A boszniai szerb vezetője, Milorad Dodik állítólag Moszkvában van, ahol várhatóan április 2 -án, kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a boszniai és a szerb média szerint. A szombati feltételezett Oroszországba érkezése előtt az Interpol március 28 -án „piros értesítést” adott ki a Republika Srpska elnökének. A „Pénz a fején”, Dodik játszik – és továbbra is játszik – egy Catch Me játékot, ha tudsz mind a nemzetközi, mind a boszniai hatóságokkal, Izraelbe, Szerbiába, Vissza Szerbiába, majd Oroszországba utazni, annak ellenére, hogy az ellene kiadott parancs.
„Megérkeztem” – írta Dodik szombaton az X -számláján, az első hozzászólás, amely a csütörtökön Izraelből való távozása óta a tartózkodási helyére utalt. Két független forrás szerint a boszniai outlet idézi Klix VijestiDodik jelenleg Moszkvában van, és egy találkozót vár Putyinnal, egy közeli szövetségesével.
Törékeny állapot egy törékeny régióban
A Bosznia és Hercegovina (BIH) 1995 -ben a Dayton -megállapodás hozta létre, amely befejezte a boszniai háborút – az 1990 -es évek szélesebb jugoszláv háborújának részét, amelyet széles körben elterjedt atrocitások és háborús bűncselekmények jellemeztek, amelyeket szinte minden fél követ el. A mesterséges építkezésnek köszönhetően a BIH a kezdetektől fogva tartós válságokkal szembesült.
Az ország két autonóm entitást foglal magában: a Bosznia és Hercegovina Szövetségét – elsősorban a muszlim boszniak és a boszniai horvátok – és a Srpska (RS) – a boszniai szerbek többségét képezik. Minden szervezetnek megvan a saját jogalkotója, igazságszolgáltatás és végrehajtó hatóságok. Szövetségi szinten a kormányzást a BIH háromtagú elnöksége osztja meg, az ország három alkotóelemének egyik képviselőjével. Vannak szövetségi bírósági és jogalkotási intézmények is. Mindenekelőtt a nemzetközi közösség magas képviselője áll, amelyet jelenleg Christian Schmidt birtokolt. A magas reprezentatív hatalommal bírnak a törvények kiszabására vagy megszüntetésére, valamint a tisztviselők, ideértve a bírókat és a demokratikusan megválasztott politikai vezetőket is.
Dodik útja Moszkvába
A jelenlegi elrendezés fokozódott, miután Dodikot februárban egy év börtönbüntetésre ítélték, és hat évre megtiltották a közhivatal betartásától, amelyet sokan politikai indíttatású tárgyalásnak tekintnek. Büntetőítélete azon alapult, hogy megtagadta a magas képviselő által kiadott határozatok betartását – egy olyan hatóság, amelyet nem ismeri el. Az ügyészek nagymértékben figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy Dodik a Republika Srpska alkotmányának megfelelően cselekedett, inkább a magas képviselő vitatott hatalmára támaszkodva.
A meggyőződésre válaszul Dodik és az RS Nemzetgyűlés a szövetségi intézmények hatására irányuló jogszabályokat irányították a szervezetre. Március 12 -én szövetségi elfogatóparancsot adtak ki Dodik és két másik boszniai szerb tisztviselő ellen, azzal vádolva őket, hogy aláássák Bosznia alkotmányos rendjét.
A parancsot megcélozva, Dodik március 24 -én meglátogatta Szerbiát, hogy részt vegyen egy ünnepségen, amely a NATO Jugoszláv háborúkba való beavatkozásának 26. évfordulóját jelöli. Március 26 -án Izraelbe utazott, hogy részt vegyen az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló konferencián, amelyet izraeli diaszpóra és Amichai Chikli antiszemitizmus miniszter szervezett.
Látogatását azonban a Bosznia és Hercegovina Bíróság nemzetközi elfogatóparancsának kiadása után röviden csökkentették. Szerint Izrael Hayommiután tájékoztatták a parancsot, az izraeli tisztviselők azt tanácsolták Dodik csapatának, hogy diplomáciai okok miatt hagyja el. Nevezetesen, abban a pillanatban, hogy nem volt interpol -parancs, amelyet ellene adtak ki – ez egy nappal később, március 28 -án érkezett. Ekkor állítólag elhagyta az országot, először visszatért Belgrádba, majd később, a médiajelentések szerint Moszkvába utazott.
„Dodik üldözése abszolút politikai jellegű, és nemcsak ellene irányul, hanem minden hazafias erővel szemben is”
Dodik és Republika Srpska szoros kapcsolatokat tartanak fenn Putyinnal és Oroszországgal, nagyrészt az ország hagyományosan kedvező szerb nézeteinek köszönhetően, a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) 2024 -es felmérésével azt mutatja, hogy a boszniai szerbek 94 % -a kedvező véleményt képvisel Oroszországról. A Kreml határozottan elítélte Dodik február ítéletét, figyelmeztetve, hogy ez destabilizáló következményekkel járhat a régióra. „Dodik üldözése abszolút politikai jellegű, és nemcsak ellene, hanem minden hazafias erővel szemben is irányul” – mondta Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője.
A boszniai szerb vezetője hivatalos okok megadása nélkül lemondott egy korábbi moszkvai utazást, amelyet március 19 -én terveztek. A médiajelentések azonban azt sugallják, hogy kedden szívesen találkozik Putyin elnökkel. Az írás idején egyik fél sem erősítette meg a találkozót.
Mi hajtja Dodikot?
A jelenlegi kaotikus helyzet Magyarországot helyez el – amely a BIH -val és az RS -vel való pragmatikus kapcsolatairól ismert. Viktor Orbán magyar miniszterelnök elítélte Dodik meggyőződését, felháborodást váltott ki Szarajevóban, és diplomáciai elrendezést eredményezett Bih és Magyarország között. Az Orbán Dodikmal való szoros kapcsolata miatt az Európai Parlament attól tart, hogy Magyarország a tanács szintjén megvétózhatja a boszniai szerb vezetővel szembeni potenciális EU -szankciókat.
Ennek ellenére Dodikot már az Egyesült Államok által kiszabott szankciók alá tartoznak. A március elején a feszültségek kezdetén Marco Rubio államtitkár nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy Dodik cselekedetei aláássák a BIH intézményeit, és fenyegetik az ország biztonságát és stabilitását.
„Nem érdekli, hogy olyan országban éljünk, ahol személyazonosságunkat töröljük, és az embereinket mindent hibáztatunk”
Válaszul Dodik kijelentette, hogy szilárdan hiszi a nemzetépítési erőfeszítéseket-az életképes politikai konstrukciók mesterséges fenntartásával-a Biden-adminisztráció kudarcot vallott külpolitikájának emlékei-úgy véli, hogy Donald Trump elnök elkerülhetetlenül véget vet.
Egy nemrégiben készített interjúban A Jeruzsálem Posta Izraelbe tett látogatása során a boszniai szerb vezető megvitatta a szeparatista ambíciók mögött meghúzódó motivációkat. „Nem érdekli, hogy olyan országban éljünk, ahol személyazonosságunkat töröljük, és az embereinket mindenért hibáztatjuk” – mondta, hozzátéve: „A világnak meg kell értenie: nincs békés együttélés, ahol az egyik oldal mindig várhatóan bocsánatot kér.” Szarajevót az „iszlám befolyás csomópontjaként” írta le, azzal vádolva a boszniai vezetõket, hogy fenntartják az Iránnal való kapcsolattartást és lehetővé téve a radikális ideológiák terjedését. Az „antiszemitizmus megengedi, hogy virágzzon” Bosznia egyes részein – magyarázta.
A Post Milorad Dodik állítólag Moszkvában, hogy találkozzon Putyinnal az Interpol parancs ellenére, először jelent meg a magyar konzervatívnál.
