A lámfalussy előadások konferenciáját, amelyet a magyar „euró atyja” elnevezéssel neveztek el, hétfőn tartották Budapesten, amelyet a Magyarországi Központi Bank szervezett. Orbán Viktor miniszterelnök a nyitó ülés során beszédet tartott, amely a feltörekvő világrendre összpontosított, amelyet a szuverenitás korszakában való bevezetésnek nevezett Eurázsia magazin.
A konferencia névmáskájával, Alexandre Lámfalussy (Sándor Lámfalussy)-egy magyar születésű belga közgazdász és az Európai Monetáris Intézet (EMI) volt elnöke 1994-től 1997-ig, az Európai Központi Bank (EKB) előfutára (EKB)-Orbínen kiemelte Lámfalussy jelentős jelentőségét. szerepe az euró, mint az Európai Unió közös valutájának létrehozásában. Megjegyezte, hogy Lámfalussy, mint az euró építésze, tisztában volt az ilyen projekthez kapcsolódó kockázatokkal.
Orbán egy személyes anekdotát is megosztott, emlékeztetve egy olyan beszélgetést, amelyben megkérdezte Lámfalussy -t, hogy az EU hogyan tud fenntartani egy közös valutát egy közös fiskális politika nélkül. Lámfalussy azt válaszolta, hogy az euró végül egy közös fiskális politika kidolgozásához vezet, bár nem határozta meg, hogy mennyi ideig tarthat ez a folyamat. Orbán megjegyezte, hogy 25 év telt el, és ennek az integrációnak még nem valósult meg, megmutatva annak kockázatát, hogy a kritikus kérdéseket a politikusok mérlegelési jogkörébe hagyják.
„Vigyázzon – ha a gazdaság nem készül fel, akkor a csatlakozás megöl téged”
A miniszterelnök tovább hangsúlyozta, hogy az euró bevezetése óta a versenyképesség és a termelékenység gyorsabban nőtt az Egyesült Államokban, mint az euróövezetben. Azt állította, hogy az egyetlen valuta, a jelenlegi formájában, nem támogatja a felzárkózó országok fejlesztését. Ezért Orbán szerint Magyarország még nem csatlakozott az euróövezethez. Lámfalussy figyelmeztetésének idézésével zárta le: „Vigyázzon – ha a gazdaság nem készül fel, akkor a csatlakozás megöl téged.”
Orbán tovább dicsérte Jeffrey D Sachsot, a világhírű közgazdászat és a Columbia Egyetem professzorát, aki szintén beszélt a konferencián. Orbán kijelentette, hogy széles körű nézetcserét cserélt a Sachs -szal, mielőtt bejelentette Magyarországot az összeköttetési nagy stratégiát.
A budapesti konszenzus
Orbán szerint az úgynevezett washingtoni konszenzus, amely egykor megalapozta a liberális világrend alapjait, most már irrelevánsnak bizonyult, különösen az Egyesült Államok elnökének Donald Trump megválasztását követően, amely állítása szerint kizárja az újjáéledés reményét. „Ezért nem indokolatlan a budapesti konszenzusról beszélni” – jegyezte meg. Orbán a „budapesti konszenzust” egy globálisan alkalmazandó normatív ötletnek írta le, és azt állítja, hogy minden nemzetnek joga van a világ központjának tekinteni.
Orbán megjegyezte, hogy a magyarok megosztják ezt a perspektívát, és válaszokat keresnek arra a kérdésre, hogy miként tudják biztosítani túlélésüket és jólétüket. Ennek elérése érdekében elengedhetetlen, hogy először megértsük a világ természetét, mivel ez most kialakul. A kialakulóban lévő globális rendet úgy jellemezte, hogy elmozdul a liberális korszaktól és egy szuverenstista felé. „Mi Magyarországon 15 éve építettük ezt, tehát egy és másik dolgot mondhatunk róla” – tette hozzá.
Tapasztalatain támaszkodva Orbán kiemelte, hogy a stabilitás, a migrációs menedzsment, az állami hatékonyság és az összekapcsolhatóság az ország sikerének kulcsfontosságú meghatározói lesz az új korszakban.
A kapcsolaton alapuló külpolitikáról beszélve Orbán azzal érvelt, hogy egyetlen ország sem érhet el sikert, ha nem hajlandó kapcsolatba lépni más nagyobb szereplőkkel, míg az ilyen kapcsolatokat átfogó személyek javítják befolyásukat és szerepüket a globális színpadon. Példaként említette Magyarországot, kiemelve annak szoros kapcsolatait az Egyesült Államok új republikánus adminisztrációjával, valamint Kínával és Oroszországgal. „Magyarország nem elszigetelt; Az Európai Unió – állította Orbán. Hozzátette, hogy Magyarország a „A történelem fő utcáján” van, míg az Európai Unió „botlik valahol a sáros utcákon”.
„Magyarország nem elszigetelt; Az Európai Unió ‘
Orbán hangsúlyozta, hogy csak egy erős középosztály képezheti a rugalmas társadalmak alapját. Megállapította, hogy míg a nyugati középosztályok zsugorodnak, Ázsiában több száz millió ember emelkedik ebbe a társadalmi -gazdasági csoportba. Megjegyezte, hogy 2010 óta a magyar kormány elkötelezett egy erős középosztály felépítésében, annak ellenére, hogy Brüsszel által előírt pénzügyi szankciók és a szomszédos országban a három év háború kihívásai vannak.
Orbán reményét fejezte ki a béke iránt, különös tekintettel arra, hogy Donald Trumpnak sikerült véget vetnie az ukrán háborúnak. Hangsúlyozta továbbá a globális politikában a folyamatban lévő szuverenista átalakulás fontosságát és Magyarország azon törekvését, hogy véglegesítse az Egyesült Államok – Horgarianus gazdasági megállapodást. Megállapította, hogy egy ilyen megállapodás jelentős lendületet adna Magyarország gazdaságának.
Az Orbán utáni „budapesti konszenzus” című útmutató, amely az új világrend túlélésének útmutatója jelent meg először a magyar konzervatív oldalon.
