A magyar EU elnöksége tavaly decemberben véget ért; Az eredmények hatása azonban hosszú távon alakítja Európa jövőjét. A Nyugat -Balkán csatlakozásának jelentős előrelépésétől az EU -ig és a Schengenek kibővítéséig a Budapesti Versenyképességről szóló nyilatkozat elfogadásáig Magyarország kézzelfogható változásokat hajtott végre, amelyek célja az Európa visszanyerésének segítése a nemzetközi politika befolyásos szereplőjeként, amely vitathatatlanul volt a vitathatóan. Az integráció történetének egyik legsikeresebb EU -elnöksége.
Hétfőn a budapesti székhelyű gondolkodóközpontok Duna Intézet és a Magyar Nemzetközi Ügyek Intézete (HIIA) együtt szervezte az „Európa újbóli Európa-Maki Elnökségét-hogyan változtatja meg az Európát ma” című rendezvényt, amelyen János Bóka EU-miniszter vesz részt.
Az erős, virágzó Európa receptje
Bóka rámutatott, hogy Bóka rámutatott, hogy „Európa jólétét nem lehet magától értetődőnek tekinteni”, és hogy az EU rég elveszett versenyképességének helyreállítása valódi politikai fellépést igényel. Mint elmagyarázta, gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország politikai elnökséget vállal, mivel Európának változásra van szüksége. Ez a szükségesség még világosabbá vált, mióta Donald Trump január 20 -án hivatalba lépett, felgyorsítva a globális rend átalakulását.
Bóka hangsúlyozta, hogy a holisztikus kihívás holisztikus választ igényel. „A megoldás nem lehet, hogy Amerikához vagy Kínához hasonlóvá váljunk. Meg kell találnunk egy európai megoldást a problémáinkra, és ez nem lesz könnyű. ” – hangsúlyozta.
A Hiia Gladden Pappin elnöke szintén beszélt a konferencián, kiemelve, hogy a magyar elnökség alatt egy erős, szuverén Európa sikerének alternatív receptjét javasolták – egy olyan receptet, amely azóta nagyon relevánsnak bizonyult.
Kihívások, amelyek akadályozzák a versenyképes Európát
Az eseményt az Európai Unió egyensúlyhiányáról szóló panelbeszélgetés végezte a jelenlegi állapotában, és mi vezeti a tagállamok közötti megosztást. A panellisták között szerepelt Bernadett Petri, a Magyar Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium közvetlen EU pénzeszközeinek koordinálásának miniszterelnöke; Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai tanulmányi műhely vezetője; és a Duna Intézet Gergely Dobozi működési vezetője. Felfedezték a legfontosabb kérdéseket, mint például a jogállamiság, a regionális kohéziós politika, a bürokrácia és a zöld üzlet.
Petri kiemelte, hogy „a Kelet -Nyugati Divide továbbra is fennáll, de ezen túlmenően az igazi kérdés az EU politikája és a tagállamok érdekei, valamint az EU és polgárai között rejlik.” Hangsúlyozta, hogy a regionális különbségek kezelése elengedhetetlen a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás előmozdításához, hozzátéve: „A kohéziós politikának továbbra is a regionális különbségek kezelésére kell irányulnia, támogatni a gazdasági növekedést és a társadalmi stabilitást.”
Petri a magyar EU elnökségét is tükrözte, hangsúlyozva a regionális különbségek kezelésére, a versenyképesség előmozdítására és az EU politikáinak összehangolására a tagállamok érdekeivel. „A magyar elnökség célja az EU és annak tagállamai közötti bizalom helyreállítása, támogatva azokat a politikákat, amelyek tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást, miközben megerősítik az európai együttműködést” – mondta. Petri kiemelte a jogszabályi végrehajtás kiegyensúlyozott megközelítésének és a bürokratikus terhek csökkentésének fontosságát az EU versenyképességének javítása érdekében.
A Ballester a bürokráciát a versenyképesség kulcsfontosságú akadálya is azonosította, különös tekintettel az ellentmondásos zöld üzletre. A vállalati fenntarthatósági jelentési irányelvet (CSRD) a túlzott szabályozás példájaként írta le, 284 oldalának követelményei, amelyek kihívást jelentenek a vállalkozások számára. „Nem elég a bürokrácia 25-35 százalékkal történő csökkentése – túl kevés, túl késő” – jegyezte meg. Ballester az EU döntéshozatali folyamatával is foglalkozott, figyelmeztetve, hogy a minősített többségi szavazás kiterjesztése alááshatja a tagállamok szuverenitását. „Az egyhangúság védi a tagállamok alapvető érdekeit, különösen a külpolitikában” – mondta.
Dobozi a jogállamiság mechanizmusára összpontosított, kritizálva annak jelenlegi megvalósítását. „Az Európai Bizottság ügyészként, bíróként és végrehajtóként jár el, amely aláássa a jogi bizonyosságot és az átláthatóságot” – állította. Rámutatott Magyarország következetlen kezelésére Lengyelországhoz képest, akinek státusza megváltozott, amikor kormánya Donald Tusk alatt egy föderalista megközelítésre váltott. Dobozi reformokat szorgalmazott a méltányosság és az átláthatóság biztosítása érdekében, hangsúlyozva a világosabb iránymutatások szükségességét és a jogállamiság mechanizmusának következetes végrehajtását.
A testület kulcsfontosságú ajánlásokkal zárult le: a bürokrácia csökkentése a versenyképesség javítása, a regionális kohéziós politika fenntartása és a nagyobb szubjektív képesség előmozdítása érdekében. Az előadók egyetértettek abban, hogy ezeknek a kérdéseknek a kezelése elengedhetetlen az EU -n belüli megosztások csökkentéséhez és egységesebb és virágzóbb Európa előmozdításához.
A hozzászólás mega előtt hűvös volt – hogyan magyarültek a magyar elnökség az EU jövőjével először a magyar konzervatívon.
