Viktor Orbán magyar miniszterelnök kedden reggel találkozott Walter Rosenkranz -val, az Osztrák Nemzeti Tanács elnökével. A miniszterelnök által az X-en megosztott hozzászólás szerint a vita nemcsak a kulcsfontosságú kétoldalú kérdésekre összpontosított, hanem az Ukrajna Európai Unióhoz fűződő gyorsbetűs csatlakozásának súlyos kockázatokra is-különösen a biztonság, a gazdasági és a mezőgazdasági szempontból.
Rosenkranz az Osztrák Szabadság Párt (FPö) tagja, amely a tavalyi parlamenti választások megnyerése ellenére nem tudott kormányt létrehozni, és így ellenzékbe lépett. Az FPö vezetõ, Herbert Kickl a Viktor Orbán egyik legközelebbi szövetségese a régióban. A kettő, a volt cseh miniszterelnökkel és Andrej Babiš ellenzéki vezetõvel együtt, 2024 júniusában alapította az Európai Patriots európai Parlamenti Csoportot (PFE). A PFE jelenleg az Európai Parlament harmadik legnagyobb csoportja, csak a szocialistákat és a demokratákat (S & D) és az európai emberek pártja (EPP).
Kijiv EU-csatlakozása a magyar nyilvános diskurzus központi témájává vált, különösen március eleje óta, amikor Brüsszel-több balti és északi EU-tagállammal együtt-, hogy fokozza az Ukrajna gyorsbetűs tagságának politikai nyomását. Ez azt jelentené, hogy egy jelenleg háborúban lévő ország 2030 -ra teljes EU -tagvá válhat. Orbán határozottan állhatott be az ilyen gyorsított csatlakozási folyamat ellen, rámutatva, hogy a háború már milliárd euróba került az EU tagállamaira. Az Ukrajna méretű ország elismerése szerint a kohéziós finanszírozást elvezeti, és akár olyan országokat is, mint Magyarország, nettó közreműködőkké alakíthatja.
Miközben Orbán egyedül áll az EU vezetõi között, hogy nyíltan ellenzi Ukrajna csatlakozását, több kormány – és választóik – hasonlóan szkeptikus nézeteket tartanak. Például Kijev iránti nyilvános érzelmek váltanak Lengyelországban, és az osztrákok továbbra is megoszlanak a kérdésben. Az FPEN a szavazatok nagyjából 30 % -át nyerte meg az EU Ukrajna politikájának éles kritikájával, szemben az Oroszországgal szembeni szankciókkal, Kijev pénzügyi és katonai támogatásával, valamint Ukrajna csatlakozásával az Unióhoz. Az osztrákok a blokkban a legtöbb euroszkeptikus populáció között vannak, 39 % -uk úgy vélte, hogy országuk nem részesült előnyben az EU -tagságból. Következésképpen sok osztrák a jövőbeni megnövekedést – köztük Ukrajnát – negatív módon látja.
A megosztott történelemben gyökerező erős kapcsolatok
A magyarországi látogatása során Rosenkranz szintén találkozott a magyar Nemzetgyűlés László Kölér -ről. Találkozóikat követően Kövér kiemelte a két ország közötti „hagyományosan jó” kapcsolatokat, amelyek nemcsak a történelemben, hanem a gazdasági kapcsolatokban gyökerezik. „Ausztria Magyarország a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és a második legnagyobb befektető, és több mint 100 000 magyar munkavállaló erősíti az osztrák gazdaságot”-jegyezte meg. Kövér is hangsúlyozta, hogy a magyar és osztrák érdekek gyakran igazodnak a nemzetközi színpadon, megnyitva az ajtót a mélyebb parlamenti együttműködéshez. „Magyarország és Ausztria zökkenőmentesen folytathatja a korábban kialakított kiváló kapcsolatot” – fejezte be.
„Ausztria Magyarország a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere és a második legnagyobb befektető”
Rosenkranz hangsúlyozta a személyes találkozók fontosságát, hogy megosszák a nemzetek véleményét az általuk felmerülő kérdésekben és kihívásokban. Emlékeztetett arra, hogy a vasfüggöny bukása előtt Ausztria volt az Európa szabad részének legkeletibb országa, míg Magyarország a legnyugatibb volt a kommunista blokkban. Azóta mindkét ország Európa középpontjában állt – nem csak földrajzilag, hanem a történelmi összekapcsolódás évszázadai miatt is. Hangsúlyozta a közös magyar – ausztriai erőfeszítések szükségességét, hogy előmozdítsák a Nyugat -Balkán integrációját az Európai Unióba. „Ez nem csak Európa és az EU, hanem a két országunk érdekében is” – mondta.
Az Orbán utáni beszélgetések Ukrajna EU ajánlati kockázatait az osztrák parlamenti főnökkel először magyar konzervatívon jelentették meg.
