János Áder, a Magyarország volt elnöke és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke Budapesten beszélt az éghajlatváltozás sürgető kihívásairól és a fenntartható fejlődés fontosságáról. A Pázmán Péter Katolikus Egyetem hallgatóinak felhívásával hangsúlyozta, hogy míg az éghajlatváltozás okait néhány körben továbbra is megvitatják, a globális felmelegedés gyors üteme tagadhatatlan.
Felvázolta a népesség növekedésének és az iparosodásnak az éghajlati mintákra gyakorolt hatását, megjegyezve, hogy bár az emberiségnek több ezer évbe telt, hogy a 20. század elejére két milliárd globális lakosságot érjenek el, a szám azóta egy évszázadonként nyolc milliárdra esett. Ezen demográfiai eltolódás mellett a szén -dioxidszint 1800 -as évek óta történő emelkedése a globális hőmérséklet folyamatos növekedését mutatta.
A megújuló energiatermelés kibővítésére irányuló erőfeszítések ellenére Áder rámutatott, hogy a világ energiaellátásának 80 % -a továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból származik. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, figyelmeztette, hogy a század végére 500 millió embert lehet elhagyni a növekvő tengerszint miatt – több mint az Európai Unió teljes népessége. Ennek mély környezeti és társadalmi következményei lennének.
Áder szerint az éghajlatváltozás hatásainak 80 % -át a vízzel kapcsolatos jelenségeken érik. Leírta, hogy a hidrológiai ciklusok felgyorsulása miként vezet a gyakoribb és szélsőséges időjárási eseményekhez, ideértve a súlyos áradásokat és a hosszan tartó aszályokat. 2021 és 2023 között az éghajlati károsodás önmagában az EU-ban 160 milliárd eurót tett ki.
A volt elnök megvitatta az iparágak, például az élelmiszer -előállítás, a textil és az elektronikai gyártás környezeti hatásait is. Az élelmiszerek előállítása, tárolása és szállítása hatalmas mennyiségű energiát igényel, és az élelmiszer -pazarlás jelentős erőforrások veszteséget jelent. Eközben a textilipar a globális szén -dioxid -kibocsátás 10 % -át teszi ki, és a mobil eszközök környezeti hatása meghaladja a légi utazást.
A környezetszennyezésen túl Áder bevezette a „szellemi szennyezés” fogalmát. Azt állította, hogy a modern digitális fogyasztás, az eldobható kultúra és a téves információk hozzájárulnak az értelmes társadalmi interakciók és értékek csökkenéséhez. Arra sürgette az egyéneket, hogy ismerjék el és támogassák a kultúra, a sport, az üzleti és a politika valódi eredményeit, miközben elkerülik a hamis ideológiákat és a felületes tendenciákat.
Hangsúlyozta, hogy a Magyarország és a Kárpát -medence jelenlegi formájában történő megőrzése komoly megbeszéléseket és kollektív megoldásokat igényel. Amikor megkérdezték a politikai intézkedésekről, Áder megjegyezte, hogy a nagy szennyezőket arra kényszerítő rendeleteket, amelyek a kibocsátások csökkentésére kényszerítik a globális szinten. Az éghajlati célokat a világ vezető gazdaságának kell irányítani, a kisebb nemzetek ennek megfelelően adaptálva.
Üzenete egyértelmű volt: Noha a globális megállapodások nélkülözhetetlenek, az egyéneknek a felelősséget is vállalniuk kell azáltal, hogy mindennapi életükben kicsi, értelmes változásokat hajtanak végre a bolygó védelme érdekében a jövő generációi számára.
A Post János Áder sürgeti az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket: A globális megoldások és a személyes felelősségvállalás először jelent meg a magyar konzervatívnál.
