Orbán Viktor miniszterelnök a közszolgálati Kossuth Rádiónak adott interjújában osztotta meg meglátásait a Magyarország előtt álló hazai és nemzetközi kihívásokról. Kiemelte a globalista hálózatok befolyását, a gazdasági stabilizáció szükségességét, valamint Donald Trump közelgő amerikai elnöki posztba való visszatérésével kapcsolatos várakozásait.
Orbán rámutatott, hogy a globalista erők, amelyeket olyan figurák képviselnek, mint Soros György, továbbra is olyan politikát szorgalmaznak, amely ütközik a hétköznapi európaiak érdekeivel.
„Ha meg akarjuk őrizni életmódunkat, el kell távolítanunk őket Brüsszelből. Ellenkező esetben Brüsszel lesz az új Washington, amely a demokratikus politikát érvényesíti” – jelentette ki.
Orbán megismételte elkötelezettségét a Soros-hálózat Magyarországról való kiutasítása mellett idén tavasszal, remélve, hogy más európai hazafiak is követik példáját. A Soros-hálózatot a korrupció előmozdításával vádolta, azt állítva, hogy Brüsszelt pénzügyileg Soros irányítja.
Orbán Magyarország soros EU-elnöki hivatali idejére reflektálva számos sikert jegyzett meg, köztük a békepártolás terén elért előrelépést. Míg korábban csak Magyarország és a Vatikán képviselte a békét, ma már sok európai vezető tartja legitim témának. Orbán kiemelte az olyan áttöréseket is, mint a Bulgária és Románia közötti határok megszüntetése és az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése Albániával, amelyek elősegítették a Nyugat-Balkán visszailleszkedését az európai politikába. „Magyarország méretéhez és súlyához képest felülmúlta a várakozásokat” – jegyezte meg, a sikert Magyarország proaktív hozzáállásának tulajdonítva.
Orbán a háború és a szankciók európai gazdaságra gyakorolt negatív hatásaira hivatkozva hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasági fellendüléséhez elengedhetetlen a béke. Aggodalmát fejezte ki az ukrajnai mezőgazdasági szektorból származó verseny miatt, amely fenyegeti a magyar és a lengyel gazdákat. „Nyugati források nélkül Ukrajna nem tudja fenntartani magát, mezőgazdasági gyakorlata pedig ütközik az európai rendszerrel” – hangsúlyozta Orbán a védőintézkedések szükségességét.
2025-re tekintve Orbán jelentős gazdasági javulást, köztük bérnövekedést és a középosztály stabilitásának erősödését prognosztizálta. Kiemelte Magyarország robusztus pénzügyi tartalékait, amelyek ösztönözhetik a hazai fogyasztást. Az energiaárak továbbra is sürgető gondot jelentenek Magyarország számára. Orbán hangsúlyozta a Paks II. atomerőmű 2030–2032-re történő befejezésének fontosságát, valamint a Török Áramlat vezeték megóvását az esetleges fennakadásoktól. „Energiabiztonság nélkül gazdasági terveink nem valósulhatnak meg” – figyelmeztetett, megismételve, hogy ellenzi a jelenlegi uniós szankciópolitikát.
Orbán optimizmusának adott hangot Donald Trump elnöki posztba való visszatérésével kapcsolatban, és azt sugallta, hogy ez a magyar-amerikai kapcsolatok új korszakát nyithatja meg. Bírálta az előző demokrata kormányt, azzal vádolva azt, hogy nagykövetet küldött, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra a globalista politika elfogadására.
„Magyarország nem fogadja el, hogy kívülállók diktálják” – mondta Orbán, hozzátéve, nem véletlen, hogy hivatali ideje alatt egyszer sem találkozott az Egyesült Államok nagykövetével. Rogán Antalt, a közelmúltban amerikai szankciós listára került minisztert a magyar titkosszolgálatokért felelős vezetőként méltatta. Orbán szerint a szankciók csak megerősítették Rogán pozícióját a kormányon belül. Orbán előretekintve kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokban „aranykor” jön.
„A kedd egy új korszak kezdetét jelenti a magyar-amerikai kapcsolatokban. Trump és köztem van egy olyan megállapodás, amely példátlan előnyökkel járhat mindkét nemzet számára” – zárta szavait Orbán.
The post Orbán miniszterelnök: „Új korszak kezdődik kedden a magyar–amerikai kapcsolatokban” appeared first on Magyar Konzervatív.
