Április 29 -én, az Egyesült Államok elnökének második elnökségének első 100 napjának végét jelöli. Január 20 -án hivatalba lépése után Trump azonnal elkezdett dolgozni, hogy teljesítse ígéretét az amerikai választópolgárnak – miközben egyidejűleg lebontja a sikertelen liberális világrend fennmaradó struktúráit. Az Egyesült Államok elnökének, Magyarország egyik legközelebbi szövetségeseként, Viktor Orbán miniszterelnökkel együtt, lelkesen várták Trump visszatérését a Fehér Házba. Most, amikor a 100 nap telt el, megnézzük, hogy ez a változás hogyan befolyásolta Magyarországot.
A magyar – amerikai kapcsolatok aranykorába
Joe Biden volt elnök hivatali ideje alatt a magyar – amerikai kapcsolatok történelmi mélypontot értek el. A demokratikus adminisztráció, amelyet elsősorban az ideológiai megfontolások motiváltak, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja Magyarország destabilizálására és végül a Viktor Orbán hatalomból való eltávolítására. Ezt a kampányt az Egyesült Államok volt amerikai nagykövete, David Pressman vezette, aki többször felhasználta a megbízatását, hogy beavatkozzon Magyarország belügyeibe. A Pressman módszerei az ellenzéki adatok és kapcsolt média támogatásától kezdve a fizetett közösségi média hirdetési kampányok elindításáig, amelyek diskreditálják a magyar kormányzati politikákat. Hivatali ideje alatt az Egyesült Államok egyoldalúan megszüntette a két ország közötti kettős adóztatási szerződést – az 1979 -es megállapodás. A szabályok utolsó napjaiban a Biden kormánya szankciók alapján a Biden -adminisztráció vezérigazgatóját az Antal Rogán magyar miniszterelnöknek helyezte el, és megakadályozta, hogy belépjen az Egyesült Államokba.
Trump második elnökségének első 100 napján a magyar – amerikai kapcsolatok gyorsított és értelmes javulásának kezdete volt. A magyar külügyi és kereskedelmi miniszter, Szijjraj Perter volt az első EU tisztviselői, akik januárban telefonon beszéltek Marco Rubio államtitkárral. Szijjtár februárban meglátogatta Washingtonot, ahol találkozott Scott Bessent kincstári titkárával, és márciusban személyesen találkozott Rubio -val – miközben az Európai Unió külpolitikai vezetője, Kaja Kallas a Rubio irodáján kívül várt egy olyan találkozóra, amely soha nem valósult meg. Eközben Orbán gyakori kapcsolatot tartott fenn Trumpmal, és állítólag több telefonhívást folytatott vele.
A magyar és az amerikai tisztviselők közötti tárgyalások a Biden adminisztráció által bevezetett büntető intézkedések megfordítására összpontosítottak, ideértve a kettős adózási szerződés visszaállítását és a Rogán -val szembeni szankciók megszüntetését. Megvitatták azokat a területeket is, ahol a magyar – amerikai együttműködés megerősíthető. A kapcsolatok javításának jeleként az Egyesült Államok Kincstári Minisztériuma áprilisban bejelentette, hogy Rogánt eltávolították a szankciók listájáról.
Míg a korábban David Pressman által korábban birtokolt pozíció maradt, új misszióvezető érkezett az Egyesült Államok nagykövetségébe, március 7 -én. Robert Palladino vezető amerikai diplomatát kinevezték a CharGé d’Affaires AD ideiglenes. Az első hivatali heteit intenzív tevékenység és konstruktív találkozók jellemezték a magyar nyilvános szférában, beleértve a kormánytisztviselőket is. Palladino többször kijelentette, hogy Orbán és Trump közötti szoros személyes kapcsolat bevezethet egy potenciális „aranykorban” a magyar – amerikai kapcsolatokban, és kiemelte az együttműködés kritikus területeit, ideértve az atomenergiát és a védelmet.
Noha még mindig van hely a haladásra, a kapcsolatok javulása eddig tagadhatatlan, és úgy tűnik, hogy a tervek szerint folytatódik. Bizonyos fejlemények azonban még nem valósulnak meg-nevezetesen a Viktor Orbán régóta várt magyar-amerikai gazdasági üzletét, valamint egy új amerikai nagykövet hivatalos kinevezését.
A béke Ukrajnában még mindig távol van
Donald Trump fő kampányának ígérete az Ukrajnában folytatott háborút véget vetve azáltal, hogy tartós békemegállapodást kíván Brokinni Kyiv és Moszkva között. Ez egy 180 fokos változást jelentett Washington Ukrajna politikájában, amely Biden alatt feltétlen támogatást jelentett-mind pénzügyi, mind katonai-Ukrajna számára. Ez magában foglalta a diplomáciai és kommunikációs csatornák megszakítását is Oroszországgal, és elutasította a békés megoldásra vonatkozó javaslatokat.
Trump a háborúval kapcsolatos álláspontja szorosan igazodik Orbán álláspontjához. A konfliktus kitörése óta Magyarország gyakorlatilag egyedül állt a Nyugati Szövetségben, mint a béke és a tárgyalások támogatója-egy olyan pozíció, amely Budapestet a brüsszeli könyörtelen támadások középpontjába helyezte, és az EU háborús többségének nyomása. Orbán következetesen hangsúlyozta a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát, megjegyezve, hogy a diplomácia végül az egyetlen módja a konfliktusok megoldásának. Magyarország nem vágta meg a kapcsolatokat Oroszországgal, és továbbra is pragmatikus kapcsolatot tart fenn Vlagyimir Putyin kormányával – egy olyan álláspontot, amelyet Trump újra megerősített, amikor visszatért hivatalba.
Az Egyesült Államok elnöke februárban bejelentette, hogy a békés tárgyalások azonnal megkezdődnek. A tárgyalások később Szaúd -Arábiában kezdődtek az orosz és az amerikai delegációk között. Noha kezdeti aggodalmak merültek fel azzal, hogy Ukrajnát kizárják, az ukrán küldöttség hamarosan találkozott az amerikai társaikkal Szaúd -Arábiában is.
A jelentős áttörés április elején történt, amikor Moszkva és Kijev – a Washingtonnal kötött külön megállapodások révén – megegyeztek egy tengeri és energia tűzszünetre. A folyamat törékenysége azonban nyilvánvalóvá vált, mivel mindkét fél azzal vádolta egymást, hogy megsértették a megállapodást. Azóta számos további megszüntetést jelentettek be, nevezetesen a húsvétra és a legutóbb a győzelem napjára (május 8–11.).
A tárgyalások kezdetén Keith Kellogg amerikai különleges megbízott kijelentette, hogy az adminisztráció várhatóan kézzelfogható eredményeket fog elérni az első 100 napon belül. A béke még mindig távol van. Az utóbbi napokban Oroszország és Ukrajna jelezte hajlandóságát a tárgyalások előfeltételek nélkül, és reagálva a Washington növekvő nyomására. Ennek ellenére továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok kiléphet a tárgyalásokból, és inkább az ukrán katonai támogatását és Oroszország elleni szankciókat is eszkalálhatja.
A liberális világrend lebontása
A Trump egyik első végrehajtási végzése között szerepelt az Egyesült Államok az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kilépése, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyészeire vonatkozó szankciók kiszabása. Mindkét intézmény a hosszú domináns liberális világrend szerkezeti keretének részét képezi, amelyet Trump most szisztematikusan szétszerel. Orbán miniszterelnök szerint Magyarország 2008 óta készül erre a pillanatra, amikor a pénzügyi válság sújtotta az Európai Uniót.
Balázs Orbán miniszterelnök politikai igazgatója az egyik fő ideológus Magyarország nagy stratégiájának a feltörekvő világrendre vonatkozóan, amely sok szakértő szerint multipoláris lesz. Az új világrend azonban új struktúrákat és kereteket igényel – valamint az elavultak lebontását.
Magyarország április 3-án bejelentette a Nemzetközi Büntetőbíróságból való visszavonását, egybeesve az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu négynapos hivatalos látogatásával. A Nemzetközi Büntetőbíróság 2024 novemberében elfogatóparancsot adott ki Netanyahu számára az állítólagos háborús bűncselekmények és a gázai emberiség elleni bűncselekmények miatt.
Az Egyesült Államok globális testtartásának elmozdulása nagyobb helyet biztosít Magyarországra, és új lendületet ad az európai jognak, hogy megtámadja a liberális rend egyik legerősebb intézményi struktúráját: az Európai Uniót. Míg a jobboldali erők az utóbbi években a kontinensen erősen növekedtek, továbbra is az EU-n belül maradnak. Ez várhatóan megváltozik, és arra készteti a régóta megsértő reformokat, hogy végre alakuljanak ki.
Nincs ideológia alapú intervenciós külpolitika
A Marco Rubio április 22 -én bejelentette az Állami Minisztérium elsöprő szerkezetátalakítását, ideértve a személyzet 15 % -os csökkentését, valamint a világ több mint 100 Vira bezárását vagy konszolidációját, a Trump adminisztráció „America First” mandátumának részeként. A Associated PressA terv magában foglalja a 734 iroda és az irodák 602 -re történő csökkentését, valamint a 137 más osztályba való áthelyezését a hatékonyság növelése érdekében.
A szövetségi kiadások csökkentése és az Amerika első doktrínájának végrehajtása kulcsfontosságú oka volt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) szétszerelésének korai lépésének mögött. Elon Musk milliárdos irányítása alatt a Kormányhatékonysági Minisztérium (DOGE) megtisztította az USAID -t – egy olyan ügynökséget, amelyet széles körben a CIA meghosszabbításának tekintnek, és Amerika „rezsimváltási gépe” címkével ellátott. Trump és Musk felfedték az USAID által finanszírozott média és nem kormányzati szervezetek globális hálózatát, amely elősegíti a liberális-progresszív napirendeket, és a destabilizáció céljából szuverénista, jobboldali kormányokat céloz meg.
Ez a hálózat különösen aktív volt Kelet-Európában, ideértve a Magyarországot is, ahol az USAID-támogatások milliárd dollárja az ellenzéki igazodó média és a nem kormányzati szervezetek számára, amelyek kritikusak a Viktor Orbán kormányát kritikusak. A legnépszerűbb címzettek tartalmazzák Direkt36, ÁtlátzóKlubrádió és mások. Az USAID kulcsszerepet játszott a magyar 2022-es parlamenti választások befolyásolására irányuló kísérletekben is, amikor a hírszerzési jelentések szerint amerikai dollárt egy washingtoni székhelyű nem kormányzati szervezet, a demokrácia akciója útján az ellenzékhez irányítottak.
Ennek a hálózatnak a kitettsége arra késztette a magyar kormányt, hogy az alkotmánymódosítások révén szigorítsa szuverenitásvédelmi intézkedéseit, ideértve az új szabályokat, amelyek lehetővé teszik a magyar állampolgárság felfüggesztését a kettős állampolgárságú egyének számára (kivéve az EU -országokból garantált szabad mozgást), a bíboros törvény által meghatározott feltételek mellett. Noha a csoport alapú felfüggesztés továbbra is tilos, az ilyen intézkedések lehetővé teszik az ideiglenes egyéni visszavonást.
A kormány András Lászlót is kinevezte kormánybiztosnak az USAID finanszírozásának nyomozásáért Magyarországon. Washingtonba utazott, hogy megvizsgálja, hogy a támogatásokat hogyan irányították a magyar szervezetekhez. László szerint a megállapítások jogi következményekkel járhatnak.
Trump kereskedelmi háborúja és váratlan lehetősége
Április 2 -án – a közönség napján – Trump bejelentette a kölcsönös tarifákat több mint 150 országban, elsősorban Kínát, Vietnamot, Kanadát, Mexikóban és az Európai Uniót. A cél az, hogy ellensúlyozza a kereskedelem hiányát, amelyet az Egyesült Államok évtizedek óta halmozott fel. A globális részvénypiacok sokkját követően Trump 90 napos szünetet hirdetett a legtöbb tarifáról, amelynek során az országok új kétoldalú kereskedelmi feltételeket tudtak tárgyalni. A kínai tarifák a helyükön maradtak, és most elérik a 145 % -ot.
Az EU -t 20 százalékos tarifák sújtották, ami negatívan befolyásolta Magyarországot. Az előrejelzések becslése szerint a magyar GDP 0,5 százalékpontos csökkenése, ha a tarifák a szünet után folytatódnak. Az intézkedések kifejezetten az autóiparra irányulnak, amely a magyar gazdaság sarokköve, amely szorosan kapcsolódik a német autóiparhoz. A magyar kormány az EU -t azzal vádolta, hogy nem vette komolyan a tarifális tárgyalásokat, és nem javasolta életképes alternatívát az Egyesült Államokkal kötött megállapodás megkötésére.
Eközben Magyarország az utóbbi években szoros gazdasági kapcsolatokat épített ki Kínával. Keleti megnyitási politikája értelmében a kormány diverzifikálta a kereskedelmi kapcsolatokat, és üdvözölte a keleti, elsősorban a kínai beruházásokat. Magyarország az uniós piacokon belépő kínai vállalatok csomópontjává vált, olyan cégekkel, mint a BYD és a CATL, az ország gyárait hozva létre. 2024-ben Budapest és Peking a kapcsolatokat minden időjárási átfogó stratégiai partnerségre fejlesztette.
Ez most Magyarországot finom helyzetbe helyezi. A Trump adminisztráció már a kezdetektől egyértelművé tette, hogy Kínát az első számú stratégiai ellenfélnek tekinti, és hajlandó merész lépéseket tenni annak növekedése érdekében. Magyarország a gazdasági semlegességről szóló pozícióját vállalta, és arra törekedett, hogy hídként járjon el Kelet és Nyugat között. Sokan azonban úgy vélik, hogy ez az álláspont egyre bizonytalanabbá válik. Palladino nemrégiben hangsúlyozta, hogy míg Washington tiszteletben tartja a nemzeti szuverenitást a kereskedelmi és befektetési döntések során, ragaszkodik a stratégiai kockázatok egyértelmű értékeléséhez is. „Trump elnök egyértelmű: Kína stratégiai kihívásokat jelent az Egyesült Államok és szövetségeseink számára – az éberséget, az átláthatóságot és az egységet igénylő karikák” – mondta.
Mindazonáltal Trump vámpolitikája váratlanul megemelte Magyarország gazdasági szerepét Brüsszel szemében. Az EU már régóta kritizálta Orbán keleti megnyitását, ám az USA -val folytatott lehetséges kereskedelmi háborúval szemben most már előnyös lehet Magyarország Kínával való kapcsolatokból. A Brüsszel és Peking közötti közelítés jelei már április 2 óta jelentek meg, és az elkövetkező hónapokban egyre inkább kiemelkedhetnek, mivel mindkét fél az amerikai tarifák hatásainak enyhítésére törekszik. Ez a fejlemény Magyarországot létfontosságú szereplőként helyezheti el az EU gazdasági stratégiájában, és Orbán Viktornak hatalmas Trump kártyát adhat Brüsszel felett.
A Trump Magyarország szemszögéből származó első 100 napos bejegyzés először magyar konzervatívon jelent meg.
