A Kossuth Rádió nyilvános interjújában Viktor Orbán miniszterelnök szembeszökő aggodalmait fejezte ki az Európai Unió Ukrajnában folytatott háború jelenlegi megközelítésével kapcsolatban. A legfrissebb EU-csúcstalálkozó után Brüsszelből beszélt, Orbán kiemelte a növekvő szakadékot nemcsak Magyarország és más tagállamok között, hanem az Egyesült Államok által vezetett béke támogató nemzetek és a 26 EU tagállam között, akik az Ukrajna számára nyújtott folyamatos katonai segítségnyújtást támogatják. Az interjú egyik kulcsfontosságú témája az Ukrajna potenciális csatlakozása az Európai Unióhoz, amelyet Orbán miniszterelnök figyelmeztette, hogy súlyos gazdasági következményekkel jár.
Orbán szerint, míg az Egyesült Államok most a béke felé dolgozik, az európai vezetők többsége úgy döntött, hogy a konfliktus meghosszabbítására szolgáló számlálóképességeket fejlesztett ki. „Ahelyett, hogy békéért állna, a többiek úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút” – jegyezte meg, és megismételte Magyarország következetes álláspontját, hogy a béke nélkülözhetetlen, különös tekintettel a magyar gazdaság fenntarthatatlan terhelésére.
Orbán bírálta az EU kollektív álláspontjának indoklását, és ezt gazdaságilag meggondolatlannak nevezte. „Ha ez folytatódik, akkor minden utolsó fillért elveszítünk – még az ingeket is a hátunkról” – figyelmeztette, és előrejelzi az Európa súlyos pénzügyi következményeit. A magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy még a NATO-n belül, a békeorientált nemzetek, mint például az Egyesült Államok és Törökország, jelentős lendületet adnak, és azt állította, hogy a negyedévből nem érkezik jelentős pénzügyi támogatás a konfliktus fenntartása érdekében.
„Ha ez folytatódik, akkor minden utolsó fillért elveszítünk – még az ingeket is a hátunkról”
Ezenkívül riasztást fejezett ki Ukrajna katonai törekvésein, állítva, hogy Kijev 800 000 csapatainak fenntartására törekszik az európai finanszírozással. Orbán szerint az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyy azt is javasolta, hogy az EU támogassa a háború utáni ukrán hadsereg egymillió katonáját, az ukrán állam szélesebb körű pénzügyi karbantartása mellett. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ezek a költségek az EU saját védelmi fejlesztéseivel és az Ukrajna EU -hoz való potenciális csatlakozásához kapcsolódó költségekkel együtt tarthatatlanok. „Egyszerűen nincs pénz ezekre a célokra” – mondta.
Orbán szigorú figyelmeztetést adott ki, hogy Ukrajna tagságának az Európai Unióban való tagsága pusztító következményekkel jár, nemcsak Magyarországra, hanem az egész európai gazdaságra is. Hivatkozva a magyar mezőgazdasági ágazat közel összecsapására, miután az ukrán és az EU közötti kereskedelem részleges megnyitását megnyitotta, a mezőgazdaságot azonosította a leginkább veszélyeztetett iparágnak, ha a teljes tagsággal jár. Ezenkívül megemlítette a biztonsági aggályokat, kiemelve az ukrán fegyveres személyek jelentős számát és a korlátlan mozgás engedélyezésének lehetséges kockázatait.
Az Ukrajna EU -tagságáról szóló konzultációs népszavazást támogatta, kijelentve, hogy Magyarország nem képes befogadni a vendég munkavállalók százezreinek lehetséges beáramlását. Orbán szerint Brüsszel jelenleg kiszámítja az ukrán katonai és kormányzati finanszírozásának együttes költségeit, Európa újjáépítését és az ukrán EU tagságának terheit. „Ezeknek a számításoknak a végeredménye azt mutatja, hogy az EU egyszerűen nem engedheti meg magának” – állította, és azt sugallta, hogy még Brüsszel hosszú távon is előnyös lehet Magyarország vétójának.
A miniszterelnök emellett a nemzeti egységre és a nyilvános konzultációra is felszólította ezeket a kihívásokat, figyelmeztetve a hazai stabilitás további veszélyeit. Azt vádolta Brüsszelben, hogy megpróbálta megszüntetni Magyarország közüzemi árcsökkentési rendszerét, azzal érvelve, hogy a magyar családok nem tudják ellenállni az ebből fakadó pénzügyi nyomásnak, amelyet háztartásonként évente további 500 000 forintra becsültek meg.
Orbán azt állította továbbá, hogy a külföldi pénzügyi beavatkozás formálja a nyilvános diskurzust Magyarországon, rámutatva az amerikai, az EU és a Soros Network alapjaira, és az erőforrásokat a magyar politika befolyásolására irányuló szervezetekbe irányítja. Ezeket a pénzügyi folyamatot a külső ellenőrzés eszközeinek írta le, kijelentve: „Azok, akik fizetnek a Pipernek, hívják a dallamot.”
Az interjú befejezésével Orbán tükrözte, hogy bár a magyarországi idegen befolyás nem új, ezen beavatkozások jelenlegi átláthatósága különösen feltűnő. „Ez egy ismerős történet, de most álruhás nélkül szembesülünk a valósággal” – állította.
Orbán postai miniszterelnök: „Ukrajna EU -tagsága azt jelentené, hogy az Európa összeomlása” először jelent meg a magyar konzervatívnál.
