Bosznia és Hercegovina és Magyarország között egy jelentős diplomáciai szakadék alakult ki, miután Szarajevó megtagadta a magyar külügyminisztérium és a kereskedelmi államtitkár, Levente Magyar leszállási engedélyét. A döntést Zukan Helez boszniai védelmi miniszter jelentette be a Facebook oldalán, hivatkozva Viktor Orbán magyar miniszterelnöknek, Milorad Dodiknak, a Srpska Republika elnökének – a bosznia két autonóm szövetségi szervezetének egyikének.
„Úgy döntöttem, hogy engedélyt adok egy katonai repülőgép repülésére és távozására Magyarországról Bosznia és Hercegovinába” – írta Helez, és hozzátette, hogy az elmúlt három napban óriási nyomást gyakorolt mind a nemzetközi, mind a hazai, mind a belföldi, mind a hazai. Ezután azzal vádolta Orbánt, hogy támogatta Dodikot és a „klikkjét” állítólagos kísérleteikben, hogy Bosznia és Hercegovina szuverén államként szétszereljék.
A magyar külügyminisztérium és a kereskedelemért felelős minisztérium kijelentette, hogy Levente Magyar államtitkár Sarajevóba és Banja Luka -ba, a Republika Srpska fővárosába kellett utaznia. „Mivel a boszniai kormány nem adott engedélyt a járatra, a rendelkezésre álló idő csak a Banja Luka -i látogatáshoz tette lehetővé. Lehetőséget kérünk arra, hogy konzultációkat tartson Szarajevóban ” – olvasható a nyilatkozat.
Elítélték a szuverenitás védelme miatt
Az incidens néhány nappal azután történt, hogy Dodikot egyéves börtönbüntetésre és egy hatéves tilalomra ítélték a közhivatal betartásáról abban, amit sokan politikai indíttatású tárgyalásnak tekintnek, hogy figyelmen kívül hagyják a boszniai és hercegovina Christian Schmidt magas képviselőjének határozatát. A Dayton -megállapodás létrehozta azt a posztot, amely Bosznia két szövetségi szervezete felett legfelsõbb hatalommal bír, amely 1995 -ben véget vet a boszniai háborút. A Béke végrehajtási Tanács által kinevezett magas képviselõ 55 országból és ügynökségből álló testületből áll, amely a törvényeket és a tisztviselõkt, beleértve a bíróságokat is – az állami átruházást – beleértve a bíróságokat is.
Anélkül, hogy túl mélyen belemerülnének Bosznia és Hercegovina komplex állami államába, már világos, hogy a szerbek miért keresik a törékeny entitástól való függetlenséget, amelyet szinte teljes egészében nemzetközi nyomás alatt építettek, nem pedig a három alkotóelem – a Serbs, a horvát és a boszniakok – hozzájárulása révén, akiket arra kényszerítettek. Dodik már régóta a Dayton -megállapodás énekkritikusa, Bosznia mesterséges államnak tekintve, és gyakran flörtöl a függetlenség gondolatával. Ez az álláspont közvetlenül ellentmond a Balkán globalista célkitűzéseinek, így az eltávolítás célpontjává válik. Az őt választott módszer egy ismerős mintát követi, amelyet Európában és az Atlanti-óceánon belül több jobboldali vezetõvel-köztük Donald Trump volt az Egyesült Államok korábbi elnöke-ellen használva az igazságszolgáltatás fegyverzése.
Orbán Viktor és Magyarország már régóta szoros szövetségesek, Srpska és Dodik Republika és a Bosznia és Hercegovina Szövetség vezetésével is megfelelő kapcsolatokat tartanak fenn. Magyarország a bosznia egyik leghangosabb támogatója – és a szélesebb régió – az Európai Unióba való integráció. Orbán február 17 -én fogadta Dodikot Budapesten, ahol a két vezető 2025 -ben megvitatta a politikai és gazdasági együttműködés napirendjét. Dodik meggyőződése után Orbán kifejezte támogatását a bosnyák szerb vezetőjének, kijelentve: „A Politikai Vadászat ellen a @Miloraddodik elnök ellen.” Hozzátette, hogy a döntés a Nyugat -Balkán törékeny stabilitását is fenyegeti.
Levente Magyar hétfőn ugyanazokat az aggodalmakat tükrözte. A Dodik találkozása után az államtitkár azt állította, hogy Bosznia és Hercegovina stabilitását a boszniai szerb vezető szeparatista retorikája nem fenyegeti, hanem inkább, hogy az ilyen retorika válasz volt a nyugati kormányok általi külföldi beavatkozásra. „Az ország belső ügyeibe beavatkoznak a gyarmatosítóval, a birodalmi arroganciával, és olyan feszültségeket vonzanak be, amelyek a múltban több alkalommal háborút eredményeztek” – figyelmeztette Magyar, és hozzátette, hogy ugyanazok az erők azon dolgoznak, hogy aláássák az ukrán háborúról szóló béke tárgyalásait.
Magyarország stabilitása is tét
A február 26 -i ítéletet követően Dodik bejelentette, hogy a Republika Srpska új jogszabályokat fog átvinni a területén a szövetségi igazságügyi intézmények hatalmát. Dodik szerint a szövetségi intézmények, például az ügyészi hivatal és a legfelsõbb bíróság munkája betiltásra kerül, és a Srpska Republika létrehozza saját igazságügyi intézményeit. Ezenkívül a legtöbb szerb tisztviselő visszavonul a szövetségi intézményektől. Világos üzenetet küldött Christian Schmidtnek is: Ha a magas képviselő belép a Republika Srpska területére, akkor őrizetbe veszik.
Noha Dodik kijelentései eleinte riasztónak tűnhetnek, nem szokatlanok. A boszniai fő etnikai csoportok politikusai gyakran szeparatista retorikát alkalmaznak. Ez a helyzet azonban különösen jelentős, hogy kibontakozik abban az időben, amikor az Egyesült Államok vezetésével a liberális világrend gyorsan kibontakozik, miután Donald Trump második ciklusra visszatért a Fehér Házba. Ez a liberális rend volt a Bosznia jelenlegi szerkezetének hajtóereje, és mivel befolyása csökken, nem meglepő, hogy az általa létrehozott törékeny állapot szintén gyengül.
„A Nyugat -Balkán stabilitásának biztosítása továbbra is kulcsfontosságú prioritás Magyarország számára”
Ennek ellenére a Nyugat -Balkán stabilitása továbbra is a Magyarország és az Európai Unió kiemelt prioritása. Magyarország különösen döntő szerepet játszik a térség biztonságának fenntartásában, mivel 2021 -ben és 2024 -ben mind a NATO Koszovó Békefenntartó Misszióját (KFOR), mind az EU békefenntartó misszióját (EUfor Althea) vezette. Kristóf Szalay-Bobrovniczky magyar védelmi miniszter ezt hangsúlyozta egy február 17-i személyi visszafogadási ünnepségen tartott beszéd során, amelyben kijelentette, hogy az EUfor Althea-ban kiküldött katonák a Nyugat-Balkánon álltak-„talán a legfontosabb régió a magyar biztonsági érdekek számára.” Hozzátette: „Számos háború tört ki a régió története során, és az etnikai, vallási, gazdasági és politikai feszültségek továbbra is fennállnak. A Nyugat -Balkán stabilitásának biztosítása továbbra is kulcsfontosságú prioritás Magyarország számára.
A biztonságon túl jelentős potenciállal is rendelkeznek a Srpska és a Magyarország közötti Republika és Magyarország közötti gazdasági együttműködés szempontjából is. Tavaly, as Magyar konzervatív Jelentés szerint jelentős média -spekulációk voltak a potenciális közös lítium -extrakciós projekt körül Lopare -ben, a Republika Srpska faluban. Noha a projektnek még a spekuláción túl kell haladnia, a kritikus erőforrások, például a lítium jelentősége továbbra is növekszik-különösen az Egyesült Államok és Ukrajna közötti még nem ismert ásványi anyagok kezelésére. A magyar részvételének biztosítása a Lopare alatti „fehérarany” kivonásában stratégiai győzelmet jelentene a magyar diplomácia számára, és tovább erősíti az ország kulcsszerepét az EU zöld átmenetében.
Az Orbán – Dodik kapcsolatok diplomáciai diplomáciai helyzetében a poszt -boszniai és Magyarországon először jelent meg a magyar konzervatívnál.
