Az alábbiakban a Bettina Tónh, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének kutató munkatársa írta, amelyet eredetileg a Öt perc Európa blog Ludovika.hu.
Az Európai Bizottság több mint egy évvel ezelőtt bemutatta az EU 2040 -es kibocsátási csökkentési céljaira vonatkozó elképzelését, ám a végleges jogszabályokat még mindig várják.
A 2019-ben bejelentett európai zöld ügylet 2050-ig meghatározta az EU-nál nulla-kibocsátási célpontot az 1990-es szinthez képest, és 55 % -kal csökkent 5 éven át 2030-ra. Ezenkívül az Európai Klíma törvény 2021-re megköveteli az Európai Unió 2040-es kötelező éghajlati célpontját, amelyet az Európai Bizottság 2024 februárjában javasolt a sok vita után. Ehhez kumulatív EU -kibocsátás 90 % -kal csökkent 2040 -re, ez egy olyan cél, amely tudományosan alapul, és összhangban áll a nyilvános elfogadással. Ennek eléréséhez a megújuló villamosenergia-termelés jelentős növekedése, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának drasztikus csökkenése, az energiahatékonysági intézkedések és a végfelhasználási ágazatok mély villamosítására van szükség.
Ebben a tekintetben a Bruegel Intézet tanulmánya négy olyan jelentős kockázati területet határoz meg, mint például a geoekonómiai instabilitás, a technológiai fejlődés, az egyenlőtlenség súlyosbodása és a politikai hitelesség. A jelenlegi ingatag globális gazdasági helyzet komoly veszélyt jelent az átmenethez szükséges hatalmas tőkebefektetésre, míg a tiszta technológiákba történő beruházás a szén -dioxid -csökkentés elsődleges meghatározója. Nem is beszélve arról a tényről, hogy ezek és más társadalmi szintű közvetlen hatások megnehezítik a mindennapi életet, és ezért következetes, de nem túl szigorú politikai környezetre van szükség.
„A jelenlegi ingatag globális gazdasági helyzet komoly veszélyt jelent az átmenethez szükséges hatalmas tőkebefektetésre”
Feltételezhetően ezeknek a kockázatoknak a fényében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy még néhány hónappal várja meg a 2040 -es éghajlati célt meghatározó végleges jogszabályok közzététele előtt, amelyet 2025 első negyedévében ígért. „Lazítsuk le” a 2040 -es kibocsátási célt. A Bizottság továbbra is elkötelezett a 90 % -os csökkentés mellett, de a kompromisszum valószínűleg elengedhetetlen a többségi jóváhagyás megszerzéséhez. Noha például Olaszország uralkodó kormánya egyértelműen a 80–85 % -os alacsonyabb célt támogatja, az Európai Parlament szocialistái és demokratái (S&D csoport) még a Bizottság hitelességét is megkérdőjelezték.
A megvitatott lehetőségek között szerepel az országok a meredekebb csökkentések elhalasztása és a más országokban fizetett szén -dioxid -csökkentések jóváírása. Egy másik ötlet az lenne, ha az erdőkre vagy a különféle technológiák finanszírozására támaszkodnának, amelyek jelentős mennyiségű szén -dioxidot képesek elválasztani.
Eközben a tudomány azt sugallja, hogy 90 % -a valójában az alsó határ, amely 2040-ig Európa tisztességes részesedése lenne. De még a józan észnél is egyértelmű, hogy ha 2050-ig nettó-nulla-kibocsátást akarunk elérni, akkor most már nem adhatunk be a kéziféket, amikor csak az 1990-es pontokból csak 37 % -os csökkenést mutatunk.
Kapcsolódó cikkek:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
A hozzászólás egy kicsit hosszabb ideig várni, hogy a 2040 -es éghajlati célok először megjelentek a magyar konzervatívnál.
