Az Európai Parlament Polgári Jogi, Igazságügyi és Belügyminisztériumok (LIBE) bizottsága „szokásos” választási év előtti látogatását indította Magyarországon, hogy felmérje az ország jogállamiságának helyzetét. A látogató küldöttséget Tineke Strik, a holland zöld MEP és Judith Sargentini megfelelő utódja vezette, aki az első európai parlamenti jelentést írta a 2018 -as Magyar Jogállamiságról szóló Európai Parlamenti jelentéséről.
A Libe küldöttség április 14-én érkezett Magyarországra, azzal a céllal, hogy kivizsgálja az igazságszolgáltatás, a média és az akadémiai szabadság, az átláthatóság és a korrupcióellenes erőfeszítések, a civil társadalom állapotát, valamint az LGBTIQ emberek jogait. Ez volt a harmadik ilyen magyarországi delegációs látogatás; Az első 2011 -ben történt, miután a magyar parlament vitatott médiajogi törvényt elfogadta – egy pillanatra sokan figyelembe veszik a magyar – EU kapcsolatok új és sötétebb fejezetének kezdetét. Libe 2021 -ben ismét visszatért, egy évvel a 2022 -es parlamenti választások előtt, majdnem megegyezik a most bejelentett személyekkel.
Nincs jobboldali MEP a Libe delegációban
Háromnapos látogatásuk során a küldöttség számos képviselővel találkozott a vizsgált ágazatokból, ideértve a kormányt, az ellenzéki személyeket és a kormánytisztviselőket. Az MEP-k által konzultált nem kormányzati szervezetek listája azt mondja: Közülük voltak a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotár Alapítvány, Tasz, Menedek-a Migránsok Migránsok és az átláthatósági nemzetközi szövetségek-a civil társadalmi szereplőknek való megnevezésük ellenére, a Gearos-tól, a Gearos-tól, a Gearos-tól, a Gearos-tól, a Gearos-tól.
A küldöttség összetétele rávilágít arra is, hogy a látogatás valóban milyen „nem pártatlan” volt-vagy inkább, hogy mennyire szolgált Brüsszel-politikai beavatkozás eszközeként, a magyar választások előtt. Amint azt Mátyás Kohán megjegyezte MandinerA delegáció között szerepelt a volt belga miniszterelnök, Sophie Wilmès-az Európai Parlament alelnöke és a Liberális Renew csoport tagja-Pernando Barrena Arza, a baloldali baszk szeparatista Eh Bildu Párt, valamint a Lengyelország jelenlegi kormányzati koalíciójának két MEP-jéből: a szociális demokratikus demokratikus demokratikus demokratikus demokratikus demokratikus demokratikus demokratikus demokratát Krzystof Śmiszk-ba. Wawrykiewicz. Nevezetesen, Wawrykiewicz a Libe-látogatás előtt utazott Magyarországra, hogy a magyar ellenzéki vezető, Magyar és pártja, tisztelet és szabadság (Tisza) által szervezett kormányellenes tiltakozáson beszéljen.
„A legtöbb küldöttség tagja… nyíltan kijelentette, hogy megszünteti Orbán hatalmát”
Figyelemre méltó fejleményben az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoport – amelyet Giorgia Meloni és Lengyelország törvénye és igazságszolgáltatása (PIS) – a Magyarországon kifejtett támogatással, a delegáció tevékenységeitől való tartózkodás révén. Ez jelentős, figyelembe véve, hogy az ECR számos pártot foglal magában, amelyek kritikusak a magyar politikára. A küldöttségtől hiányozva, természetesen az Európai Parlament harmadik legnagyobb csoportja, a Patriots for Európa (PFE)-Orbán Viktor alapított-és a szuverén Nemzetek Európa (ESN) Európa, amely magában foglalja Alice Weidel alternatív Für Deutschland (AFD), jelenleg Németországot. Ezek a tartózkodás jelzi az Európai Parlamentben a hangulat eltolódását: A jobboldali frakció nem támogatja a boszorkányvadászatot Magyarország ellen, tovább erősítve azt a felfogást, hogy politikai indíttatású.
Libe háztartási feszültségként érkezik
A szerdáni látogatást befejező sajtótájékoztatón Strik a Magyarországi Jogállami helyzetet „aggasztónak” írta le, és azt állította, hogy a feltételek az utolsó küldöttség látogatása óta romlottak. Azt is kijelentette, hogy számos magas szintű tisztviselő-beleértve az igazságszolgáltatás és a belügyminisztereket, az Alkotmánybíróság és a Legfelsõbb Bíróság elnökeit, valamint az alapvető jogokért felelős biztost-, hogy találkozzon a delegációval. Miközben elismerte a kormány hangsúlyozását a szuverenitásra, Strik kritizálta a 2024 -ben létrehozott szuverenitásvédelmi irodát, azzal érvelve, hogy az ő független „nem kormányzati szervezetek és médialapokat célozza meg, ahelyett, hogy a kijelentett célt szolgálná.
Strik azt is sajnálta, hogy a magyar kormány az Európai Uniót külföldi interferensnek tekinti, és bejelentette, hogy a küldöttség levelet küld a Bizottságnak, sürgetve a Magyarország elleni azonnali keresetet. Hozzátette, hogy arra kérik a Bizottságot, hogy utaljon Magyarország legutóbbi gyermekvédelmi módosítására a Közgyűlésről szóló törvényhez-a kritikusok „Pride-tilalmát”-az Európai Unió Bíróságához jelölte ki, kivételes döntés céljából.
A küldöttség tagjai azt is állították, hogy a magyar kormánytisztviselők „agresszívek” voltak. Ezt az állítást egy rendkívül feszült belpolitikai légkör összefüggésében kell megérteni. Néhány nappal a látogatás előtt a Tisza Mep Kinga Kollár ellentmondásos nyilatkozatot tett Brüsszelnek a magyar kórházak felújítására szánt EU -alapok visszatartásáról – ezt a lépést széles körben politikai árulásnak tekintik. A Libe -látogatásra válaszul, az Európai Unió Minisztérium ügyekért felelős miniszterelnök -helyettes, Pál Zsigmond Barna egy Facebook -üzenetben megjegyezte, hogy a magyar kormány „nem kérte a demokrácia exportját”.
Ezenkívül a Strik csapata látogatása most különös jelentőséggel bír, mivel a bejövő német kormány koalíciója – amelyet a Keresztény Demokratikus Unió (CDU) és Friedrich Merz – által támogatott, a megállapodásban szerepel a megújult elkötelezettség az EU -n belüli jogállamiság fenntartása iránt, valamint a betartás végrehajtásának mechanizmusainak támogatása mellett. Nevezetesen, ez magában foglalja a mechanizmusok támogatását, amelyek felfüggesztik Magyarország szavazati jogait az EU döntéshozó testületeiben.
Ami a magyar oldalon az agresszióval kapcsolatos vádakat illeti, érdemes emlékezni arra, hogy a küldöttség szinte minden tagja Viktor Orbán és adminisztráció hosszú távú, énekkritikusa. Csak tavaly októberben Strik Orbánt „korrupt”, „hűtlen” és „gátlástalan jogsértője az EU legfontosabb értékeinek” -nek. A legtöbb küldöttség tagja Magyarországot autokráciának tekinti, és nyíltan kijelentette, hogy Orbánnak a hatalomtól való eltávolítására törekszenek. Ennek a hátternek a következtetése ellenére jogszerűen feltehetjük: hogyan várták pontosan, hogy megkapják?
A küldöttség most elkészíti jelentését, amelyet az Európai Parlamentnek mutatnak be, amelyet az MEPS megvitat, és várhatóan a nyár után fogadják el.
Az EP utáni jogszabályi jogi delegációs látogatás magyarországi látogatás: Interferencia, nem a vizsgálat jelentkezett először a magyar konzervatívnál.
