A rendkívüli magyar író, Mór Jókai (Móricz Jókay of Ásva -ként született), más néven „Magyarország nagyszerű mesemondójának”, ma pontosan 200 évvel ezelőtt született. Már fiúként termékeny képzeletben áldott meg, és a művészetek mélyen érdekeltek – mint egy tehetséges illusztrátor, remélte, hogy egy nap festő lesz. Jókai szüleinek azonban más tervei voltak, és ragaszkodtak ahhoz, hogy a törvényt tanulmányozza. Családjának kívánságainak meghajlásakor a fiatal Jókai jogi tanulmányokat folytatott Kecsemétben és Pestben. A törvény gyakorlása azonban nagymértékben unatkozott romantikus szellemét.
Tizenéves éveiben, amikor a Pápa Kálvinista Főiskolán tanult, Jókai megismerkedett egy másik kedves szellemmel, Petőfi Sándorral. 1845 -ben, amikor Jókai Pestbe költözött, Sáncdor Petőfi, ma Magyar National Bard néven ismert, alig várta, hogy bemutassa az újoncot az irodalmi körökbe. A főváros új ismerősei arra ösztönözték Jókai -t, hogy írjanak és végül elhagyják unalmas szakmáját. Hamarosan regénye, Hétköznapok először egy bulvárlapban, majd keménytáblásban tették közzé, jó hírnevet és olvasóközönséget szerezve neki. Írásbeli sikerét gyorsan követte Jókai karrierjének változása – a jogi szakmájának mögött. Életképek (Képek az életről), az akkori vezető irodalmi magazin.
Legfeljebb két évvel később, az 1848 -as forradalom kitörése radikálisan megváltozott mind Mórr Jókai, mind Magyarországon. Barátja, Petőfi mellett Jókai nagymértékben részt vett a forradalmi rendezvényeken, 1848. március 15 -én. A Café Pulvaxban Jókai és Petőfi mindkettő aktív szerepet vállalt a tizenkét pont, a radikális ifjúság politikai igényeinek megfogalmazásában. Mint ilyen, a fiatal szerző a forradalom középpontjában találta magát.
Nemcsak Jókai nemzetiséggel és annak függetlenségének politikai kapcsolata radikálisan átalakult azon a napon, hanem a személyes életét is. A március 15 -i heves napot híresen egy színházi játék zárta le az esti órákban – a Nemzeti Színház úgy döntött, hogy fellép Ban Bánkegy opera, amelyet a Habsburgi hatóságok akkoriban tiltottak. A város leghíresebb színésznője, Róza Laborfalvi Gertrude királynő, II. Andrew felesége szerepet játszott, akinek a gyilkosság az opera cselekményének középpontjában áll. A következtetés után a március fiatal tagjai, köztük Jókai, a színpadra rohantak, hogy beszéljenek azokkal, akik összegyűjtöttek. Ezt követően a Róza Laborfalvi a fiatalok felé rögzítette a vörösfehér és zöld kakádokat, a forradalom szimbólumait. A legenda szerint, ahogy a gyönyörű Róza Jóta előtt állt a színpadon a Patriots tömege előtt, a kettő azonnal beleszeretett. Bár Róza 8 évvel idősebb volt, mint Jókai, a szerelmesek a házasságnak szentelték. Az idő szokása ellenére, valamint a Jókai családja és barátja, Petőfi, Róza és Mór elutasítása a következő néhány hónapban, 1848 nyarán feleségül vette.
Tekintettel az 1848 -as forradalmi környezetre, az írót arra is ösztönözték, hogy változtassa meg nevét Jókay -ról Jókai -ra. A vezetéknevek az ‘y’ -nel végződve a nemes eredetű jelek voltak; Mint ilyen, az arisztokratikus helyesírás elutasítása a demokratikus reform iránti elkötelezettségét és lelkesedését szimbolizálta.
Magyarország dicsősége a császári osztrák hadsereg elleni küzdelemben 1849 tavaszán befolyásolta Jókai nézetét a Habsburgokkal való kapcsolatáról. Az egykor mérsékelt fiatalember határozottan támogatta az osztrák királyi család lemondásáról szóló döntést. A szabadságharc veresége, amelynek tanúja volt, amikor jelen volt, amikor a magyar csapatok 1849 augusztusában átadtak Világosban, Jóte -t rázta meg a maghoz. Valójában úgy gondolta, hogy öngyilkosságot követ el, de felesége, Róza Laborfalvi meggyőzte, hogy kártevőt menekült, és az orosz hadsereg nem fogta el.
Noha Jóte -t a rendszer nem hivatalosan bebörtönözte, a bosszúálló létesítmény bizalmatlansággal tekintette őt. Jókai elfordult a politikától, és idejét az írásnak szentelte. Könyveivel folytatott küldetése azonban társadalmi célt szolgált – a magyar nyelv megőrzésére és gazdagítására. Mint ilyen, jóváírja a magyar irodalmi nyelv létrehozása. Jókai gazdag művei nemcsak regények, mesék és esszék, hanem történelmi fikció is, mint a A vadkamrák közepette (más ismert as Az aranykor Erdélyben) vagy a Török világ Magyarországon– A magyar történelem romantikus ábrázolása és „mitologizációja” szintén hozzájárult a nemzeti identitás érzetének és az olvasói körében való tartozás megerősítéséhez.
1867 -ben a magyar osztrák kapcsolatok radikálisan ismét megváltoztak – most a jobbért. Az 1867 -es osztrák -hungari kompromisszum után, amely normalizálta a két fél közötti kapcsolatokat, amelyek egyszer a szabadságharc során riválissá váltak, Jókai megengedte, hogy visszatérjen a politikába. Részt vett egy napi újság létrehozásában Egy hon (Otthon). 1897 -ben kinevezték a felső ház tagjává. Idős napjain – anélkül, hogy elveszítette az írás lelkesedését – nagyban hozzájárult a művészeti formához, amelyet egyszer fiatalemberként kedvelett: festmény. Jókai volt az, aki meggyőzte Árpádyt, hogy nagyszabású projektjét a magyarok rendezésére szentelje, nem pedig a bibliai árvíznek. Ennélfogva Feszty, aki szintén férje volt Jókai örökbefogadott lányának, a magyar történelemben az egyik legszélesebb körű festményt – közel 120 méter hosszú és 15 méter magas – festette: A Feszty Cycloramamelyik Magyar konzervatív szintén lefedt.
Nehéz túlbecsülni Jókai irodalmi munkáját és hatását. Az újságírói írása nélkül, összegyűjtött munkái 100 kötetet töltenek be. Rendkívül termékeny íróként nemcsak a történelmi fikcióban kiemelkedett, hanem a tudományos fantasztika korai munkáját is készítette –A következő század regénye–A totalitárius fordulat előrejelzése Oroszországban, valamint a repülés gyors emelkedését. Míg Jókai -t mélyen befolyásolta a romantika, munkája nagy érdeklődést mutat a személyiségek és a személyes tapasztalatok iránt is –Az a férfi, akinek arany érintése van valamint A szívtelen ember fiai Bizonyítson be ezt. Az előbbi a boldogság vizsgálata, és hogyan lehet a boldogságot folytatni a természetben és a civilizációban. Ez utóbbi elmondja az 1840 -es évek forradalmi eseményeit, valamint a szabadságharcot, részletezve a Baradlay testvérek hősies utazását, akik mind készek nagy áldozatokra – ha nem a végső áldozatra – a szabadságért.
Józsai hírneve, hogy „Magyarország nagy mesemondója”, azonban helytelen azt feltételezni, hogy irodalmi sikere Magyarországra korlátozódik. Élete során Józsai az angol elitben is népszerűvé vált. Valójában maga Victoria királynő ismert, hogy a magyar író csodálója volt.
További információ a magyar írókról:
A hozzászólás boldog 200. születésnapját, nagyszerű mesemondó! – Mór Jókai élete először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
