajnai háborúról, hanem azért is, mert többször is kiállt Magyarország mellett. Brüsszelnek Budapesttel szembeni bánásmódját bírálva (a Magyarországnak járó több milliárd eurós támogatás befagyasztása után) Milanović arra figyelmeztetett, hogy a tagállamok szankcionálására vonatkozó „Európai Egyesült Államok” megközelítés veszélyezteti az Unió jövőjét. „Ez a fajta megközelítés mélyen irritáló” – mondta Milanović, hozzátéve, hogy nagyon valószínű, hogy „ma Magyarország, holnap pedig valami nagyobb ország lesz, amelyet „leckéket kell adni”. Az elnök világossá tette, hogy véleménye szerint az EU kizárólag „ideológiai okokból” szankcionálja Magyarországot, és ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Brüsszel azon törekvését, hogy kárt tegyen Budapesten. Bár Milanović megjegyezte, hogy bizonyos „ideológiai kérdésekben” nem ért egyet Magyarországgal, 2023-ban azt is aláhúzta, hogy „örül (…) olyan emberekkel beszélni, akik nem ellenségek”.
Kapcsolódó cikkek:
The post Újraválasztották a horvát Trumpot Zoran Milanovićot appeared first on Magyar Konzervatív.
