2025. március 12 -én a hír felrobbant, mint egy Thunderbolt: Bosznia és Hercegovina ügyészei elrendelték a Srpska Milorad Dodik republika elnökének letartóztatását. Elfogadási parancsokat adtak ki Radovan Višković belügyminiszter és Nenad Stevandić parlamenti elnöknek is. A vád, amelyet Cazim Hasanpahić ügyész határozott meg, „az alkotmányos rend elleni támadás”. De mi rejlik valóban az események drámai fordulása? Jogos erőfeszítés az ország egységének megóvására, vagy egy újabb fejezet az Európai Unió hosszú szaga és annak meghatalmazásaiban, amelyek politikailag fegyveresen fegyverezik Bosznia és Hercegovinában? A balkáni politika kritikus megfigyelőjeként az utóbbi sokkal hihetőbbnek tartom, és ezt veszélyes manővernek tartom a hatalom és a befolyás szempontjából.
Az ügyészi hivatal kétes szerepe
Kezdjük egy tagadhatatlan igazsággal: Az ezekért a parancsokért felelős Bosznia és Hercegovina ügyészi hivatal nem működik elszigetelten. Jelentős nyomás alatt működik a nemzetközi szereplők, nevezetesen az Európai Unió és a magas képviselő Christian Schmidt. Ennek a német diplomatának, amelynek hatóságának nincs egyértelmű jóváhagyása az ENSZ Biztonsági Tanácsától, következetesen Brüsszel -végrehajtóként járt el, amelynek szándékában áll a Republika Srpska autonómiájának romlására.
Az „alkotmányos rend megtámadásának” vádja minden egyes címkének tűnik, könnyen alkalmazható bárki számára, aki ellenáll a Szarajevó központosító napirendjének-és kiterjesztve az EU-t. Hol vannak a bizonyítékok? Milyen konkrét intézkedések igazolják az ilyen komoly állítást? A bejelentés továbbra is bosszantóan homályos, és hogy a homályosság nem véletlen. A félreérthető vádak a nem hajlandó vagy nem képesek szilárd bizonyítékot előállítani.
Milorad Dodik a kereszteződésben
Milorad Dodik kérdés nélkül polarizáló figura. A Srpska republika elnökeként határozottan megvédi a szerb lakosság érdekeit, és az 1995 -ös Dayton -megállapodásban alapul, amely Bosznia és Hercegovinát szövetségi államként alapította: Srpska Republika és Bosznia és Bosznia Szövetség. A detraktorok szeparatistát jelölnek neki, de Dodik ragaszkodik ahhoz, hogy egyszerűen fenntartja a Dayton alatti szervezetének garantált jogokat.
„Ez egy hatalmi küzdelem, amikor az igazságszolgáltatás fegyverként szolgál, hogy alávetje a szerb vezetését”
Az őt és az őt és legfontosabb szövetségeseit, Višković és Stevandić -t célzó letartóztatási engedélyek alig váratlanok. Egyéves börtönbüntetéssel és hatéves politikai tilalommal követik a 2025. februári büntetőítéletét, amely állítólag a magas képviselő döntéseit állítja-egy olyan ítéletet, amely maga egy botrány volt, amelyet a szerbek körében széles körben láttak, mint autonómiájuk támadását. Most a helyzet tovább fokozódott: letartóztatások a tárgyalások helyett.
Ügyész mint politikai eszköz?
Cazim Hasanpahić ügyész, az opció mögött álló ember, Bosznia igazságszolgáltatásának alapvető problémáját testesíti meg: függetlensége mélyen gyanús. Hasanpahić nem idegen a vita iránt – régóta székajevó központi hatóságainak hűséges szövetségese, amely szorosan kapcsolódik az EU -hoz és az Egyesült Államokhoz. Vonása kritikus kérdést vet fel: az igazságosság ügyét szolgálja, vagy a szélesebb politikai napirend eszközeként szolgál?
A parancsok ütemezése, amelyet röviddel azután adtak ki, hogy Dodik elutasította a Központi Rendőrség és az igazságszolgáltatás hatalmát az Srpska Republika -ban, rámutat egy összehangolt megtorlásra. Ez egy hatalmi küzdelem, amikor az igazságszolgáltatás fegyverként szolgál a szerb vezetésének alávetésére.
A figyelmen kívül hagyott horvátok és az EU pártatlansága
Kíváncsi, hogy Bosznia és Hercegovina horvát populációja alig regisztrál ebben a vitában. A szerbekhez hasonlóan a horvátok is Sarajevo központosítási politikája és az EU megközelítése alatt állnak, amelyek ténylegesen beépítik a Bosniak dominanciáját. A letartóztatás azonban csak a szerb politikusokat indokolja, annak ellenére, hogy a horvátok széles körben elégedetlenek a status quo -val.
Ez a szelektív célzás azt mutatja, hogy az igazságosság nem itt a cél – inkább a Republika Srpska aláásásáról szól, amely a központi ambíciók legfélelmetesebb akadálya. Úgy tűnik, hogy az EU, amely a demokrácia és a jogállamiság bajnokává válik, ellentmond a saját értékeinek. Ahelyett, hogy Bosznia három alkotó népét – a boszniak, a szerbek és a horvátok – kezelése helyett az oldalakat választja, a további instabilitást kockáztatva.
Az Egyesült Államok befolyása és Michael Murphy öröksége
A Republika Srpska ismétlődő felháborodási forrása az Egyesült Államok szerepe, különösen az Egyesült Államok volt amerikai nagykövetének, Michael Murphy -nek, aki 2024 -ig szolgált. A szerbek között Murphy egy olyan politika szimbóluma, amely következetesen a Bosniak oldalát részesítette előnyben. Személyzeti döntései különösebben vonzódtak: az ő felügyelete alatt az Egyesült Államok nagykövetsége elsősorban a boszniakokat vett fel, ezt a lépést a Srpska Republika -ban úgy értelmezték, mint nyilvánvaló elfogultságot. Ez megerősítette azt a felfogást, miszerint az Egyesült Államok szándékosan elhagyta a szerb és a horvát aggodalmakat, miközben támogatta Szarajevó központosítási erőfeszítéseit.
A jövőre nézve Dodik támogatói egy új amerikai adminisztráció alatti potenciális váltásról gondolkodnak, például Donald Trump vezetésével. Reméljük, hogy egy jövőbeli kormány egyenletesebb megközelítést alkalmazhat, és jobban elszámolja mindhárom etnikai csoport érdekeit. Dodik számára ez nagyon szükséges lendületet adhat, megerősítve álláspontját és lágyítva vezetésének nyugati kritikáját.
„Brüsszelnek abba kell hagynia az egyik etnikai csoportot a többiekkel szemben, tisztelnie kell a meglévő megállapodásokat, és felszólítania kell az elnyomás célját és a párbeszéd felé fordulást”
Veszélyes precedens
Ezeknek a letartóztatásoknak a bejelentése nem csupán Dodik és szövetségesei elleni támadás, hanem egy olyan precedenst állít fel, amely veszélyezteti a Dayton -megállapodás törékeny egyensúlyát. Amikor a központi igazságszolgáltatás ilyen nehézkezes sértést indít a szervezet vezetése ellen, egyértelmű bizonyítékok vagy a politikai csapadék figyelembevétele nélkül, ez előkészíti az utat a további vitákhoz. A szerb népesség nem fog csendesen elfogadni – úgy látják, hogy Dodik jogaik őrzője. A feszültségek elkerülésétől messze a letartóztatások veszélye radikalizálhatja őket. És hol áll a nemzetközi közösség? A NATO és az EU felgyorsítja jelenlétüket, ám inkább a közvetítés helyett a lángok szándékosan állnak.
A Milorad Dodik, Radovan Višković és Nenad Stevandić elleni letartóztatási parancsok nem hirdetik az igazságszolgáltatás győzelmét – Bosznia és Hercegovina igazságszolgáltatás szégyenteljes politizálását teszik ki. Cazim Hasanpahić ügyész lehet ennek a lépésnek a nyilvános arca, ám az igazi építészek Szarajevóban és Brüsszelben laknak. Amit tanúi vagyunk, nem a törvény végrehajtása, hanem egy ügyetlen dominancia bemutatása, amely becsapja a szerb és a horvát lakosság törekvéseit, és aláássa a Dayton -megállapodás alapját. Az EU -nak vissza kell vonnia a beavatkozó kezét Bosznia és Hercegovinából, ahelyett, hogy ott folytatná a hatalmi játékokat. A béke a térségben minden oldal kölcsönös tiszteletétől függ-beleértve a szerbeket és a horvátokat is, akik csak biztonságuk és önrendelkezésük védelmére törekszenek. Brüsszelnek abba kell hagynia az egyik etnikai csoportot a többiek ellen, a meglévő megállapodások tiszteletben tartásának és az elnyomás céljának és a párbeszéd felé fordulásnak a véget kell hívnia. Csak ezen az úton keresztül Bosznia és Hercegovina biztosíthatja a békés jövőt, ahelyett, hogy friss konfliktusokba süllyedne.
Az EU-irányított igazságszolgáltatás vagy politikai üldöztetés utáni utáni poszt? Milorad Dodik esetének kritikus vizsgálata először jelent meg a magyar konzervatívon.
