Magyarország határozottan kijelentette, hogy Ukrajna EU tagságának jóváhagyása a hazai népszavazás eredményeitől függ. János Bóka európai ügyekért felelős miniszter egy magyar televízióval kapcsolatos interjúban hangsúlyozta, hogy Ukrajnának el kell ismernie és tiszteletben tartania ezt az előfeltételt. Azt állította, hogy az Európai Unió Ukrajnához fűződő megközelítése továbbra is a háború kezdetén meghozott döntésekben gyökerezik, annak ellenére, hogy a geopolitikai dinamika azóta jelentősen eltolódott.
Bóka rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közvetlen kommunikációt hoztak létre, és új geopolitikai rendet alakítottak ki, amelyben Oroszország aktív szerepet játszik. Azt javasolta, hogy az EU alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz, és folytatjon kölcsönösen előnyös kapcsolatokat, ahelyett, hogy betartaná az elavult politikákat. Úgy véli azonban, hogy az EU nem tudott értelmes vitát folytatni Ukrajna számára nyújtott támogatás célkitűzéseiről és időtartamáról. Ehelyett azt állítja, hogy a napirendet a föderalisták hajtják végre, amelyek célja az EU integrációjának elmélyítése és a védelmi politika kibővítése az európai szintre. Ezzel szemben Magyarország célja, hogy ösztönözze az Ukrajna EU -csatlakozásának támogatásának valódi következményeiről szóló nyílt megbeszéléseket, és a nemzeti népszavazás irányítja a kormány álláspontját az ügyben.
„Az EU nem tudott értelmes vitát folytatni az Ukrajna számára nyújtott támogatás célkitűzéseiről és időtartamáról”
A héten később az európai vezetők Párizsban gyűlnek össze, hogy megvitassák az Ukrajna új biztonsági keretét és potenciális biztonsági garanciáit. Bóka megjegyezte, hogy ez nem hivatalos EU -csúcstalálkozó, mivel a blokkban nem létezik konszenzus ezekben a kérdésekben. Míg Magyarország támogatja a védelmi képességek megerősítését, ragaszkodik ahhoz, hogy az ilyen intézkedéseknek ahelyett, hogy az EU -ban központosulnának. Hangsúlyozta, hogy az országoknak meg kell őrizniük saját katonai készségüket, és bár a védelmi kiadások támogatására szolgáló rugalmas EU költségvetési szabályokat üdvözlendő, Magyarország nem támogatja az új EU -hatáskörök létrehozását vagy a további közös hitelfelvételeket.
A nyilvános Kossuth Radio külön interjújában Bóka megvitatta az EU új jogállamiságának új biztosával való közelmúltbeli ülését. Elismerte a párbeszéd fontosságát, megjegyezve, hogy míg a viták nyitottak voltak és őszinte, alapvető nézeteltérések továbbra is fennállnak. Javasolta, hogy egyszerűsítse Magyarország kapcsolatát az Európai Bizottsággal, biztosítva, hogy a Bizottság kizárólag a joghatóságán belüli kérdésekre összpontosítson, a tagállamokon keresztüli szabványait is alkalmazza, és növeli az átláthatóságot a nem kormányzati szervezetek és a média platformok pénzügyi támogatása szempontjából.
Bóka szintén határozott álláspontot képviselt a külső befolyás ellen, figyelmeztetve, hogy az Európai Bizottságnak nem szabad megkísérelnie átvenni az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által korábban nyújtott finanszírozást. Ez a megjegyzés tükrözi a Magyarországon a hazai ügyekben bekövetkező külföldi befolyással kapcsolatos folyamatos aggodalmakat, megerősítve a kormány álláspontját a nemzeti szuverenitás fenntartásában mind az EU politikájában, mind a szélesebb geopolitikai ügyekben.
Az Ukrajna nemzeti népszavazáshoz való EU -tagságának utáni magyarországi kapcsolatok utáni támogatása először a magyar konzervatívról jelent meg.
