Ferenc pápa 2025. április 21-én bekövetkezett halála után a világ minden tájáról érkeztek a részvétnyilvánítások. A katolikus egyház feje tizenkét éven át szolgált pápaként, de ezen túlmenően is a párbeszéd, az emberség és az irgalom hangjaként vált ismertté. Különleges érzékenységgel fordult azok felé, akiket a társadalom peremére szorított, és gyakran szólalt meg politikai és társadalmi kérdésekben is – mindig a béke és a méltóság oldalán.
Bár Ferenc pápa élete során csak kétszer látogatott el Magyarországra, több magyar város is közel került a szívéhez. De vajon mely városokat kedvelte leginkább?
Budapest – a hídépítés városa
Ferenc pápa kétszer is járt Budapesten: először 2021-ben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezett, majd 2023-ban háromnapos hivatalos látogatást tett a magyar fővárosban.
Beszédeiben gyakran méltatta Budapestet mint a történelem, a kultúra és a vallási párbeszéd helyszínét, amely képes híd lenni Kelet és Nyugat között – nemcsak földrajzi, hanem lelki értelemben is.
„Budapest olyan város, ahol a hit és az értelem találkozhat, ahol az emberi méltóság védelme összefonódik a történelem sebeivel.” – mondta egyik beszédében.
A látogatás során különös figyelmet fordított a szegényekre, a fiatalokra és a menekültekre, akikkel személyesen is találkozott.
Esztergom – a magyar katolicizmus szíve
Bár nem tett hivatalos látogatást Esztergomban, a város jelentősége Ferenc pápa számára vitathatatlan volt. Többször is említette Esztergomot mint a magyar katolikus örökség szimbólumát, és nagyra értékelte az esztergomi érsekség több évszázados szerepét a nemzet lelki életében.
A bazilika és a város szakrális kisugárzása különösen közel állt hozzá – már csak azért is, mert a latin-amerikai vallási hagyományban is különös tisztelet övezte az ősi egyházi központokat.
Debrecen – meglepő elismerés
Érdekes módon Ferenc pápa nemcsak katolikus városokat tartott fontosnak. Egy 2022-es interjúban Debrecent is megemlítette, mint a protestáns hagyományok és a vallási sokszínűség példáját.
„A vallási szabadság nem azt jelenti, hogy mindent felhígítunk, hanem azt, hogy megtanulunk együtt létezni a különbözőségeinkkel.” – mondta, utalva Debrecen történelmi szerepére a magyar protestantizmusban.
Ez is mutatja, hogy Ferenc pápa túlmutatott a felekezeti határokon, és minden jó szándékú, hittel élő közösségben meglátta az értéket.
Pannonhalma – a csend helye
Noha személyesen nem látogatott el ide, a Pannonhalmi Főapátság nevét többször is említették a Vatikánban pozitív példaként. Ferenc pápa nagyra értékelte azokat a közösségeket, ahol a hit és a tudás együtt jár, és ahol a lelkiség a természet tiszteletével párosul – Pannonhalma pontosan ilyen hely.
Egy pápa, aki figyelt a „kis nemzetek” hangjára
Ferenc pápa számára Magyarország nem csupán egy ország volt Európa szívében, hanem olyan hely, ahol évszázadok óta zajlik a küzdelem az identitás, a hit és a közösségi értékek megőrzéséért. Bár viszonylag kevésszer járt nálunk, mindig nyitott szívvel fordult a magyar nép felé.
Kedvenc városai – Budapest, Esztergom, Debrecen, Pannonhalma – mind különbözőek, mégis összeköti őket valami: a hit csendes ereje, a kultúra mélysége és a párbeszéd lehetősége.
És talán ez volt Ferenc pápa üzenete egész életében: hogy ne azt nézzük, mi választ el, hanem azt, ami összeköt.
