A szorongás magasra halad Brüsszelben, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalások azonnal elindulnak. Ez követte a külön telefonhívásokat Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyy között. Washington azonban nem tájékoztatta az Európai Uniót vagy annak vezetõit ezekről a tárgyalásokról, sokkban és kétségbeesésben hagyva őket.
Most, az Ukrajnát körülvevő geopolitikai valóság drámai változása után, Brüsszel egyre határozottabb álláspontot képviselt a tárgyalásokon. Szerdán este az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas nyilatkozatot adott ki – amelyet hat európai NATO -tag támogatott -, amely Európa központi szerepét tette ki a békés tárgyalásokban. Pénteken Kallas megismételte Brüsszel ragaszkodását, hogy bekerüljön a tárgyalásokba, amelyek döntő jelentőségűek a kontinens jövője szempontjából. Beszél ERR rádiókijelentette: „Ukrajna számára nem lehet békemegállapodást kötni Kijev és Európa nélkül az asztalnál.”
Kijiv részvételét a tárgyalásokon mind Trump, mind JD Vance alelnök, valamint a Kreml megerősítette. Az EU részvétele azonban továbbra is bizonytalan. Amikor a résztvevőkről megkérdezték, Trump kijelentette: „Ukrajnát kapnánk, és Oroszországunk van, és más emberekkel is részt veszünk, sok ember, gondosan elkerülve az EU megemlítését. A médiajelentések szerint Kína lehet a „más emberek” között, amelyekre utaltak, és tovább aláássák Európa képét, mint a világ színpadán.
Megérdemelt, nem kapta meg
Az Ukrajnának nyújtott humanitárius, pénzügyi és katonai segélyek, valamint az Oroszországnak a gazdasági erejének gyengítésére kiszabott szankciók tekintetében nyilvánvaló, hogy az EU -nak helyet kell helyeznie a tárgyalóasztalnál. Ha azonban figyelembe vesszük az EU konfliktushoz fűződő megközelítését az elmúlt három évben, különös tekintettel a tárgyalásokra vonatkozó álláspontjára, a kép sokkal kevésbé lesz egyértelmű. Valójában az EU korábbi viselkedése igazolja Washington azon döntését, amely szerint Brüsszel oldalra kerül.
Ahogyan Viktor Orbán magyar miniszterelnök rámutatott a csütörtökön egy X -os bejegyzésben, válaszul Kallas előző napi nyilatkozatára, a tárgyalásokon való részvétel nem adott – erőt, intelligens diplomácia és hatékony vezetés útján kell megszerezni. Brüsszelnek egyértelműen hiányzik ezek a tulajdonságok, és az elmúlt három évben megközelítése ellentmond a jelenlegi igényének, hogy bekerüljön a békés tárgyalásokba.
A tárgyalások lehetetlenné tétele
Hosszú ideig Magyarország volt a magányos hang, amely Ukrajnában a békét támogatta. Az első naptól kezdve a magyar kormány álláspontja változatlan maradt. Ehhez Viktor Orbánot intenzív kenetkampánynak vetették alá, és arra törekedtek, hogy diskreditálják és megbénítsák őt és álláspontját. Ezeket a támadásokat az EU tagállamai és még a magas rangú EU tisztviselői vezette. Kis túlzás mellett azt lehet mondani, hogy Brüsszel elitje az elmúlt napokban többet beszélt a tárgyalásokról, mint az elmúlt három évben. Az EU most az asztalnál ülést igényel annak ellenére, hogy soha nem akarta, hogy az asztal létezzen.
A dolgok perspektívájába helyezésére emlékezzünk vissza az EU vezetõinek és tisztviselõinek néhány nyilatkozatát az elmúlt évben:
- „Nincs hely az Oroszországgal folytatott tárgyalásokra, amíg Ukrajna szuverenitása teljesen helyre nem áll.” (Ursula von Der Leyen Európai Bizottság elnöke, 2024. január)
- „A békebeszélgetések felhívása most hiba lenne. Oroszországot először legyőzni kell a csatatéren. (Josep Borrell, az EU korábbi külpolitikájának vezetője, 2023. december)
- „Az Oroszországgal folytatott tárgyalások csak felidézik őket. Az egyetlen életképes út az Ukrajna katonai támogatásának folytatása. ” (Emmanuel Macron francia elnök, 2024. február)
- „Nem fogjuk nyomni Ukrajnát az Oroszországgal folytatott korai tárgyalásokra.” (Olaf Scholz német kancellár, 2023. november)
- „A tárgyalásokat támogatók figyelmen kívül hagyják azt a valóságot, hogy Oroszország nem jóhiszeműen tárgyal.” (Az akkori észt miniszter, most az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas, 2024. január)
- „Nem szabad belekerülnünk a csapdába, amikor azt hittük, hogy a tárgyalások békét hoznak. Csak az ukrán győzelem tudja ezt megtenni. (A hollandiai prime miniszter, most a NATO titkára Mark Rutte, 2024. március)
- „Ukrajna eldönti, mikor történnek a tárgyalások, nem Oroszország és nem Európa.” (Charles Michel, az Európai Tanács volt elnöke, 2023. december)
- „A tárgyalások most rossz üzenetet küldenek Oroszországnak. Folytatnunk kell az Ukrajnát katonai szempontból. (Jens Stoltenberg, a NATO volt főtitkára, 2024. február)
Sokkal többet lehet idézni, de az üzenet egyértelmű: Brüsszel soha nem akart tárgyalásokat. Éppen ellenkezőleg, mindent megtett, hogy megakadályozzák őket.
„Brüsszel soha nem akart tárgyalásokat … mindent megtett, hogy megakadályozzák őket, hogy megtörténjenek”
2024 júliusában Magyarország hat hónapig feltételezte az Európai Tanács forgó elnökségét. Ahogy egyértelművé vált, hogy Brüsszel nem fog kezdeményezni a konfliktus megszüntetése felé, Viktor Orbán békemisszióba kezdett, és részt vett mind a harcos pártokkal, mind a nemzetközi szereplőkkel, akik befolyásolhatják a tárgyalásokat. Néhány nap alatt Kyivbe, Moszkvába, Pekingbe, Washingtonba és Mar-a-Lago-ba utazott-az akkori elnöki jelölt Donald Trump lakóhelye.
Ez a kezdeményezés felháborodást váltott ki a nyugat -európai vezetők és az EU tisztviselői körében, ami komoly megbeszélésekhez vezetett a magyar büntetéséről a béke erőfeszítéseiről. „Ez a béke küldetés nem más, mint egy kellemetlen misszió” – jegyezte meg Von Der Leyen, és összehasonlította Orbán kezdeményezését Nagy -Britannia politikájával a náci Németország felé irányuló, a II. Világháború előtt. A magyarországi békés álláspont miatt az Európai Parlamentben folytatott plenáris ülés-amelynek célja a magyar EU elnökség napirendjére összpontosítva-politikai zavarba kerül, amelyet senki más vezet, mint Von Der Leyen maga.
A gyermek mese és egy játék
Orbán decemberben elindította a második béke kezdeményezést a magyar elnökség végén, és egy karácsonyi tűzszünetet javasolt. Az ötletet Zelenensky gyorsan elutasította, és hasonló elutasítással találkozott az EU -ból.
Brüsszel ellenzése a tárgyalásokkal szemben még változatlan maradt, még akkor is, amikor Trump január 20 -i beiktatása közeledett. „Az EU vezetõinek túlnyomó többsége – Magyarország és Szlovákia kivételével – elteltével, hogy nincs értelme Zelenskyy -t tárgyalásokra ösztönözni, míg Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin eddig nem jelezte, hogy hajlandó lesz.” Euraktiv Január 15 -én számoltak be. Természetesen Putyin nem mutatott hajlandóságát, mivel az EU tisztviselői többször kijelentették, hogy megtagadják a tárgyalások folytatását.
– Ha azonban az EU -t kihagyják, a hibás nem fog Trumpnak hazudni. Egyértelműen Brüsszelen fog pihenni
Most, Trump bejelentése után, hirtelen helyet követelnek az asztalnál. Úgy viselkednek, mintha mindig is támogatták volna a tárgyalásokat. A helyzet egy olyan gyermekre emlékeztet, aki figyelmen kívül hagyja a játékot, amíg valaki más nem veszi – csak akkor sírja a gyermek, és azt állítja, hogy kedvence. Brüsszel az, hogy a hisztérikus gyermek és a békés tárgyalások azok a játék, amelyeket soha nem akartak.
Ennek ellenére ezek a tárgyalások óriási jelentőséggel bírnak – ezeket a mi generációnk Yalta konferenciájának lehet tekinteni. Európának valóban szüksége van, bár nem érdemel egy ülés az asztalnál. Ha kizárják, akkor a következmények súlyos lehetnek. Magyarország túl jól tudja, mit jelent ez, amikor a nagy hatalmak döntenek egy ország sorsát a feje fölött. Ha azonban az EU -t kihagyják, a hibás nem fog Trumpnak hazudni. Egyértelműen Brüsszelen fog pihenni.
A Brüsszel posta olyan helyet igényel az asztalnál, amellyel soha nem akartak kezdeni, először megjelent a magyar konzervatívnál.
