A szlovák ellenzék bizalmatlansági szavazást indítványozott Robert Fico miniszterelnökkel és kormányával szemben. A Progresszív Szlovákia (PS), a Szabadság és Szabadság (SaS), valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alkotta háborúpárti ellenzék vezetői kedden jelentették be döntésüket, amelyben kijelentették, hogy nézeteltéréseik ellenére közösen kell fellépniük egyértelmű üzenet. Azzal érveltek, hogy lehetetlen megengedni, hogy a kormány folytassa jelenlegi irányvonalát. Az ellenzék felkérte a parlamenten kívüli Demokraták pártot és a SLOVENSKO parlamenti mozgalmat is, amelyet Igor Matovič volt miniszterelnök vezet, hogy csatlakozzanak ügyükhöz.
Az ellenzéki vezetők kijelentették, hogy a lehető leghamarabb benyújtják a bizalmatlansági indítványt Fico kormányának, azzal vádolva őt, hogy „Szlovákiát Moszkva felé vonszolja”. Egy olyan állásfoglalást is kértek, amely megerősíti elkötelezettségüket az EU és a NATO mellett, elősegíti a szomszédos együttműködést, és egyértelműen elutasítja az orosz agressziót Ukrajnában.
Ficónak 75 szavazatra van szüksége a 150 fős parlamentben ahhoz, hogy leváltsák, de az egyesült ellenzéki erők jelenleg csak 71-et birtokolnak – így négy szavazat hiányzik nekik, aminek a kormánykoalíciótól kell származnia. Michal Šimečka, a PS vezetője azonban bizalmát fejezte ki, hogy „legalább négy Hlas-SD képviselő egyetért álláspontjukkal”.
A háborúpárti szervezet közellensége
A 2023. szeptemberi parlamenti választásokat Robert Fico és a SMER-SD nyerte a szavazatok 23 százalékával, koalíciót alkotva a jobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Hlas szociáldemokrata populista párttal. A koalíció széles politikai nézetei már eddig is kihívást jelentenek a kormányzásban, de Szlovákia kaotikus politikai légkörét tekintve figyelemre méltó eredmény, hogy a koalíciónak eddig sikerült egyben tartania.
Ahogy azt kampánya során ígérte, Fico vezetésével 180 fokos elmozduláson ment át Szlovákia Ukrajnával kapcsolatos politikája. A 2023-as választások előtt a progresszív kormány feltétel nélküli katonai és pénzügyi támogatást ígért Kijevnek. Pozsony az ukrán hadsereget Zuzana 2 tarackokkal, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépekkel és lőszerrel látta el. Szlovákia kulcsszerepet játszik az ukrán katonai felszerelések javításában is.
Fico hatalomra kerülésével azonban az állami szintű fegyverszállítások megszűntek – bár a magánvállalkozóknak továbbra is engedélyezett a fegyverexport. A szlovák kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik legközelebbi szövetségese lett az EU-n belül az ukrajnai béke kiállásában. Fico tűzszünetre és béketárgyalásokra való kitartó felszólításai nem meglepő módon kivívták a háborúpárti szószólók rosszallását Brüsszelben és az EU-n keresztül.
Ráadásul Fico Orbánhoz hasonlóan nem hiszi, hogy az ukrajnai háború miatt Európa fel kell adnia a gazdasági teljesítményét régóta megalapozó olcsó orosz energiát. Szlovákia energiabiztonságának szavatolása érdekében a miniszterelnök kapcsolatot tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és a szokásos „oroszbarátság”, „orosz vagyon” és egyéb becsmérlő címkéket vont magára.
Ez az álláspont az elmúlt napokban feszültséget is okozott Fico és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. Miután Kijev úgy döntött, hogy január 1-jén leállítja az Ukrajnán áthaladó orosz gáztranzitot, Fico Zelenszkij éles kritikája napokig heves eszmecserét váltott ki a két vezető között a közösségi médiában.
Zelenszkij azzal vádolta Ficót, hogy tévedett kül- és energiapolitikájában, és tévedésnek minősítette Moszkvával való hosszú távú együttműködési törekvéseit. Ukrajna elnöke azt állította, hogy segítséget ajánlott Szlovákiának az orosz gáztranzit leállításához való alkalmazkodásban, de azt állította, hogy a szlovák kormányfő „arrogánsan visszautasította”.
Zelenszkij továbbá azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy utasította Ficót, hogy nyisson „második frontot” Ukrajna ellen, utalva a szlovák miniszterelnök fenyegetésére, hogy leállítja az ukrajnai villamosenergia-szállítást, válaszul a gázszállítás megszakítására.
Tavaly májusban Robert Fico túlélt egy merényletet, ötször lőtték le. Életveszélyes sérülésekkel azonnal kórházba szállították, és több életmentő műtéten is átesett. Fico a felépülését követő első nyilvános beszédében az ellenzék által szított gyűlöletnek tulajdonította a támadást.
A merénylőről később kiderült, hogy részt vett Ukrajna-párti tüntetéseken, és ellenezte Fico békepárti politikáját. Egyesek azzal érvelnek, hogy Fico meggyilkolásának kísérlete összefüggésbe hozható a Donald Trump elleni júliusi merénylettel, ami arra utal, hogy mindkét incidens hátterében a háborúpárti rendszer állhat.
Fico SMER-SD pártja körülbelül 3 százalékpontot veszített népszerűségéből a választások óta, míg a PS jelenleg 23 százalékos szavazattal az első. Azonban még ha sikerül is a bizalmatlansági szavazás és előrehozott választásokat tartanak, Ficónak nagyobb esélye lenne a kormányalakításra, mint az ellenzéki pártoknak.
A bizalmi szavazás időpontját még nem határozták meg. A végső döntést Peter Žiga (Hlas) alelnök hozza meg, aki jelenleg elnököl a parlamentben.
The post Háborúpárti ellenzéki kísérletek Robert Fico szlovák miniszterelnök elűzésére appeared first on Magyar Konzervatív.
