2025. április 21-én a világ búcsút vett Ferenc pápától, aki tizenkét éven át vezette a katolikus egyházat. Halálhíre megrázta nemcsak a hívők millióit, hanem a világ politikai és vallási vezetőit is. A pápa – polgári nevén Jorge Mario Bergoglio – egész életében a szegények, a béke, a párbeszéd és az emberség hangja volt, és gyakran megszólalt aktuális társadalmi kérdésekben is, még ha ez sokak számára kényelmetlen is volt.
A vatikáni közlemény szerint Ferenc pápa hajnalban, békésen távozott, néhány nappal azután, hogy utoljára megjelent a nyilvánosság előtt húsvétvasárnap a „Urbi et Orbi” áldással. Sokak számára ez a búcsú különösen megrendítő volt: a pápa ekkor már láthatóan gyenge volt, mégis jelen akart lenni.
Egyházfő, aki nem félt beszélni
Ferenc pápa emléke nemcsak reformjai és gesztusai miatt marad velünk, hanem az őszinte, gyakran provokatív mondatai miatt is. Nem egyszer emelte fel szavát a migráció, a környezetvédelem, a háborúk, vagy éppen az igazságtalanságok ellen – legyen szó bárhol is a világban történő eseményekről.
Ahogy sokszor hangsúlyozta:
„Az egyház nem lehet néma, ha az emberi méltóság forog kockán.”
Kétszer járt Magyarországon – és kétszer találkozott a miniszterelnökkel
2021-ben és 2023-ban is ellátogatott Magyarországra. Első alkalommal csupán néhány órát töltött Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, ahol azonban találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A találkozó rövid, de szimbolikus volt.
Második látogatása már hosszabbra nyúlt: 2023 tavaszán Ferenc pápa három napot töltött Budapesten, és ekkor is találkozott a kormányfővel. Bár hivatalos nyilatkozatban nem értékelte mélyebben a magyar politikát, a beszédei során egyenlőségre, nyitottságra és szolidaritásra buzdított – és ezek nem mindig voltak összhangban a magyar kormány gyakorlatával.
És mit mondott Orbán Viktorról?
A halála előtt néhány hónappal, egy szűk körű vatikáni beszélgetés során – amelyet most, halála után hoztak nyilvánosságra – Ferenc pápa a következőképpen fogalmazott:
„Orbán Viktor okos ember, aki megérti a történelem erejét. Imádkozom azért, hogy mindig a béke, az emberség és az evangéliumi szeretet vezesse a döntéseiben.”
Ez a mondat talán mindent elmond arról, hogyan látott egy világvezetőt: nem ellenségként, hanem olyan emberként, akit meg kell szólítani, akinek – bármilyen politikai úton is jár – megvan a lehetősége arra, hogy jót tegyen.
És talán ebben állt Ferenc pápa igazi öröksége is. Nem ítélt el – hanem megszólított. És ezek a szavak most, hogy már nincs közöttünk, még erőteljesebben csengenek.
