Az ukrán háború, amely most már negyedik évében, körülbelül 24,5 millió dollárba került a magyar embereknek (9000 milliárd huf). Viktor Orbán magyar miniszterelnök szerint azonban Ukrajna az Európai Unióhoz való teljes csatlakozása még nagyobb pénzügyi terhet jelentene, ami körülbelül 1300 dollár (HUF 500 000), magyar háztartásonként. Ezeket a számításokat egy nemrégiben közzétett videóban mutatta be.
„Brüsszel azt akarja, hogy a magyarok fizessenek a törvényjavaslatot, de a magyar emberek hangja nélkül nem fognak döntést hozni” – mondta Orbán, hangsúlyozva, hogy az ukrán EU ajánlatán Magyarországon jelenleg nyilvános szavazás folyik. Emlékeztetett arra, hogy egy jelölt ország csak akkor csatlakozhat az EU-hoz, ha minden tagállam egyhangúlag egyetért, és megerősítette, hogy blokkolja a kijevi gyorskapályozási folyamatot, amíg a magyar emberek kifejezik álláspontjukat. „Ez a döntés polgárainkhoz tartozik, nem pedig Brüsszelhez!” Megkérkezett.
Nyilvános szavazás Ukrajnáról
Ukrajna 2022. február 28 -án, röviddel Oroszország inváziója után jelentkezett az EU -tagságra, és az év júniusában hivatalos jelölt státuszt kapott. 2024. december 13 -án az EU vezetõi megállapodtak abban, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak Ukrajnával. Ahelyett, hogy megvétózta volna a Tanácsban a döntést, Orbán a szavazás során úgy döntött, hogy elhagyja a helyiséget, kijelentve, hogy bár Magyarország nem támogatta Ukrajna tagságát, ez nem akadályozza meg a többi tagállam továbblépését. Cserébe az Európai Bizottság kiadta a korábban fagyasztott EU -alapok jelentős részét, amelyeket Magyarországra osztottak ki.
A március 6 -i sürgősségi csúcstalálkozó után – ahol Magyarország vétózott egy közös következtetéssel, amely magában foglalja Ukrajna folyamatos támogatását – Orbán bejelentette, hogy kormánya nyilvános konzultációt kezdeményez az ügyről. „Nem vagyunk felkészülve erre, tehát azt hiszem, hogy lassítanunk kell és gondoskodnunk kell arról, hogy összegyűjtsük az emberek véleményét ebben a kérdésben” – mondta.
A csúcstalálkozó után a Kossuth Radio -val beszélve Orbán megismételte Magyarország Ukrajna csatlakozását, figyelmeztetve annak potenciálisan pusztító gazdasági és biztonsági következményeire, nemcsak Magyarországra, hanem az egész európai gazdaságra is. Rámutatott a magyar mezőgazdasági ágazat közel összecsapására, miután az Ukrajna és az EU közötti kereskedelem részleges megnyitása megnyitotta a mezőgazdaságot, mint a legsebezhetőbb iparágot, ha a teljes tagságból származik. Ezenkívül felvetette a biztonsági aggályokat, megjegyezve az ukrán fegyveres személyek nagy számát és a korlátlan magyarországi mozgáshoz kapcsolódó lehetséges kockázatokat.
Kelet -Európa Ukrajna EU -ajánlatával szemben
Orbán nem egyedül van az aggodalmaiban. A mezőgazdasági termelők Európában, különösen a kelet -európai országokban, már megtapasztalták a megnövekedett ukrán mezőgazdasági behozatal következményeit. Az ukrán gabona nem ellenőrzött beáramlása az EU piacaiba kulcsfontosságú tényező volt a hónapokig tartó gazdálkodók tüntetéseiben, szinte minden EU-fővárosban 2023-ban és 2024-ben.
A térségben a nyilvános érzelmek hasonló szkepticizmust tükröznek. A március 10 -i felmérés szerint a magyarok 56 % -a ellenzi Ukrajna EU ajánlatát. Hasonló tendenciák nyilvánvalóak másutt Kelet -Európában. Mint Kijiv független Januárban beszámoltak arról, hogy a pólusok csak körülbelül 35 % -a támogatja Ukrajna NATO és EU tagságát, majdnem fele ellenzi. A 2024 áprilisi felmérés kimutatta, hogy a csehek 40 % -a és a szlovák 46 % -a szintén ellenzi Ukrajna csatlakozását. Ausztria, Bulgária és Görögország más EU -országok között vannak, ahol a közvélemény továbbra is határozottan ellenzi Kijiv gyors integrációját a blokkba.
Az Orbán posta figyelmezteti Ukrajna költséges EU -ajánlatát, a magyarokat ellensúlyozta először a magyar konzervatívon.
