Magyarország régóta kitart amellett, hogy az európai jogállami eljárás nem több, mint egy politikai nyomásgyakorlás eszköze, amelyet az Európai Bizottság – az Európai Parlament közbenjárásával és bátorításával – gyakorol azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek minden egyes kérdésben nem hajlandók igazodni a főáramhoz. kérdés.
Bár Brüsszel szavakban cáfolta ezt az állítást, tettei gyakran más történetet mesélnek el. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt 2023 októberében elvesztette a parlamenti választásokat, és a Donald Tusk vezette koalíció vette át a hatalmat. Ahogy az várható volt, alig hónapokkal később az Európai Bizottság újraindította az úgynevezett jogállamisági aggályok miatt befagyasztott uniós források felszabadítását, és megszüntették a Varsó ellen a 7. cikkely alapján indított – a jobboldali PiS-kormányok idején indított – eljárást.
Ez éles ellentétben áll Magyarországgal, ahol a 7. cikk szerinti eljárás továbbra is folyamatban van. Ha a folyamat a legszélsőségesebb végére ér, Magyarország elveszítheti szavazati jogát, ami még jobban rávilágít az évek óta tartó „jogállamiság” cirkusz politikai jellegére.
Ha a 7. cikk szerinti eljárás a legszélsőségesebb végére ér, Magyarország elveszítheti szavazati jogát az EU-ban
Változó Európa, ugyanaz a Brüsszel
Azóta sok minden megváltozott. A 2024. júniusi európai választások után az EU politikai színtere jelentősen jobbra tolódott, és ez a lendület tovább folytatódik, ahogy egyre több jobboldali, szuverenista erő közeledik a kormány pozícióihoz szerte a kontinensen. A jobboldal az Európai Parlamentben is megerősödött: az újonnan alakult Hazafiak Európáért (PfE) frakció immár a harmadik legnagyobb az EP-ben, mögötte szorosan követi Giorgia Meloni Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR).
Brüsszel reakciója? Elvárható tőlük, hogy átgondolják a szuverén tagállamokkal kapcsolatos stratégiájukat, esetleg hozzáigazítsák politikájukat az európai polgárok egyértelmű követeléseihez: kevesebb Brüsszel, több szuverenitás; kevesebb ideológia, gyakorlatiasabb és ésszerűbb politika.
Sajnos ez messze nem így van. Ehelyett Brüsszel megduplázódott, agresszívebbé vált, mint valaha, félve megrögzött hatalmi pozícióik elvesztésétől.
Ausztria lehet a következő
Ausztriában a PfE társalapítója, Herbert Kickl által vezetett Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg a 2024. szeptemberi parlamenti választásokat. kordon szaniter a mainstream pártok által kikényszerített – európai szinten is – Kickl eddig nem tudott kormányt alakítani. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) közötti koalíciós tárgyalások összeomlásával az elnök most a kormányalakítással bízta meg Kicklt.
Mivel ez egy olyan fejlemény, amelyet Brüsszel egyszerűen nem tud elviselni, nem meglepő, hogy már minden szükséges eszközzel megpróbálják megakadályozni az FPÖ kormányra jutását. Progresszív szájrész POLITIKA már utalt arra, amivel Ausztria szembesülhet, ha Kickl sikerrel jár: a 7. cikk szerinti eljárás Bécs ellen.
Egy friss cikkben POLITIKAmiután azon lamentált, hogy az EU még nem lépett fel Ausztria ellen úgy, mint 2000-ben, amikor a jobboldali Jörg Haider hatalomra került, EU-diplomatákat idézve utalt arra, mi várhat Ausztriára az FPÖ vezetése alatt.
Az egyik EU-diplomata csalódottan Brüsszelnek a szuverenista erőkkel szembeni határozott fellépés hiánya miatt kijelentette, hogy az EU-nak nem csak A 7-es cikkely szerinti eljárást kell elindítania Ausztria ellen, hanem azt Magyarországgal szemben is maradéktalanul végre kell hajtania. A diplomata szerint ezekre az intézkedésekre nemcsak azért van szükség, hogy leckéztesse az osztrák és a magyar népet – arra ösztönözze őket, hogy ne szavazzanak többé az érdekeiket képviselő vezetőkre, és inkább a Brüsszel által jóváhagyott jelöltekre szavazzanak –, hanem azért is, hogy figyelmeztessük a franciákat. választók. Mivel Franciaországban 2027-ben elnökválasztást tartanak, a PfE-tag Nemzeti Rallye Marine Le Pen-nek jelenleg nagy esélye van a győzelemre.
„Nem telik el sokáig, és Brüsszel egyre inkább egyedül találja magát, szemben a tagállamok többségével és a választók akaratával”
Bár POLITIKA elismeri, hogy a kordon szaniter Az általuk „szélsőjobboldalinak” nevezett politikai erőkkel szemben már nem tartható fenn, kényelmesen figyelmen kívül hagyja ennek a váltásnak az okait: a nyugati fősodor kudarcos politikáját, beleértve a szuverenista erők könyörtelen démonizálását és megbüntetését. Ahelyett, hogy hibáikon reflektálnának, további büntető akciókat követelnek – olyan cselekvéseket, amelyek valójában nem a kormányok, hanem az őket megválasztó polgárok ellen irányulnak.
Ez a megközelítés egyértelműen fenntarthatatlan. Míg Brüsszel ellentét korábban Magyarországra és Lengyelországra korlátozódott, addig Budapestet és Varsót könnyebb volt elszigetelt esetként megfogalmazni. Ez a narratíva azonban gyorsan összeomlik. A jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy nem sokára Brüsszel egyre inkább egyedül találja magát, szemben a tagállamok többségével és a választók akaratával.
László András, a Fidesz magyar kormánypárti EP-képviselője az X-ről írt posztjában kitért a témára. László kiemelte, hogy Brüsszel számára a „jogállamiság” csupán egy homlokzat, amellyel a külföldi beavatkozást és a politikai ellenfelekkel szembeni diszkriminációt a legalitás borításával leplezik. „Szankcionálni akarják Ausztriát, mert csak kilátásba helyezték, hogy csak konzervatív kormánykoalíciót alakítsanak ki. A francia választókat is meg akarják félemlíteni” – jelentette ki.
A nap végén becseng László EP-képviselő értékelése: a brüsszeli elit gyűlöli a demokráciát. Gyűlölik a szuverenitást és a népakaratot, mert az egyértelműen ütközik érdekeikkel.
The post Brüsszel utálja a demokráciát, és már nem is titkolják appeared first on Magyar Konzervatív.
