Nagy Nemzetközi Nemzetgazdasági miniszter, Merton nemrégiben ellátogatott Bulgáriába, ahol többszörös együttműködési megállapodásokat írt alá, és találkozott Radev elnökkel, a miniszterelnök -helyettes és a Közlekedési és Kommunikációs Miniszterrel, Grozdan Karadjov, a gazdasági és ipari miniszter Peter Dilov, valamint Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel. Ezek a megállapodások jelentős előrelépést jeleznek a kétoldalú kapcsolatokban, különösen a logisztika, az energia és a védelem területén.
A gazdasági és védelmi megállapodások részeként Magyarország és Bulgária egyszerűsített logisztikai és közlekedési folyosót hoz létre, összekapcsolva a magyar vállalkozásokat a bolgár kikötőkkel. Ez a kezdeményezés egy másik stratégiailag fontos tengeri üzletet ad Magyarországon, javítva kereskedelmi képességeit. Ezenkívül mindkét ország célja egy hosszú távú védelmi ipari partnerség kialakítása a gyártás és az ellátási lánc hatékonyságának javítása érdekében, a regionális biztonság támogatása érdekében.
Energiabiztonság és schengeni csatlakozás
Az Oroszország – Ukrajna háború eszkalációját követően Bulgária Magyarország legfontosabb energiabiztonsági partnerévé vált. 2023 -ban Magyarország 5,6 milliárd köbméter földgázt importált Bulgárián keresztül, 2024 -ben 7 milliárd köbméterre növekedve – ez a Magyarország 9 milliárd köbméteres fogyasztásának jelentős része. Ezenkívül Bulgária döntő szerepet játszik a nukleáris üzemanyagok Magyarországon történő szállításában, mivel az ukrán tranzit útvonal már nem életképes. Ennek ellenére Bulgária nemrégiben a Schengeni térséghez való csatlakozása nemcsak javítja a regionális együttműködést, hanem megerősíti Magyarország energiabiztonságát azáltal, hogy biztosítja az alapvető erőforrások zökkenőmentes mozgását.
„Mint az egyetlen EU-alapú ajánlattevő, Molnak nagy esélye van a létesítmény megszerzésére”
A magyar – buliánus gazdasági kapcsolatok másik jelentős fejleménye a Mol, a magyar vezető olaj- és gázipari társaság részvétele a Lukoil bolgárolaj -finomítójának pályázatában. Mint az egyetlen EU-alapú ajánlattevő, Molnak nagy esélye van a létesítmény megszerzésére. A szakértők azonban figyelmeztetik, hogy a társaság további tőkét igényelhet az akvizícióhoz. Ezenkívül, mivel az orosz érdekek részt vesznek a tranzakcióban, az EU szabályozási vizsgálata potenciálisan késleltetheti az üzletet.
A schengeni terjeszkedés gazdasági hatásai
Nagy látogatása Bulgária hivatalos csatlakozását követte a schengeni térséghez, és egy új, jobboldali kormány megalakulását, amelyet Rosen Zhelyazkov miniszterelnök vezet, hónapokig tartó koalíciós tárgyalások után. Ennek a „nagy koalíciónak” célja Bulgáriának közel négyéves politikai válságának megoldása, amelynek eredményeként 2021 óta hét parlamenti választást eredményez. Egy stabil bolgár kormány javíthatja a gazdasági együttműködést Magyarországgal és további beruházásokat vonzhat.
Bulgária teljes schengeni tagsága jelentős előnyökkel jár mind Magyarországra, mind a szélesebb Európai Unió számára. A Schengeni terület külső határának kiterjesztése megerősíti a határellenőrzéseket, miközben kiküszöböli a belső ellenőrzéseket, és megkönnyíti az áruk, termékek és munkaerő zökkenőmentes mozgását. A csökkentett várakozási idő enyhíti a gazdasági terheket és elősegíti a regionális növekedést. Új munkalehetőségek is felmerülhetnek, csökkentve a munkanélküliséget és növelve az EU általános versenyképességét.
„Ez a váltás csökkenti a hagyományos export rendeltetési helyektől való függőséget, mint Németország”
Magyarország és Bulgária megosztja a kulcsfontosságú kereskedelmi partnereket, beleértve Németországot, Olaszországot és Romániát. Az elmúlt években a német részesedése mindkét országban csökkent, míg a Romániával és Olaszországgal folytatott kereskedelem növekedett. Ha ez a tendencia továbbra is fennáll, új regionális kereskedelmi együttműködés alakulhat ki. Ezenkívül Magyarország, Románia és Bulgária fő gazdasági központjai rögzítették a gazdasági fejlesztési index (EDI) növekedési ütemét az EU átlag felett, jelezve a régió növekvő gazdasági erejét.
Az EDI az ország gazdasági teljesítményét olyan tényezők alapján méri, mint például:
- GDP növekedési ütem
- Befektetési szint
- Munkaerő -piaci feltételek
- Infrastruktúra -fejlesztés
- Innováció és technológiai fejlődés
- Üzleti éghajlati és szabályozási környezet
Ez a változás csökkenti a hagyományos export rendeltetési helyektől, például Németországtól való függőséget, miközben elősegíti egy integráltabb ellátási láncot Közép- és Kelet -Európában. Magyarország, Bulgária és Románia jó helyzetben vannak, hogy növeljék befolyásukat az EU-n belül, miközben diverzifikálják gazdasági partnerségüket, és ezáltal kulcsfontosságú szereplőkké teszik őket egy versenyképesebb regionális gazdasági blokkban.
Ahogy az ezekben az országokban a gazdasági központok növekednek, magasabb szintű közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) vonzanak, ösztönzik az üzleti bővítést és ösztönzik a nagy értékű iparágak fejlődését. Közép- és Kelet -Európa vonzó alternatívát kínál a nyugat -európai piacok számára alacsonyabb költségei miatt, a föld- és munkaerő -költségek a nyugat -európai átlag mindössze 44 % -át teszik ki.
Geopolitikai érdekek a régióban
A geopolitikai tényezők szintén hozzájárultak az FDI beáramlásához a régióban. Először is, az EU éghajlati semlegességére irányuló törekvése megnöveli a szélturbinák, akkumulátorok és hőszivattyúk előállításának igényét. Magyarország, Bulgária és Románia részesülnek a szerb ritka fémlerakódásokhoz való közelségükből, amelyek nélkülözhetetlenek a zöld energiatechnológiákhoz.
Másodszor, amikor Kína a nagy értékű hozzáadott iparágak felé irányul, hogy versenyképes maradjon az Egyesült Államok ellen, az európai gyártók növekvő versenyre néznek szembe a kínai elektromos járművek (EV) behozatalával. Ez a dinamika arra készteti a vállalatokat, hogy a termelést az alacsonyabb költségű régiókba helyezzék át Közép- és Kelet-Európában. Ezenkívül a német autógyártók együttműködni akarnak az EU kínai vállalataival, hogy ellensúlyozzák az olcsó kínai EV import versenyképességét, amelyek előnyösek a jelentős állami támogatásokból. Közös vállalkozások létrehozásával vagy a kínai vállalatok számára, hogy Közép- és Kelet -Európában gyárakat hozzanak létre, csökkenthetik a termelési költségeket, miközben fenntartják a fejlett kínai EV technológiához való hozzáférést. Ez a stratégia elősegíti a német autógyártók elkerülését a kínai behozatalra vonatkozó magas EU -tarifák elkerülésében, miközben biztosítja a jelenlétét a kínai jövedelmező piacon, ahol értékesítéseik csökkennek.
Az Egyesült Államok továbbra is stratégiailag fontosnak tekinti a régiót. Románia házigazdája a NATO egyik legnagyobb bázisának, és Magyarország erős diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Államokkal. Az amerikai politikai döntéshozók valószínűleg arra ösztönzik az európai országokat, hogy növeljék az Egyesült Államokból származó energiabotot. Így valószínűleg elősegítik az együttműködést a három tenger kezdeményezésében, és ehhez román és bolgár kikötőket használnak. A 2015 -ben létrehozott három Seas kezdeményezés (3SI) együttműködési erőfeszítéseket tesz a tizenkét közép- és kelet -európai ország – nevezetesen Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Horvátoria, Romania és Bulgáriában. Elsődleges célja a regionális infrastruktúra, a gazdasági fejlődés, a digitális integráció, a szállítás és az energiabiztonság javítása egy észak-déli tengely mentén, amely a balti, adriai és fekete tengereket összeköti. Alapvető célja ezeknek az országoknak a vízszintesen történő összekapcsolása egy autópálya -rendszeren keresztül.
„A megerősített magyar – buliánus kapcsolatok kulcsszerepet játszhatnak Közép- és Kelet -Európa jövőjének kialakításában”
A 3SI figyelemre méltó sikert ért el, kiemelve az észak-déli infrastruktúra-beruházások kritikus igényét és a globális figyelmet. Görögországnak a partner nemzetként való közelmúltbeli bevonása és az indiai-csendes-óceáni országok, például Japán és Dél-Korea által bemutatott érdeke aláhúzza annak növekvő geopolitikai jelentőségét. 2017 júliusában Donald Trump amerikai elnök részt vett a 3SI Warsaw csúcstalálkozón, és az eseményt „hihetetlenül sikeresnek” nevezte. A Biden adminisztráció nem összpontosított erre a projektre, mivel inkább az EU intézményeivel való együttműködést részesítette előnyben, de ez a kezelési mód véget ért. Ezenkívül az Ukrajnában a folyamatban lévő konfliktus hangsúlyozta az energiaellátás diverzifikálásának és a regionális kapcsolat megerősítésének fontosságát, potenciálisan újjáéledve a kezdeményezés lendületét.
A stratégiai beruházások és a közös geopolitikai érdekek által megerősített megerősített magyar – buliánus kapcsolatok kulcsszerepet játszhatnak Közép- és Kelet -Európa jövőjének kialakításában. A hatékony közlekedési folyosók, a megnövekedett regionális kereskedelem és a növekvő ipari kapacitási pozíció megteremtése Magyarországon és Bulgáriában, mint kritikus szereplők az EU fejlődő gazdasági helyzetében. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, akkor a régió dinamikus gazdasági erőművé válhat, csökkentve a hagyományos nyugat -európai piacokra való támaszkodást és a fenntartható növekedés elősegítését.
Kapcsolódó cikkek:
A Bulgária utáni schengeni tagság és a magyar – buliánus együttműködés jövője először jelent meg a magyar konzervatívon.
