Az alábbiakban szerepelünk egy Emese Hulej által írt cikk adaptált verziója, amelyet eredetileg közzétett Magyar Krónika.
A Hungarikums -ról szóló sorozatában, Magyar Krónika Bemutatja többek között a magyar értékek gyűjteményének kincseinek üzleti titkait – ezúttal, az egyik leghíresebb „marsi” tudós, John von Neumann életműve.
Okostelefonok, számítógépek, időjárási és tőzsdei előrejelzések, holdi rovers, űrszondák, nukleáris fegyverek, mesterséges intelligencia. Mögöttük mögötte ugyanaz a név: John von Neumann. Az a zseni, akinek az elméje gyorsabban működött, mint bárki más, és aki a legfontosabb dolgot le tudta vezetni: a jövő iránya. Próféta volt – szigorúan tudományos alapon és eszközökkel.
Ez a kerek arcú, excentrikus páratlan labda, aki még egy öszvér hátulján ült egy három darabból álló szürke öltönyben, 1955-ben már előre látta az éghajlati válságot, mert nemcsak a gondolkodásmódjában volt, hanem nem is tudott megítélni arról is, hogy mely tényezők közül melyik lenne jelentősebb. Ez talán a legfontosabb része John von Neumann életművének, amelyet most Hungarikumként soroltak be: hogy feltalálta a jövőt. Mindent tudott – ez a jövő, amit nem tudna?!
Az a férfi, aki alig 54 éves korában fájdalmasan fiatalon halt meg, egész életében kifinomult előadó volt anyanyelvén. Budapesten született 1903 -ban, néhány nappal a karácsony után. Nagyon gazdag családban nevelték fel, képzett, szerető szülőkkel. Miksa Róth, az akkori híres üvegművész, képet készített a Neumanns otthonáról, amelyben három állat – egy kakas, egy nyúl és egy cica – a család három fiúját, Jarcsi -t (azaz a kakas ábrázolásával), Misi -t és Miklónak ábrázolta.
Korán világossá vált, hogy a legidősebb Neumann fiú gyerek volt. Egyrészt mindössze nyolc éves korában beszélhet apjával az ókori görög nyelven, másrészt képes volt matematikai műveleteket végezni nyolc számjegyű számmal-mindezt a fejében. Kilenc éves korában a következő problémát jelentette a szülei számára: Ha Isten mindenható, képes -e olyan nehéz kő létrehozására, hogy még ő is nem tudja felemelni?
„Korán világossá vált, hogy a legidősebb Neumann fiú gyerek volt.
Korának egyik legnagyobb iskolájából, a budapesti-fazori evangélikus középiskolából, Rátz legendás tanár keze alatt, három egyetemre ment párhuzamosan. Matematikusnak akart lenni, de a család rábeszélte őt a kémia tanulmányozására is, hogy hasznosabb diplomával rendelkezzen a kezében. Így végzett egyszerre Budapestben, Berlinben és Zürichben. Azt is tanította a Berlini Egyetemen, és mindössze 24 éves korában a legfiatalabb magántulajdonossá vált. De a világon minden másnál inkább szeretett gondolkodni. Ő maga is örömet talált a saját agyának elképzelhetetlen erejében. Ez volt a szenvedélye.
Kedves, kissé furcsa ember volt, aki szerette a vicceket és a jó társaságot. Kétszer feleségül ment; Mindkét felesége magyar volt. Az egyetlen lánya, Marina von Neumann Whitman egy mulatságos könyvet írt róla A marsi lánya: egy emlékirat–
Míg még Németországban, a kvantummechanika alapjait, a tudományhoz való hozzájárulást, a Newtonéhoz hasonló skálán. 1930 -ban Amerikába költözött, és a Princetoni Egyetemen kezdett dolgozni, összegyűjtve a világ legnagyobb elméjét, aki tovább teremtette a modern világot. Ebben a környezetben közismert lett, hogy Neumann valójában valamilyen okból maszkolt az emberként. Egy marsi, egy félister, bármi más, kivéve ezt a világi lényt, aki kiemelkedik a többiből. Neumann is meghaladta kortársait, abban a tekintetben, hogy világszerte készített munkát nemcsak egyben, hanem több területen is létrehozott. Az Oskar Morgensteinnel folytatott játékelmélete sok Nobel -díjat nyert neki, és ő volt a központi agy a Los Alamos program mögött, ahol Oppenheimer és társai az atombomba dolgozott. Ő volt a matematikus, aki a fizikus zseniknek a megfelelő kiszámításhoz adott módszert adott.
„Köztudottvá vált, hogy Neumann valójában valamiféle félig volt, mint emberként maszkolt”
A háború után szintén részt vett a hidrogénbomba fejlesztésében, de addigra már a számítógépeken dolgozott. Soha nem szabadalmazta az első számítógépét – bár egy nagyvállalatnál dolgozott, akkor a társaságnak soha nem kellett volna aggódnia.
A kortárs tudósok, a katonaság és a politika világa mind képességeit, az agyát felhasználta, pontosan ugyanúgy, mint a mai számítógépeket. Nem ok nélkül, hogy Szent-Györgyi Albert kijelentette, hogy Neumann volt a legragyogóbb emberi elme.
Az Egyesült Államok nagyra értékelte és elismerte őt. Számos tanácsadási szerződést kapott, és 1956 januárjában a legmagasabb díjat, az elnöki szabadságérmet kapott Eisenhower elnöktől. Sajnos, amikor megérkezett a Fehér Házba, már kerekes székben kénytelen volt lenni. A vállfájdalma, amely az előző évben kezdődött, gyorsan csontráknak bizonyult, metasztázisok, amelyek megtámadják a gerincét, majd a legcsodálatosabb szervét, az agyát. Kórházi ágyát katonai vezetők vették körül, hogy még a legkisebb szavak hulladékát is el lehessen venni és felhasználni. Halálos ágyától hosszabb ideig diktálta tudós feleségének, Klárinak, aki Goethe -től idézte, majd az utolsó rítusokat vette. Halála előtt, messze megelőzve az idejét, a legjobban érdekelte az emberi agy és a számítógépek közötti kapcsolatot – amit ma mesterséges intelligenciaként ismertünk.
Ez a csodálatos magyar elme, a marsi zsenik legszebbébb, nem élt, hogy láthassa 54. születésnapját. Korai halálát az atombomba kísérleti robbantásánál, a közeli bázison való jelenléte okozhatja, ahol a tilalom ellenére tudós örök kíváncsisága arra késztette őt, hogy távolítsa el védőkesztyűjét, amikor közvetlenül a robbantás után kiment.
„Szent-Györgyi Albert kijelentette, hogy Neumann volt a legragyogóbb emberi elméje”
Tavaly dokumentumfilmet készítettek életének munkájáról, A legragyogóbb emberi elmerendező: Lívia Bertha.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
A poszt -zseni a Muleback öltönyében – A tudomány prófétája: John von Neumann először jelent meg a magyar konzervatívon.
