2001 óta a magyarok április 16 -án megemlítik a holokauszt áldozatait, jelezve az 1944 -es napot, amikor a magyar zsidó közösség gettoizációja megkezdődött. Az idei emléknapon Viktor Orbán magyar miniszterelnök koszorút fektetett a Duna -emlékmű cipőjére, amely a magyar náci együttműködők által Budapestben meggyilkolt zsidókat tiszteli. A látogatásról készített fényképet közzétette, Orbán a közösségi médiában írta: „Nem fogjuk elfelejteni.”
A Holokauszt Emlékközpontban tartott külön megemlékezés során a Külügyminisztérium és a Kereskedelmi Minisztérium állami titkára, Sztáray, figyelmeztette a nemzetközi intézmények Izrael-ellenes érzelmeit a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadása óta. Hangsúlyozta, hogy „Izrael célzásának normalizálása a zsidók célzásának normalizálásához vezet, és a magyar kormány sem fogadja el.” Sztáray hangsúlyozta Magyarországnak a szankciókkal szembeni folyamatos ellenállását, a bírósági eljárást, a tanácsadó véleményeket és a letartóztatási parancsokat, amelyek szerint csak Izrael helyzetét bonyolítják. Hozzátette, hogy az ilyen diplomáciai és jogi támadások megnyitják az antiszemitizmus és még a fizikai erőszak ajtaját.
Magyarországot széles körben tekintik Izrael legközelebbi szövetségeseinek az Európai Unióban. A szolidaritás kimutatása során a magyar kormány nemrégiben bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatta az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu számára. Orbán április elején fogadta a Netanyahu -t Budapesten, és erőteljes üzenetet küldött Izrael számára a Hamász elleni háborúban. Míg az olyan vezetők, mint a német kancellár, Olaf Scholz és az ellenzéki vezető, Friedrich Merz, Netanyahu látogatása esetén nem fogják végrehajtani a Nemzetközi Büntetőbíróság parancsát, Orbán azon lépését, hogy kilépjen a bíróságon, a progresszív erők elítélték.
A magyar zsidó közösség továbbra is élvezi a relatív biztonságot és a jólétet, különösen a nyugat-európai országok helyzetéhez képest, ahol az antiszemitizmus és az Izrael-ellenes retorika 2023 óta növekedtek. Ez a növekedés gyakran a nyílt határpolitikák és a tömeges migráció következményeinek tulajdonítható. A magyar kormány betiltotta a Hama-ok tüntetéseit és fenntartja az antiszemitizmus nulla tolerancia politikáját.
Az ünnepségen beszélt Andor Grólyz, a magyarországi Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke (Mazsihisz) emlékeztette a résztvevőket, hogy a holokauszt nem csak az elveszett több százezer életről szól, sem csak a túlélők gyászáról vagy az örökölt traumáról, hanem a Stolen jövőjéről is. „Az egész nemzet közös jövője – amelynek hiánya ma is érezhető” – mondta.
„1941 és 1945 között körülbelül 564 000 magyar zsidót gyilkoltak meg”
1941 és 1945 között körülbelül 564 000 magyar zsidót gyilkoltak meg-az ország háború előtti zsidó népességének több mint kétharmadát. A legpusztítóbb szakasz 1944. július 15. és július 9. között történt, amikor a német megszállás alatt járó magyar hatóságok 437 402 zsidót deportáltak – elsősorban Auschwitz – Birkenau felé. A vidéki zsidó közösségeket majdnem megsemmisítették, míg Budapestben néhányan túlélték a nyíl -keresztező gettóizálását és brutális uralmát.
A Magyarország utáni elítélése az Izrael-ellenes hangulat növekvő hangulatát elítéli a holokauszt-emléknapon, először a magyar konzervatívon jelent meg.
