A német hadsereg harci készsége alacsonyabb, mint amikor Oroszország 2022 -ben megszállta Ukrajnát, a Német Fegyveres Erők Szövetségének vezetője, Andre Wuestner egy interjúban mondta Reuters.
Az Oroszország Ukrajnába való inváziója előtt Németország nyolc brigádjának kb. Kétharmada harcra kész. Ez a szám körülbelül 50 % -ra esett vissza a fegyverek és felszerelések Ukrajnába történő kivitele miatt – mondta Wuestner.
„Az Oroszország Ukrajnába való inváziója előtt nyolc brigád volt, körülbelül 65 % -os készséggel. Ez együttesen azt jelenti, hogy a német szárazföldi erők körülbelül 50 % -os készenléti képességgel bírnak. ” – hangsúlyozta.
Az ezredes azzal érvelt, hogy az Ukrajnába történő jelentős katonai támogatás jelentősen befolyásolta a berendezések, a légvédelmi rendszerek és a howitzerek rendelkezésre állását, ami a jelenlegi csökkentett készenléti szintekhez vezet.
Németország katonai segélye Ukrajnának
Az ukrán háború kezdete óta Németország mintegy 28 milliárd eurós értékű katonai segítséget nyújtott Ukrajnának. Az ilyen segítség magában foglalja a fejlett légvédelmi rendszereket, a tartályokat, a howitzereket és más kritikus berendezéseket.
2024 decemberében Németország új fegyvercsomagot mutatott be Ukrajna számára, hogy elkerülje az orosz inváziót. A fegyvercsomag 15 Leopard 1 A5 fő tartályt, két Gepard-légijármű-tartályt, egy önjáró Howitzer 2000-et, két Iris-T-légvédelmi rendszert és két Patriot rakétaindító bázist tartalmaz. További 65 000 fordulógép-légijármű-tartály lőszert és további Iris-T rendszer lőszert is bejelentettek.
A német légvédelmi berendezések különösen fontosak Kijev számára az ukrán erők és vagyonok elleni folyamatos orosz rakéta és drón támadások miatt.
Sikertelen erőfejlesztés
Noha Németország támogatása elengedhetetlen volt Ukrajna védelméhez, ez késésekhez és hiányosságokhoz vezetett a német védelmi modernizációs terveiben, amelyek hozzájárultak a Bundeswehr hanyatló készségéhez.
2022 februárjában, Olaf Scholz kancellár német védelmi politikai reformot mutatott be, amelyet közismert nevén „Zeitenwende” -nek neveznek, és 100 milliárd euró beruházást osztottak ki egy speciális alap felett a Bundeswehr modernizálására, és a NATO GDP 2 % -os céljának elérésére a védelmi kiadások számára. –
Noha a védelmi költségvetés a Katonai Alap miatt elérte a GDP 2 % -át, a német erők fejlesztése messze nem áll az elvárásoktól. Lehetetlennek tűnik Scholz kancellár ígérete, hogy két teljes megosztást biztosít a NATO -nak 2025 -re és 2027 -re. A második osztályról számoltak be, hogy mindössze 20 % -os felszerelésű, kritikus hiányosságokkal a légvédelmi rendszerekben, a tüzérségben és a személyzetben. „Még akkor is, ha most mindent megrendelnénk, akkor nem szereljük fel időben” – nyilatkozta az ellenzéki törvényhozó, az Ingo Gaedechens, a parlamenti költségvetési bizottság védelmi szakértője.
„Még a védelmi kiadások esetleges növekedésével is figyelmeztetik, hogy a német katonaság évekig akadályozhatja”
Tekintettel arra, hogy a Védelmi Alap 2028 -ig kifogy, Németország nehéz teherbe kerülhet, hogy támogassa a 2 % -os védelmi kiadásokat, és hosszú távon kezelje a NATO -kötelezettséget. Eközben a szakértők azt is állítják, hogy ha a katonai felkészültség elveszik, és az erőforrások feszültek az ukrán hatalmas támogatása miatt, akkor Berlinnek legalább 3 % -ra lenne szüksége a GDP -nél, hogy a védelemre költözzenek, hogy az Európa védelmében szereplő értékes vezető szerepet vállaljanak. Még a védelmi kiadások esetleges növekedésével is, a szakértők figyelmeztetik, hogy a német katonaság évekig akadályozhatja ezen hiányok miatt.
Ahogy a német szövetségi választásokra 2025. február 23 -án kerül sor, a CDU vezetőjének, Friedrich Merz kancellárként történő választása bizonyos reformokat hozhat a német védelmi politikában. Merz megígérte, hogy a NATO ígéreteivel összhangban a Németország védelmi költségvetését a GDP legalább 2 % -ánál tartja, és a hosszú távú katonai modernizáció biztosításaként. Azt is elítélte a Scholz -kormányt, hogy késleltette a Zeitenwende teljes végrehajtását, és a védelmi alapok hatékonyabb elosztását követelte.
A Németország utáni harci készség 50 % -ra csökkent az orosz – ukrán háború miatt, először a magyar konzervatívnál jelent meg.
