Az Aszad-rezsim 2023 decemberi összeomlása után Magyarország újra megnyitotta nagykövetségét Szíriában az ország biztonságának stabilizálása jegyében, ahogy Szijjártó Péter fogalmazott.
Magyarország Szíriához fűződő viszonya az évtizedek során jelentős változásokon ment keresztül, tükrözve a globális politika és a regionális dinamika változásait. A hidegháború idején, Magyarországnak a szovjet blokkhoz való igazodása idején Moszkva határozta meg kapcsolatait a közel-keleti országokkal. Később a rendszerváltás utáni időszak Magyarországon, a szíriai polgárháború 2011-es kitörése, valamint az Aszad-rezsim összeomlása 2024-ben jelentős fordulópontot jelentett a Magyarország-Szíria kapcsolatokban.
A szovjet korszak
A szovjet blokk többi országához hasonlóan Magyarország külpolitikája a hidegháború idején is szorosan illeszkedett Moszkva stratégiájához, beleértve a közel-keleti arab országokkal, például Szíriával való kapcsolatok ápolását. Magyarország kereskedelem, oktatás és katonai együttműködés révén támogatta Szíriát, például az 1973-as jom kippuri háború idején. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok akkoriban is virágoztak, Magyarország ipari árukat és gépeket exportált Szíriába nyersanyagért cserébe. Az 1980-as évek végén a Szovjetunió összeomlása és Magyarország nyugati szövetségek felé fordulása kezdte újradefiniálni ezeket a kapcsolatokat.
Magyar Stratégia a Közel-Keleten és Szíriában a rendszerváltás után
Magyarország államszocialista rendszerből demokráciába való átmenete jelentős fordulópontot jelentett Szíriával való kapcsolatában. Magyarország NATO- és Európai Uniós tagsága, valamint az ország nyugati politikákhoz való igazodása új prioritásokat hozott a frissen demokratizálódott állam számára, többek között a 2003 és 2005 közötti nemzetközi inváziókban, például az iraki háborúban való részvételt. Miközben Magyarország közel-keleti szerepvállalása tovább folytatódott, a hangsúly áthelyeződött. , ami a katonai szerepvállalásokkal szembeni hazai ellenállást és a humanitárius támogatás iránti elkötelezettséget tükrözi.
A 2011-es szíriai polgárháború kitörése és a humanitárius válság átformálta a Magyarország-Szíria kapcsolatokat. Az emberi jogi helyzetre reagálva az Európai Unió 2011-ben megszüntette a kétoldalú együttműködést a szíriai kormánnyal és támogatóival. Magyarország az EU tagállamaként bezárta szíriai nagykövetségét, és nem ismerte el az Aszad-rezsim legitimitását. , vagyis az azt Magyarországon képviselő szír diplomaták is illegitimnek minősültek.
Magyarország a szíriai menekültek és áldozatok támogatására fordította erőfeszítéseit olyan programokon keresztül, mint a Hungary Helps Program. A magyar kormány által alapított Program arra kívánja ösztönözni a nemzetközi közösséget, hogy járuljon hozzá a térség stabilitásához, és biztosítsa a szíriai menekültek és migránsok hazatérését. Mivel a 2011-es szíriai polgárháború volt az egyik fő oka a 2015-ös Európát érintő migránshullámnak, az Orbán-kormány hivatalos stratégiája az volt, hogy a kiváltó okok felszámolására és a hazájukban maradáshoz szükséges segítségnyújtásra összpontosítson, ahelyett, hogy arra ösztönözné az embereket. menj Európába. A Szíriában üldözött keresztények megsegítése mellett Magyarország olyan országokat is támogat, mint Türkiye, Libanon, Irak és Jordánia, amelyeket a menekültválság fenyeget.
2019-ben kisebb változás következett be a magyar-szíriai kapcsolatokban azzal, hogy kijelöltek egy magyar diplomatát, aki évente többször látogatna Szíriába, figyelemmel kísérné a humanitárius segélynyújtást és egyéb konzuli feladatokat látna el.
Az Aszad utáni kétoldalú kapcsolatok kilátásai
Bassár el-Aszad rezsimjének 2024-es vége reményt ad a politikai átmenetre és a stabilitásra. A rendszer bukásának napjait követően Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette Magyarország elkötelezettségét az üldözött közösségek támogatása és a regionális stabilitás előmozdítása mellett. Magyarország 2025 elején jelentette be damaszkuszi nagykövetségének újranyitását „Szíria biztonságának stabilizálására tekintettel”, ahogy Szijjártó Péter fogalmazott. A szíriai magyar nagykövetség „biztosítja a helyi jelenlétet az első kézből származó információk megszerzésére, Magyarország politikai álláspontjának képviseletére, szükség esetén a magyar állampolgárok védelmére” – indokolta a kormány döntését a külügyminiszter.
Szijjártó Péter kitért az Orbán-kormány tágabb Szíriával kapcsolatos stratégiájára is, megjegyezve, hogy „Magyarország továbbra is elkötelezett a közel-keleti béke mellett, kiemelten kezeli a térségben élő keresztény közösségek támogatását és a humanitárius segítségnyújtási erőfeszítések folytatását”.
Szíria történelmének ebben az új fejezetében Magyarország valószínűleg továbbra is a humanitárius segítségnyújtásra, a regionális stabilitásra és a migrációs válságok megelőzésére helyezi a hangsúlyt. A Hungary Helps program az EU által irányított kezdeményezésekkel párosulva proaktív résztvevőjévé teszi Magyarországot a szíriai válság kezelésében és a Közel-Kelet stabilitásának elősegítésében.
The post Magyarország–Szíria kapcsolatok az Aszad-rezsim bukása előtt és után appeared first on Magyar Konzervatív.
