A 2024-es év igazi választási szuperév volt: a nemzeti választások mellett Európa-szerte a választók határozták meg az Európai Parlament összetételét, míg a tengerentúlon az Egyesült Államokban novemberben tartották az elnökválasztást. Az eredmények egyértelműek: Európában és az Egyesült Államokban is megerősödtek a nemzeti hazafias erők, megfordítva a globalista-progresszív pártok dominanciáját az elmúlt években.
A nagy pillanat az AfD számára?
Bár 2025 nem lesz választási szuperév, mégis számos jelentős választást ígér a politika iránt élénken érdeklődőknek. Már februárban az urnákhoz indulnak a választók Németországban – az Európai Unió egyik vezető államában – Olaf Scholz kancellár kormányának 2024 végén bekövetkezett összeomlását, majd bizalmatlansági szavazás utáni lemondását követően.
Németország gazdasága az elmúlt években riasztó ütemben romlott, ami jelentős hatással volt a többi EU-tagállam, így Magyarország gazdasági teljesítményére is. A szocialistákból, liberálisokból és zöldekből álló progresszív jelzőlámpás koalíció aláaknázta az autóipart, Németország gazdaságának sarokkövét egy rosszul megtervezett, a logikát és a pragmatizmust nélkülöző zöld átmenet érdekében. Ezen túlmenően, válaszul Oroszország Ukrajna elleni inváziójára, Németország leállította az olcsó orosz energiát, ami korábbi gazdasági növekedésének alapja. Ez a döntés tovább súlyosbította a jelenlegi gazdasági visszaesést.
Németországban is jelentős bevándorlók özönlöttek be, akik közül sokan illegálisan léptek be az országba. Willkommenskultur (Welcome Culture) Angela Merkel 2015-ben vezette be. Mindeközben a hétköznapi németek egyre gyakrabban szembesülnek negatív következményekkel: a közbiztonság meredek hanyatlása, a túlterhelt bevándorlási rendszer és a migránsokra költött euróbillió.
E kihívásokra válaszul a németek a jobboldali pártokhoz fordulnak. A CDU/CSU magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, és kevesebb mint hat héttel a választások előtt a szavazók 30 százalékát szerezte meg. POLITIKA Poll of Polls összefoglalója. Ugyanakkor a bevándorlásellenes, szuverenista jobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) is lendületet vesz, 19 százalékos a szavazás. Az IPSA által végzett felmérés és Bild december végén kiderült, hogy a választók 24 százaléka az AfD társelnökét, Alice Weidelt részesíti előnyben kancellárként – megelőzve az összes többi jelöltet, köztük a CDU-s Friedrich Merz-et is.
Ehhez a politikai eltolódáshoz járult hozzá az amerikai milliárdos, Elon Musk, az X és a Tesla tulajdonosa, a közelmúltban közösségi média felületén közzétett bejegyzéseiben jelezte, hogy támogatja az AfD-t. A karácsony előtti tragikus magdeburgi terrortámadást követően Musk elsősorban a bevándorlásellenes nézetei miatt erősítette a párt támogatását. Január 9-én Musk élő adásban interjút készít Weidellel a közösségi média platformján.
Az AfD azonban továbbra is a botrányok, a nácizmus vádjai és a démonizáló kampányokba keveredik, így valószínűtlen, hogy a februári választások után csatlakozzon egy kormánykoalícióhoz. Valamennyi mainstream párt továbbra is érvényesíti a cordon sanitaire a jobboldali párt ellen, nem hajlandó szövetséget kötni velük. Mindazonáltal a választók jelentős részének jelentős támogatásával az AfD lehetőséget találhat arra, hogy végül kitörjön ebből a politikai elszigeteltségből – ez a fejlemény mind a párt, mind az európai jobboldal számára jelentős fejleményt jelentene. Egy ilyen eredmény alapvetően megváltoztatná a politikai tájat Németországban és az Európai Unióban, ahol a progresszív kormányok szembemennek polgáraik többségének akaratával és érdekeivel.
Lengyelek szavazni!
Lengyelországban 2025-ben elnökválasztást tartanak. 2023 októberében a Donald Tusk vezette pártszövetség nyerte meg a parlamenti választásokat, véget vetve a Jog és Igazságosság Párt (PiS) közel egy évtizedes kormányzásának. Ez jelentős elmozdulást jelentett Magyarország számára, amely régóta szövetségesét veszítette el a migráció elleni harcokban, a jogállami eljárásokban és az Európai Unió progresszív programjában.
Azóta a két ország viszonya erősen megromlott. Magyarország 2024 végén politikai menedékjogot adott Marcin Romanowski volt lengyel igazságügy-miniszter-helyettesnek, akit a Tusk-kormány az átalakult igazságszolgáltatási rendszerén keresztül politikai okokból akar elítélni – ezzel párhuzamosan Donald Trump esetei is az Egyesült Államokban. Matteo Salvini Olaszországban és Marine Le Pen Franciaországban.
Az elnökválasztás eredménye kulcsfontosságú lesz Lengyelország jövője szempontjából. A konzervatív hivatalban lévő Andrzej Duda arra törekszik, hogy ellenálljon Donald Tusk azon erőfeszítéseinek, hogy megcélozza a közmédiát és átalakítsa az igazságszolgáltatást. Ha ez a konzervatív erőd összeomlana, Tusk nem szembesülne jelentős akadályokkal abban, hogy előmozdítsa azt az elképzelését, hogy Lengyelországot Brüsszel vazallus államává tegye.
Egy ilyen fejlemény nemcsak a magyar–lengyel kapcsolatok jövőjére, hanem a tágabb visegrádi együttműködési keretekre is mélyreható kihatással lenne, ami átformálja a közép-európai regionális szövetségeket.
„Ha ez a konzervatív erőd összeomlik, Tusk nem szembesülne jelentős akadályokkal abban, hogy előmozdítsa azt az elképzelését, hogy Lengyelországot Brüsszel vazallus államává tegye”
A PiS és a Polgári Koalíció (CO) nyakig áll a közvélemény-kutatások során, de ami az elnökjelölteket illeti, a CO jelöltje, Rafał Trzaskowski varsói polgármester jelentős előnnyel rendelkezik Karol Nawrockival, a PiS által támogatott jelölttel szemben. A PiS azonban egy ismerős forgatókönyvben találja magát – 2015-ben, mindössze két héttel a választások előtt Trzaskowski 15 százalékponttal vezetett Andrzej Duda előtt, mégis Duda diadalmaskodott mindkét fordulóban.
A jelenlegi helyzet feltűnően hasonlít 2015-höz. Nawrocki, aki már aktívan utazik szerte az országban, együttműködik a támogatókkal, és foglalkozik a polgárok aggályaival, míg Trzaskowski a jelek szerint belenyugszik jelenlegi vezetésének kényelmébe. A 41 éves Nawrocki történész, aki korábban Lengyelország második világháborús múzeumát és a Nemzeti Emlékezet Intézetét irányította, amely szervezet a lengyel nemzet elleni háborús bűncselekmények dokumentálásával foglalkozott.
Egy ütés az ébredezőknek
Justin Trudeau kanadai miniszterelnöki hivatali ideje egyre bizonytalanabbnak tűnik. Ennek nem csak az október 20-án esedékes parlamenti választás az oka, hanem az is, hogy kisebbségi kormánya továbbra is ki van téve az összeomlásnak, ami bármelyik pillanatban lemondását kényszerítheti.
Trudeau a progresszív mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjává vált, és napirendjük globális szószólójává vált, ezzel kivívta a G7 „legébredtebb” vezetőjének hírnevét. Kormányzása alatt a kanadaiak példátlan kihívásokkal küszködtek: súlyos lakhatási válsággal, magas inflációval, emelkedő megélhetési költségekkel, hatalmas kormányzati kiadásokkal és szárnyaló deficittel.
Trudeau nyomás alatt van hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Donald Trump megválasztott amerikai elnök felszólította Kanadát, hogy hagyjon fel azzal, amit az Egyesült Államok kereskedelmi kizsákmányolásaként jellemez, és sürgeti az országot, hogy erősítse meg különösen a határbiztonságot, és szélesebb körben növelje védelmi kiadásait.
A konzervatív párt vezetője, Pierre Poilievre került a szavazás éllovasává, aki a kanadaiak előtt álló kihívások józan ésszel kapcsolatos megoldásait ígéri, beleértve a megfizethető lakhatást és egy átfogó lakhatási programot. Poilievre emellett támogatja Kanada bőséges fosszilis tüzelőanyag-forrásaihoz való visszatérést a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében – ez az álláspont közvetlenül megkérdőjelezi Trudeau klímaváltozási programját.
A kanadai választások kimenetele nagyobb jelentőséggel bír a progresszívek és a konzervatívok között zajló kulturális háborúban, mint a geopolitikában. Mindazonáltal Poilievre győzelme szorosabb együttműködést jelezhet Kanada és Magyarország között, különösen olyan területeken, mint például Izrael támogatása.
Románia ellopott választása
Romániában tavaly decemberben kellett volna megtartani az elnökválasztást, de miután az első fordulót az EU- és NATO-kritikus, szuverenista ultranacionalista jelölt, Călin Georgescu nyerte, az Alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményeket. A bíróság döntését az állítólagos orosz beavatkozásra hivatkozva indokolta, rámutatva arra, hogy Georgescu kampánya utolsó heteiben erősen támaszkodott a TikTokra és a befolyásolókra.
Azóta egy román fellebbviteli bíróság elutasította Georgescu alkotmánybírósági határozattal szembeni kifogását. Az ultranacionalista jelölt a múlt héten kedden tiltakozott az ítélet ellen, és kijelentette: „Újra térdre kényszerítették az igazságszolgáltatást. A ma történtek miatt az embereket arra ítélték (voltak), hogy a korrupciót és az igazságtalanságot tényállásként fogadják el.
A román kormány még nem jelentette be az új választások terveit. Időközben Klaus Iohannis hivatalban lévő elnök meghosszabbította mandátumát, a potenciális jelöltek pedig a választás megismétlésére készülnek.
The post Németországtól Kanadáig — Nézendő választások 2025-ben appeared first on KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ.
