Az idei 34. nemzeti tudomány és innovációs Olimpiad (OTIO) új rekordot állított fel a részvételről, tükrözve a fiatal magyarok iránti növekvő lelkesedést a tudományos és technológiai innováció iránt. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által Budapesten tartott közös sajtótájékoztatón, a Kulturális és Innovációs Miniszter Balezi Hankó bejelentette, hogy 428 14–8 éves hallgató lépett be a versenybe, és 296 -ot alkot, 296 -ban. csapatok. Közülük 17 csapat képviseli a magyar közösségeket az ország határain kívülről.
Beszéde során Hankó miniszter foglalkozott Európa csökkenő globális versenyképességének a technológia és az innováció területén. Rámutatott, hogy a világ 50 legnagyobb technológiai társaságának közül csak négy található az Európai Unióban, míg a kontinens a globális kockázatitőke -beruházások mindössze 5 % -át teszi ki – az Egyesült Államokban 52 % -kal és 40 % -kal. Kína. Az európai tudományos termelés szintén szenvedett, a globális összeg 25 % -áról több mint egy évtizeddel ezelőtt mindössze 18 % -ra esett vissza. A miniszter szerint ezek a tendenciák hangsúlyozzák az innováció által vezérelt fordulat sürgős szükségességét a versenyképesség helyreállítása érdekében.
„A John von Neumann és a Demján Sándor programok elindítása aláhúzza Magyarország elkötelezettségét a technológiai és tudományos fejlődés előmozdítása iránt”
E kihívások elleni küzdelem érdekében Magyarország az innovációra összpontosít, mint a gazdasági növekedés oszlopára. Hankó hangsúlyozta, hogy az országnak GDP -jének 3 % -át ki kell osztania a kutatáshoz és fejlesztéshez, áthidalnia az innovációs szakadékot a nyugati gazdaságokkal, és erősítenie kell az ipari vállalkozások és egyetemek közötti együttműködést. A fiatal tehetségek előmozdításával együtt a rugalmasabb és innovációbarátabb szabályozási környezet szintén kulcsfontosságú. Magyarország már jelentős lépéseket tett ebben az irányban. Az elmúlt öt évben a magyar egyetemek doktori hallgatók száma megduplázódott, csakúgy, mint a kutatók és a fejlesztők száma a magánszektorban. Jelenleg Magyarországnak 6500 kutatója van millió lakosonként, azzal a céllal, hogy ezt 9000 -re növelje. Ezenkívül az innováció finanszírozása az elmúlt évtizedben megháromszorozódott, elérve az 1 042 milliárd forintot.
A magyar kormány számos intézkedést vezetett be az innováció ösztönzése érdekében. Ide tartoznak a vállalkozások adókedvezményei, a kutatási és innovációs alap létrehozása, valamint a felsőoktatás reformjai. A John Von Neumann és a Demján Sándor programok elindítása, utóbbi 1410 milliárd forint támogatta, tovább hangsúlyozza az ország elkötelezettségét a technológiai és tudományos fejlődés előmozdítása iránt. Csak 2024-ben további 131 milliárd forintot osztanak ki az innovációval kapcsolatos kezdeményezésekhez.
Hankó 2030 -ra megismételte Magyarország azon törekvését, hogy 2030 -ra az Európa tíz leginnovatívabb országában szerepeljen. A Nemzeti Tudomány és Innovációs Olimpia, az olyan kezdeményezések mellett, mint a magyar innováció nagydíja, döntő szerepet játszik e cél elérésében. A nagydíj, amely most a 33. évében, felkéri a kis-, közép- és nagyvállalatokat, hogy nyújtsanak be olyan innovációs projekteket, amelyek 2024 -ben mérhető üzleti sikert mutattak. A pályázatok február 10 -ig nyitottak.
Zoltán Birkner, a MISZ alelnöke kiemelte az Innovációs Nagydíj hatását, megjegyezve, hogy közel 1500 kérelmet nyújtottak be az elmúlt 32 évben, 248 díjat kapott. Bejelentette az új tehetségfejlesztési kezdeményezéseket is, ideértve a mentorálást és a szakmai támogatást az ígéretes fiatal innovátorok számára.
A magyar nemzeti tudomány és innovációs olimpia rekordszintes részvétele először jelent meg a magyar konzervatívon.
