Ukrajna gyors nyomon követése az Európai Unióhoz a hétfőn a brüsszeli külügyminisztériumi ülésén tárgyalt témák között volt. A tagállamok külügyminisztereinek ülését követően Szijjár Pészer kijelentette, hogy Brüsszel a transzkarpáti magyar közösség jogait szándékozik feláldozni, csupán arra, hogy felismerje Kyiv -t az EU -ba gyorsított ütemben, és a többi jelölt országai feltételei nélkül.
A magyar külügyminiszter és kereskedelem miniszterje tovább hangsúlyozta, hogy az ukrán társainak – akik online csatlakoztak – teljesen elfogadhatatlanok, hogy a magyar kisebbség kérdését „mesterséges problémaként” írják le. Hozzátette: ‘Az is botrányos, hogy néhány EU -tagállam az ukrán külügyminiszter pozíciója mögött állt fel, és néhány külügyminiszter még olyan messzire ment, hogy megkérdőjelezzük, vajon mi magyaroknak, a magyar kormánynak van -e joguk megítélni a magyar közösség helyzetét a Transcarpathia -ban.
Szijjtára hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elutasítja Ukrajna gyorspados EU-csatlakozását, különösen, ha a transzkarpáti magyar közösség rovására kerül. Hozzátette, hogy a magyar kormány nem fogad el olyan kísérletet, hogy megszüntesse az országot a külföldi nemzeti közösségeinek kiállása vagy jogi státuszuk felmérése érdekében.
A magyar külügyminiszter kritizálta német és osztrák társait is, akik megpróbálták előadni őt az állítólagos fejlesztésekkel kapcsolatban, amelyeket Kyiv a transzkarpáti magyarok jogaival kapcsolatban tett. Kiemelte azonban, hogy a valóság egészen más, mivel Ukrajna tíz évig szisztematikusan megsértette a magyar közösség jogait a Transcarpathiában. Megígérte, hogy mindaddig, amíg egy magyar kormány elkötelezett a nemzeti értékek mellett, továbbra is harcol e jogok helyreállításáért.
„Ukrajna tíz éve” szisztematikusan megsérti a magyar közösség jogait a Transcarpathia -ban „”
A Krím 2014 -es annektálását követően Kyiv fokozatosan korlátozta a nemzeti kisebbségek jogait. Noha ezek az intézkedések elsősorban az orosz kisebbséget célozták meg, ezek szintén jelentősen befolyásolták a transzkarpáti magyarok mindennapi életét. Az anyanyelven végzett oktatásra, a nemzeti szimbólumok használatára és más kulturális kifejezésekre vonatkozó korlátozásokat vezettek be. Eközben a magyar nemzeti szimbólumok elleni vandalizmus cselekedetei növekedtek, nevezetesen a Turul -szobor Mukachevóban (Munkács) 2022 -ben történő eltávolítását.
Szijjtár 2024 januárjában találkozott Dmytro Kuleba volt ukrán külügyminiszterrel, ahol megismételte Magyarországi igényét a magyar kisebbségi jogok helyreállítására, és bemutatta a 11 pontos kérelmek listáját. Ezek magukban foglalják a nemzeti kisebbségi iskolák jogi státusának tisztázását, a magyar nyelvű matriculációs vizsgák visszaállítását, valamint a magyar korlátlan használatának biztosítását a felsőoktatásban, a közigazgatásban és a kulturális életben.
Szijjattó arra következtetett, hogy Kijev figyelmezteti, hogy a transzkarpáti magyar jogainak folyamatos megfosztása magyar vétót eredményezhet Ukrajna EU -csatlakozásán. „Jó lenne, ha mindenki egyértelműen megértené, hogy nem Magyarország akar csatlakozni olyan integrációhoz, amelyhez Ukrajna már tagja, hanem fordítva” – jegyezte meg.
A Post Magyarország elutasítja a kisebbségi jogok feláldozását Ukrajna EU -csatlakozása iránt, először a magyar konzervatívnál jelent meg.
