Magyarország jelentős alkotmánymódosítást hajtott végre, amelynek célja a nemzeti szuverenitás megóvása és az ideológiai és politikai nyomás ellen. A módosítás, amelyet Miklós, Szánhó Alapvető Jogok Központjának főigazgatója magyarázott, foglalkozik a hagyományos társadalmi normák és a biológiai valóságok aláásásának progresszív tendenciáival kapcsolatos aggodalmakkal.
Szánthó hangsúlyozta, hogy a módosítás szükséges válasz volt arra, amit a nyugati világban káros liberális ideológiáknak neveztek. Ezeknek a tendenciáknak – állította – kihívást jelent a társadalom normál működésére, és arra törekszik, hogy újradefiniálja az emberi létezés alapvető szempontjait, különösen a biológiai szex és a családi struktúrákat. Kritikus kérdésként kiemelte a nemi ideológiát, és azt sugallta, hogy túlmutat a szexuális sokféleség elfogadásának támogatásán a biológiai és társadalmi normák lebontásának előmozdításánál.
Szánthó szerint ezt az ideológiát gyakran a politikai nyomás finom és nyílt formáin keresztül hajtják végre, mind a felnőtteket, mind a gyermekeket célozva. Bírálta a gyermekek körében a nemek közötti sokféleség iránti tudatosságot, amelynek célja az ilyen erőfeszítések, mint a férfiak és a nők identitások közötti vonalak elhomályosításának kísérletét, és elősegítve a fogalmakat, mint például az „aszexuális nem-folyadék” és a „nem bináris Agfender”. Ezeket az ötleteket – állították – az oktatás és az érzékenységi képzés leple alatt terjesztik, de veszélyt jelentenek a társadalmi koherenciára.
„Az alkotmányos reform proaktív lépés a hagyományos értékek, a társadalmi rend és a nemzeti szuverenitás védelmére”
A módosítás előírja, hogy az emberek biológiailag férfiak vagy nőstények születnek, megerősítve, hogy a biológiai szex változatlan. Megállapítja azt is, hogy a gyermekek joga fizikailag, mentálisan és erkölcsi fejlõdéshez fűződik más jogokkal szemben, az élet alapjogától eltekintve. Szánthó azzal érvelt, hogy ez a rendelkezés döntő jelentőségű a gyermekek védelmében az általa „transznemű szenzibilizációnak”, és potenciálisan korlátozza a nyilvános rendezvények szervezését, például a Pride Parades, amely elősegíti az ilyen ideológiákat.
Ezenkívül a módosítás alkotmányos tilalmakat vezet be a kábítószer -eloszlás és a propaganda ellen. Míg a magyar törvény már korlátozta az ilyen tevékenységeket, Szánthó megjegyezte, hogy ezeknek a tilalomoknak az alkotmányban történő rögzítése elengedhetetlen a liberális politikai narratívák ellensúlyozásához, amelyek a kábítószer -fogyasztáshoz kapcsolódó kockázatokat csökkentik. Azt állította, hogy a progresszív retorika gyakran arra törekszik, hogy normalizálja a kábítószer -fogyasztást a veszélyei trivializálásával, megegyezve más társadalmi szokásokkal, például az alkoholfogyasztással.
Az alkotmányos változások a kettős állampolgársággal kapcsolatos aggodalmakkal is foglalkoznak. A módosítás lehetővé teszi az állampolgárság felfüggesztését a kettős állampolgárságú egyének számára, ha tevékenységeiket úgy érzékelik, hogy fenyegetik Magyarország szuverenitását, közrendét, területi integritását vagy biztonságát. Szánthó a progresszív politikai szereplők és a globalista szervezetek kritikáját várták, de a rendelkezést a nemzet alapvető érdekeinek védelme érdekében szükséges intézkedésként védték meg.
Azt állította, hogy ezek a módosítások Magyarország „egészséges immunválaszát” képviselik a külső hatásokra, amelyek a nemzeti keret destabilizálására törekszenek. Szánthó hangsúlyozta, hogy az alkotmányos reform proaktív lépés a hagyományos értékek, a társadalmi rend és a nemzeti szuverenitás védelmére a növekvő külső nyomás közepette.
A magyar utáni alkotmánymódosítás – a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek állása először jelent meg a magyar konzervatívnál.
