Alig közeledünk az év első hónapjának végéhez, de az Európai Unió már 2025 második korrupciós botrányánál tart. Didier Reynders volt igazságügyi biztos árnyas pénzmosási üzlete 2024 decemberében vált ismertté a nyilvánosság előtt, 2025. január elején. Miután mandátuma lejárt, és ezért elvesztette mentelmi jogát, a belga rendőrség házkutatást tartott Reynders házában. A volt biztost azzal vádolják, hogy lottószelvényeket vásárolt, hogy elfedje pénze kétes eredetét. Noha 2024 végén nem először került Reynders vitába, az Európai Parlament mégis felhatalmazta őt, hogy elfoglalja az igazságügyi biztosi tárcát. Posztján kulcsszerepet játszott Brüsszel azon törekvésében is, hogy aláássák Magyarország uniós forrásokhoz jutását és démonizálják a tagállamot.
Alig száradt meg a tinta a Reynders-botrányról írt utolsó cikkeken, amikor újra előkerült egy régi vita: az úgynevezett Qatargate-botrány. Az egykori S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) politikusát, Maria Arena volt EP-képviselőt a közelmúltban bűnszervezetben való részvétel miatt vádolják. A belga politikus csatlakozik a volt EP-képviselők sorához, akiket hivatalosan vádolnak azzal, hogy pénzjutalomért cserébe politikai szívességeket tettek Katarnak és Marokkónak.
A Qatargate-botrány először 2022-ben rázta meg az Európai Parlamentet. Azóta több korábbi EP-képviselőt, köztük Eva Kailit, Pier Antonio Panzerit és Marc Tarabellát is megvádolták korrupcióval. A készpénz-befolyásolás botránya 2022 decemberében tört ki, amikor a belga rendőrség razziákat hajtott végre Brüsszelben, és készpénzes zsákokat foglalt le. Csak Panzeri otthonában a rendőrök több mint 600 000 euró készpénzt találtak. Az első letartóztatásokra körülbelül 12 hónappal a razziák után került sor; a nyomozás lassúságát több forrás is bírálja.
Arénát az ügyben gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség még 2024-ben, illetve a nyomozási bíró is körülbelül egy hete. 2023-ban az otthonában és a kíséretében végzett házkutatás eredményeként 280 000 euró készpénzt találtak fiánál, aki a szomszédjában lakik. Euractiv. Arena ezután azt mondta, hogy a készpénznek semmi köze az esethez. A felfedezés után egy jelentés látott napvilágot, miszerint az Arena és Antonio Panzeri közötti levelezésben a későbbiekben megköszönte az EP-képviselőnek, hogy „beszedte” a pénzt.
Antonio Panzeri a Qatargate-botrány egyik kulcsfigurája. Amellett, hogy szoros kapcsolatokat ápol Panzerivel, Arena volt az egyik első ember, akit Eva Kaili, a Qatargate-botrányban érintett volt EP-képviselő hívott partnere letartóztatása után. Bár Arena szoros kapcsolata Panzerivel és más érintett politikusokkal már a botrány elején nyilvánvaló volt, mostanáig nem emeltek vádat ellene. Az ügy fő vádlottjaival ellentétben az Arénát „csak” bűnszervezetben való részvétellel vádolják, korrupcióval és pénzmosással nem.
Az ártatlanságát fenntartó Arena az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke volt – ezt az elnököt Antonio Panzeritől örökölte –, amelyet 2023 januárjában a botrány közepette lemondott. A képviselő az S&D tagja maradt utána is. lemond a posztjáról, ellentétben például Marc Tarabellával, akit pártja felfüggesztett a korrupcióban való részvételével kapcsolatos növekvő gyanú miatt botrány. Bár Arena asszisztensét hibáztatta az ügyben, az emberi jogi albizottság elnöki posztjáról való lemondásának közvetlen oka az volt, hogy nem jelentette be, hogy Katar fizette az utazást.
Az Aréna részt vett az Európai Parlament LMBT-jogi csoportközi csoportjában, valamint a Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatát vizsgáló vizsgálóbizottságban is, amely zárójelentésében elítélte Magyarországot és az akkori PiS által irányított Lengyelországot. A többi tagállam mellett magyar közéleti személyiségek feljelentették a bizottságot, amiért olyan nemzetbiztonsági ügyet vizsgáltak, amely nem tartozik az EU hatáskörébe. 2024-ben az Aréna nem indult újraválasztáson.
A Qatargate-botrányban való részvétele mellett az Arena egy összeférhetetlenségi ügybe is belegabalyodott. Kiemelkedő szerepet vállalt az Európai Parlamentben az Európai Unió kannabisztörvényeinek harmonizálására irányuló erőfeszítésekben. Jogalkotási erőfeszítéseit megkérdőjelezték, mivel fia, Ugo Lemaire társalapítója volt a BRC & Co cégnek, amely CBD-termékeket (egy Belgiumban legális, de néhány más EU-tagállamban nem engedélyezett anyag) árusít, ami egy kannabisz kivonat. Valójában az európai parlamenti képviselő anya és üzletember fiának szervezete még közös rendezvényt is tervezett az Európai Parlamentben 2019-ben – az Arena adott otthont az ACTIVE által szervezett kannabisz-eseménynek, amelynek Benelux állam elnöke nem más, mint Lemaire. 2021-ben az Arena részt vett egy, a Parlamentben működő orvosi kannabisz lobbicsoport társalapításában is, amelynek célja a CBD legalizálásának egységesítése. Azt állította, hogy meglehetősen inaktív tagja volt a csoportnak; mindazonáltal a CBD legalizálásának szabványosítása előnyös lett volna fia vállalkozásának.
The post Qatargate elhúzódó botránya appeared first on Magyar Konzervatív.
