Orbán Viktor miniszterelnök optimizmust fejezett ki a magyar gazdasági pályáról a péntek reggeli interjújában a Public Kossuth Radio -n. Megállapította, hogy míg a közönség csak most megismeri a gazdasági adatokat, a kormány már régóta tisztában volt a kulcsfontosságú adatokkal, lehetővé téve számukra a döntő intézkedéseket.
Orbán a pozitív gazdasági tendenciákat részben a globális stabilitás elvárásainak tulajdonította, különös tekintettel a közelgő amerikai választásokra. Azt állította, hogy a vállalkozások aktívabbá válnak, amikor a béke valószínűnek tűnik, és hangsúlyozta a bizalom szerepét a gazdaságpolitikában. A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország egyik gazdasági kihívása a nyilvános cinizmus áttörése, amelyet szerinte a gazdasági potenciál bemutatásával lehet elérni. Elismerte a szkepticizmust, amely körülveszi az egymillió forint átlagos havi fizetés elérését, de ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar gazdaság erőforrásokkal és energiával rendelkezik a jelentős előrelépés elérése érdekében. Orbán rámutatott a közelmúltbeli nemzeti konzultációra, mint olyan eszközre, amely elősegítette a nyilvános érzelmek megváltoztatását, kijelentve, hogy ha az emberek elkezdenek befektetni megtakarításukat a gazdaságba, akkor Magyarország kiemelkedő évet tapasztalhat.
Kiemelte egy erős középosztály fontosságát is, és ezt a szegénység ellenszerének nevezte. Orbán szerint a gazdaságpolitikának prioritást kell élveznie a magyar állampolgárok megélhetésének javításával. Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnökének gazdasági megközelítését sikeres modellnek nevezte, és kritizálta a „liberális narratívákat”, azt állítva, hogy a mai legfontosabb politikai kérdés a következő generáció jobb jövőjének biztosítása.
Orbán a 13. hónapos nyugdíj újbóli beillesztését jelentős eredménynek írta le, megjegyezve, hogy a korábbi baloldali kormányok régóta nem foglalkoztak. Azt állította, hogy Brüsszel nyomást gyakorol Magyarországra, hogy megszüntesse az előnyöket, de továbbra is elkötelezett amellett, hogy megvédje.
„A 13. hónapos nyugdíj ellen harc lesz egy csata”-jelentette ki, és kritizálta a közgazdászokat, akiket az ellenzéki pártokhoz igazítottak annak szükségességének megkérdőjelezésére.
A szélesebb körű európai kérdések megvitatásakor Orbán azt javasolta, hogy a német gazdasági küzdelmek Brüsszel politikájából származnak, nem pedig a hazai tényezőkből. Azt állította, hogy a szegény EU gazdasági döntései, különös tekintettel a zöld átmenetre, károsítják az európai vállalkozásokat. Megismételte Magyarország a gazdasági diverzifikációval kapcsolatos álláspontját, hangsúlyozva, hogy míg Németország továbbra is kulcsfontosságú kereskedelmi partner, Magyarország nem támaszkodhat kizárólag a nyugati piacokra. Ehelyett az országnak meg kell vizsgálnia a keleti és alternatív piacokat a hosszú távú stabilitás biztosítása érdekében.
Az Oroszország – Ukrajna háború témájáról Orbán kiemelte Európa és az Egyesült Államok ellentmondásos megközelítéseit. Azt állította, hogy míg az európai vezetők a szankciók eszkalálására törekszenek, hogy segítsék az ukrán nyereséget, az amerikai tisztviselők most elismerik, hogy az ukrán győzelem kezdeti ígéretei irreálisak.
Orbán megerősítette Magyarország szankciókkal szembeni ellenállását, kijelentve, hogy az ország 19,5 milliárd eurót veszített el a háború kezdete óta bevezetett gazdasági korlátozások miatt. Megjegyezte azonban, hogy Magyarország stratégiailag navigált az EU -tárgyalásokon annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók ne veszélyeztessék az energiabiztonságot. Figyelmeztette, hogy ha Brüsszel nem tartja fenn az Ukrajnán keresztüli orosz gázátadással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, akkor Magyarország újragondolja a szankciókkal kapcsolatos álláspontját.
Orbán az Európai Bizottsággal folytatott folyamatban lévő vitákkal is foglalkozott, olyan kérdésekkel, mint például a gyermekvédelmi politikák, a közüzemi költségek csökkentése és az EU -alapokhoz való hozzáférés. A brüsszeli bürokratákat azzal vádolta, hogy visszaélnek hatalmukkal, és azt jósolta, hogy ezek a konfliktusok továbbra is központi szerepet játszanak Magyarország politikai napirendjében az elkövetkező évben. „A brüsszeli bürokrácia nem változott – ezek továbbra is túljutnak” – mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország továbbra is ellenáll a külső nyomásnak.
Az Orbán utáni a gazdaság, a középosztály és az EU feszültségei a rádióinterjúban először jelentek meg a magyar konzervatív oldalon.
