Az Egyesült Államok vezetését követően Magyarország potenciálisan kiléphet két nemzetközi szervezetből, nevezetesen a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elrendelte a WHO -tól való visszavonást szinte azonnal január 20 -i hivatalba lépése után, míg a múlt héten bejelentette, hogy Washington szankciókat vezet be Karim Khan Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze és más tisztviselők ellen, ideértve a családtagjaikat is – a pénzügyi intézkedések és a vízum -korlátozások összevetésével. – Ha kiderült, hogy segített nekik az amerikai állampolgárok vagy szövetségesek nyomozásában.
Mindkét döntést széles körben várták, mivel Trump és adminisztrációja, különösen az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások titkára (HHS) Robert F Kennedy Jr azt állítja, hogy a WHO veszélyt jelent a nemzeti szuverenitásra, kínai befolyás alatt működik, és rosszul kezeli a Covid-19 válaszát – Trump már 2020 júliusában kezdeményezte a szervezetből való kilépés folyamatot, az első ciklusának vége közelében, ezt a lépést az utódja, Joe Biden hivatalba lépése után azonnal megfordította.
A jelenlegi visszavonás végrehajtási végzését aláírva Trump felhívta a WHO -t, és azzal vádolta, hogy kizsákmányolják az Egyesült Államokat, és visszatükrözik az amerikaiak millióinak egyre növekvő szkepticizmust az ilyen nemzetközi intézmények értéke szempontjából.
Az Egyesült Államok jelenleg a legnagyobb adományozó az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Ügynökségének, és a WHO finanszírozásának kb. 18 % -át járul hozzá, amely körülbelül 261 millió dollárt tett ki a 2024–2025 közötti időszakra. A washingtoni kilépés hatalmas lyukat hagy a szervezet költségvetésében, azaz más államoknak kompenzálniuk kell a hiányt.
További államok követni?
E körülmények miatt Washington távozása dominóhatást válthat ki, más országok pedig Trump vezetését követően. Argentína már megtette ezt, ahogy Javier Milei elnök a múlt héten bejelentette, hogy Buenos Aires szintén kilép a Who-tól, hivatkozva „az egészséggazdálkodás mély különbségeire, különösen a (Covid-19) pandémián”. Manuel Adorni elnöki szóvivője egy múlt szerdán egy sajtótájékoztatón beszélt: „Mi az argentinok nem engedjük, hogy egy nemzetközi testület beavatkozzon a szuverenitásunkba, és még kevésbé az egészségünkhöz.” Azt állította, hogy a WHO elhagyása nagyobb rugalmasságot biztosítana Argentínának a saját érdekeire szabott politikák végrehajtásában és az alapok önálló kezelésében.
„Washington távozása dominóhatást válthat ki, más országokkal, miután Trump vezetését követi”
A nyugati mainstream média teljes őrületgel reagált, és azt feltételezte, hogy több olyan ország, amelynek kormányai igazodnak Trump politikai nézeteivel, követhetik a példát az elkövetkező hónapokban. Aggodalmaik nem voltak teljesen megalapozatlanok. Csak egy nappal a Milei bejelentése után, a magyar miniszterelnök hivatalának vezetője, Gergely Gulyás azt mondta az újságíróknak: „Ha a világ legerősebb országa úgy dönt, hogy elhagy egy nemzetközi szervezetet, akkor azt gondolom, hogy a magyar kormány óvatosan cselekszik, amikor fontolóra veszi -e, hogy figyelembe kell vennie -e. Ez a lépés.
„Lehet, hogy arra a következtetésre jutunk, hogy nem kell ezt megtennünk, természetesen más döntést hozhatunk, de mindenképpen érdemes megfontolni” – tette hozzá Gulyás, megjegyezve, hogy „a világ legerősebb demokráciája a saját elhagyása a saját elhagyása. szabad akarat.
Szégyen a nemzetközi bírósági rendszerhez
Magyarország fontolóra veszi a Nemzetközi Büntetőbírósággal fennálló kapcsolatának újbóli értékelését, miután Trump pénzügyi szankciókat és vízumkorlátozásokat szabott ki a hágai alapú igazságügyi testületre. Az Egyesült Államok elnöke már 2024 novemberében jelezte a szervezet elleni potenciális büntető intézkedéseket, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi letartóztatási parancsokat adott ki Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnöknek, Yoav Gallant volt védelmi miniszternek és több Hamász vezetõnek egyidejűleg. Trump végrehajtó végzése elítélte a lépést, kijelentve, hogy „szégyenteljes erkölcsi egyenértékűséget” hoz létre. Arra is figyelmeztette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése „veszélyes precedenst állít fel, közvetlenül veszélyeztetve a jelenlegi és az Egyesült Államok korábbi személyzetét”, és „szokatlan és rendkívüli fenyegetést” jelent a nemzetbiztonságra.
Magyarország már régóta kritikus a Nemzetközi Büntetőbíróság és annak joghatósága szempontjából. 2023 márciusában, amikor a hágai bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, Gergely Gulyás kijelentette, hogy Magyarország nem tartóztatja le őt, ha belépne az országba. Ezenkívül, a Nemzetközi Büntetőbíróság Netanyahu elleni lépését követően, Viktor Orbán magyar miniszterelnök meghívta az izraeli vezetőt Magyarországra, biztosítva neki, hogy a parancsot nem hajtják végre ott. A Nemzetközi Büntetőbíróság határozata több hónapig tartott, a főügyész pedig 2023 májusában nyíltan megvitatta a Netanyahu letartóztatásának terveit. A médiajelentések szerint Orbán állítólag három miniszterét utasította, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy Magyarországot abban az időben elhagyják a Nemzetközi Büntetőbően.
A Trump adminisztráció legutóbbi szankcióit követően Orbán közzétette az X -et: „Ideje, hogy Magyarországon áttekintse, mit csinálunk egy olyan nemzetközi szervezetben, amely az Egyesült Államok szankciói alatt áll!” Emellett az új elnök hivatali heteit és a globális politikára gyakorolt hatását „Trump tornádó” -nak is nevezte. A budapesti Gideon Saar izraeli külügyminiszterrel való telefonhívás után Szijjtára magyar külügyminiszter és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy Magyarország átgondolja a Nemzetközi Büntetőbíróságban való részvételt, azzal érvelve, hogy a test az évek során túlzott politizálással lett politizálással, és szégyentelte a Nemzetközi Bíróságnak a Nemzetközi Bíróságon. rendszer a legutóbbi döntéseivel.
Míg Magyarország a Római Jogszabály aláírása, amely 2002 -ben megalapította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, a szerződést soha nem építették be a magyar törvénybe. Ez a mulasztás a magyar alapjoggal való következetlenségének köszönhető, amely kimondja, hogy csak az Alkotmánybíróság uralkodhat a Köztársaság elnökét érintő büntetőjogi ügyekről.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak jelenleg 124 tagállama van, köztük az összes európai ország, kivéve Türkiye, Fehéroroszország, a Vatikán és a Monaco. A nagy globális hatalmak, például az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Ukrajna és Izrael azonban nem tagok.
Minden leesik
Az elmúlt hetekben egyre világosabbá tették, hogy a nemzetközi színpadon visszafordíthatatlan változások folynak. Mivel a „Trump tornádó” a globalista elit által leginkább értékelt nemzetközi szervezetek gondosan felépített hálózatán átjutott, a liberális világrend struktúrái elkezdenek morzsolódni. Ugyanúgy, mint az őket létrehozó világrend, ezek az intézmények gyengültek, eltérnek az eredeti céloktól, vagy hatástalanokká válnak a tervezett szerepük teljesítésében – néhányan pusztán a kizsákmányolás eszközeként szolgálnak, amelyek a globalista elit számára előnyösek a hétköznapi polgárok rovására.
„A szétszerelés nemcsak egy új kezdet, hanem az új világrend felépítésének szükségessége is”
Orbán miniszterelnök már régóta támogatja ezeket a struktúrákat, intézményeket és szervezeteket, amelyeket lebontanak, és a Trump hivatalba való visszatérésével végül úgy tűnik, hogy ez történik. A WHO, a Nemzetközi Büntetőbíróság és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) mind a liberális világrend építészei által épített rendszer oszlopai. A szétszerelése nemcsak az új világrend felépítésének, hanem az új világrend felépítésének szükségességét is-olyan intézményeken és struktúrákon alapul, amelyek mind a keleti, mind a nyugati érdekek kiegyensúlyozottabb ábrázolását kínálják, tiszteletben tartják a nemzeti szuverenitást, érvényes és jól meghatározott célokat kínálnak, és inkább valódi nemzetközi testületekként szolgálnak, nem pedig pusztán politikai eszközökként a szuperhatalmak általi idegen beavatkozáshoz.
A Magyarország utáni utáni súlya elhagyja az ICC -t, aki a liberális világrend -struktúrák szétszerelésével először jelent meg a magyar konzervatívon.
