A Ludovika University Press bejelentette, hogy újra közzéteszi a híres 20. századi magyar amerikai filozófus, Thomas Molnar könyveit, Az amerikai életmód és Az ideális állapot kritikája– Az alkalom megünneplése érdekében az egyetem március 7 -én egy könyvindító rendezvényt is rendezett a budapesti campuson.
A Bernát Török, a Ludovika Egyetem Eötvös Kutatóközpontjának igazgatója egy rövid beszédben üdvözölte a résztvevőket. Ebben hangsúlyozta, hogy ez az új kiadvány csak egy része az egyetem szélesebb programjának, amelynek célja Molnar sok munkájának újbóli közzététele. Úgy véli, hogy ötletei manapság rendkívül relevánsak, és még látnoknak is hívták.
A következő testületen Jeffrey Wilson, az Amerikai Katolikus Egyetem filozófia professzora, a budapesti Corvinus Egyetem Balags Mezei politológusának professzora, valamint az Eötvös Loránd Egyetem történelem professzora és az Írország volt nagykövete, Tamás Magyarics egy vita céljából gyűjtött össze.
Mezei professzor először beszélt, és hozzátette, hogy Ludovika nemcsak Thomas Molnar, hanem más nagy magyar gondolkodók, például John Lukacs munkáit is közzéteszi. Valójában ez a rendezvény egy Lukacs nevű épületben zajlott. Ami Molnar -t illeti, megemlítette azon gondolatát, hogy visszatérjen az utópikusból az úgynevezett „isteni valóságnak”. Azt is megosztotta, hogy az utópia fogalmának bibliai eredete van. Pontosabban, a Jelenések könyvében a jó és a rossz közötti csata után disztopikus és utópikus látást írnak le.
Wilson professzor elmondta, hogy különbség van a baloldali és a jobboldali utópizmus között. A baloldali utópizmus-magyarázta-elsősorban Karl Marx és Immanuel Kant ötletein alapul. Eközben a jobboldali utópizmus az arminianizmuson alapul, a protestáns mozgalomban a kálvinizmus rivális teológiáján, amely állítása szerint a tökéletesség az emberek által megvalósítható. A kálvinizmus viszont az embereket veleszületetten hibásnak tekinti. Wilson professzor úgy véli, hogy az Egyesült Államok alapítóit jobban befolyásolták a kálvinizmus, ami arra késztette őket, hogy az ellenőrzési és egyensúlyi mechanizmust bevonják új kormányzati formájukba.
„A kálvinizmus… az embert veleszületetten hibásnak tartja”
A Magyarics professzor párhuzamot húzott az utópikusság, amelyről Molnar írt és a gyarmati Amerika puritánjait írta. Ami a felsőbb amerikai életmód gondolatát illeti, kijelentette, hogy az Egyesült Államok időnként békés módon és időnként nem olyan békés módon próbálja ezt a világon, például a 21. század eleji neokonok esetében. Azt is megosztotta, hogy az amerikai kivételesség gondolata már régóta jelen van az amerikai vezetésben. Kiváló példa erre Woodrow Wilson elnök külpolitikája az I. világháború alatt és után.
Wilson professzor ezután kiderítette, hogy annak ellenére, hogy konzervatív, nem rajongója Trump elnöknek. Azt írta le, mint inkompetens és arrogáns; és kijelentette, hogy Amerika a leggazdagabbá vált, amikor nagylelkű volt más nemzetekkel, nevezetesen a Marshall -tervvel a második világháború utáni Truman elnök adminisztrációja során.
Másrészt, a Magyarics professzornak egyre több mérése volt a témában. Elmagyarázta, hogy a volt brit diplomata Robert Cooper három hatalmi kategóriát ír le: az utópista, moralista posztmodern; A realista modern hatalmi egyensúly alapján; és egy pre-modern, törzsi, kevésbé kifinomult hatalom. Úgy véli, hogy a Trump adminisztráció elmozdul a geopolitikai hatalom posztmodern megközelítésétől, és közelebb áll a hatalom modern gondolatához. Hasonló dolog történt a Nixon adminisztráció idején, amikor Henry Kissinger államtitkár vezetésével az Egyesült Államok a hidegháborús ellenségekkel és a Kínával foglalkozó feszültségeket okozott, és Beaome nyitottabb az együttműködésre, ha nemzeti érdekeiket szolgálták.
A Ludovika Egyetemen ünnepelt Thomas Molnar munkái először magyar konzervatívon jelentek meg.
