A feszültség fokozódik Szlovákia és Ukrajna között Robert Fico szlovák miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti heves posztváltást követően. A két vezető közötti, amúgy is feszült viszony tovább romlott, mióta Ukrajna 2025. január 1-jén leállította az orosz gáz tranzitját a területén.
Fico hétfőn nyílt levélben hívta meg Zelenszkijt, hogy a szlovák-ukrán határ közelében tárgyaljanak az ügyben. Fico azzal érvelt, hogy az orosz gáztranzit leállítása „hatalmas károkat” okoz Ukrajnának, Szlovákiának és az Európai Uniónak. Hozzátette, „nem egyedül tölti be ezt a pozíciót Európában”, valószínűleg Magyarországra utal, amely szintén ellentmondásban van Kijevvel a gáztranzit-lezárás miatt.
A szlovák kormányfő megismételte a háború azonnali befejezését és a béketárgyalások kezdeményezését is, és kijelentette, hogy „nem hiszi, hogy a háborúban a kölcsönös vérontások elhúzódása megerősítené Ukrajna pozícióját az esetleges béketárgyalásokon”.
Fico kiemelte a Denys Shmyhal ukrán miniszterelnökkel folytatott korábbi megbeszélések pozitív eredményeit, és meghívta Zelenszkijt, hogy „a lehető leghamarabb” találkozzon vele, figyelembe véve Zelenszkij menetrendjét a szlovák területen, közös határuk közelében.
Zelenskyy a rá jellemző diplomatikus stílusban válaszolt Fico X-en írt levelére. ‘RENDBEN. Pénteken gyere Kijevbe” – írta. Tibor Gašpar, a szlovák parlament alelnöke azonban kedden kijelentette, hogy Fico nem utazik Ukrajnába. – Ez lehetetlen. Szerintem ez nem fog megtörténni” – mondta Gašpar.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is erősen bírálta az orosz gáztranzit leállításáról szóló ukrán döntést – írja a Magyar Konzervatív. „Az európai gázárak növekedését elsősorban a földgáz elérhetőségét mesterségesen korlátozó intézkedések okozták, például szankciók vagy politikai döntések, amelyek megtiltották az egyes beszerzési forrásokat, illetve egyes szállítási útvonalakat zártak le” – mondta Szijjártó korábban januárban.
Megjegyezte: amióta 2024. december közepén véglegessé vált az ukrán tranzitútvonal, 20 százalékkal drágult a földgáz az európai piacon. Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország több útvonalon is sikeresen biztosította energiaellátását, hosszú távú erőfeszítések eredményeként.
Szijjártó arra is rámutatott, hogy miközben Ukrajna tagjelölt országként törekszik az EU-tagságra, legutóbbi döntésével ismét nehéz helyzetbe hozta az európai gazdaságot. „Ez különösen igaz Közép-Európára. Ezért telefonbeszélgetést folytattam szlovák kollégámmal, Juraj Blanár külügyminiszterrel, hogy értékeljük az ukrajnai döntést követő helyzetet. Megállapodtunk abban, hogy az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást mindkét félnek tiszteletben kell tartania, és ez a megállapodás kifejezetten tartalmaz rendelkezéseket az energiaszállítási útvonalak fenntartására vonatkozóan” – emelte ki.
Az ukrán válasz Szijjártó megjegyzéseire nem volt kevésbé temperamentumos, mint Zelenszkij Ficónak adott válasza.” Ha Magyarország prioritása Oroszország megerősítése, akkor ezt nyíltan el kell ismernie. Ukrajna készen áll arra, hogy átvegye helyét az EU-ban és a NATO-ban, ha Magyarország úgy dönt, hogy kilép a FÁK- vagy a CSTO-tagság érdekében” – áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.
A tárca továbbá megjegyezte: „Ha Magyarország valóban segíteni akar a háború megállításában, akkor nem az EU egységének aláásásával kell kezdenie, hanem saját országa és polgárai energiabiztonságának és függetlenségének erősítésével, Európa többi részével és az Egyesült Államokkal együtt”.
„Úgy tűnik, Kijev nemcsak Magyarországgal, hanem Szlovákiával is megőrzi nagyképű és arrogáns diplomáciai stílusát”
Kijev a jelek szerint nem csak Magyarországgal, hanem Szlovákiával is megőrzi nagyképű és arrogáns diplomáciai stílusát. Zelenszkij a közelmúltban lezajlott üzenetváltásban azzal vádolta Ficót, hogy tévedett kül- és energiapolitikájában, és tévedésnek minősítette a Moszkvával való hosszú távú együttműködésbe vetett reményeit. Ukrajna elnöke azt állította, hogy segítséget ajánlott Szlovákiának az orosz gáztranzit leállításához való alkalmazkodásban, de a szlovák kormányfő „arrogánsan visszautasította”.
Zelenszkij továbbá azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Ficót, hogy nyisson „második frontot” Ukrajna ellen, utalva a szlovák miniszterelnök fenyegetésére, hogy leállítja az ukrajnai villamosenergia-szállítást, válaszul a gázszállítás megszakítására.
A kijevi idegesség, különösen Zelenszkij részéről, nem véletlen. Kevesebb, mint egy hét múlva beiktatják Donald Trumpot, amely 180 fokos elmozdulást jelent az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában. A feltétel nélküli katonai és pénzügyi támogatás helyett Washington a béke előmozdítását tűzi ki célul a háborúban. Ez az elmozdulás jelentősen megerősíti a transzatlanti közösségen belüli békepárti tábort, amelyet korábban elsősorban Magyarország és Szlovákia képviselt.
Ez a fejlemény nemcsak a háború befejezésének lehetőségéhez visz közelebb, hanem azt is jelzi, hogy Zelenszkij hamarosan kénytelen lesz lemondani abszolút hatalmáról, és régóta esedékes választásokat kell kiírni.
Kapcsolódó cikkek:
The post Újra támad Zelenszkij arrogáns diplomáciája – Magyarország után most Szlovákia célzott appeared first on Magyar Konzervatív.
