Rogán Antal, Orbán Viktor miniszterelnök kabinetfőnöke felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciós listájára, ami fokozza a feszültséget Washington és Budapest között. A kijelölésre a Globális Magnyitszkij-szankcióprogram keretében került sor, amely az emberi jogok megsértésével vagy korrupcióval vádolt személyeket célozza meg.
Az UST sajtóközleménye az utóbbi okként jelöli meg az állítólagos korrupciót, annak ellenére, hogy Rogánt soha nem vádolták meg, nemhogy elítélték korrupcióval semmilyen joghatóságban.
A Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) immár a 12 Magyarországhoz kötődő entitás közé sorolja Rogánt. A listán szereplő többiekkel ellentétben Rogán magas rangú tisztségviselő az Orbán miniszterelnök kormányzatában, így ez a lépés különösen következetes. A szankciók magukban foglalhatják a vagyon befagyasztását és az egyesült államokbeli szervezetekkel folytatott pénzügyi ügyletek megtiltását. Az OFAC adatbázisa azonban nem határozza meg pontosan Rogán felvételének okait.
A döntés időzítése felhívta a figyelmet. A Biden-kormány kihalóban lévő parazsában a szankciókat Orbán-kormány éles szemrehányásaként értékelik, amellyel megromlott a viszony. Joe Biden államfő korábban bírálta Orbán nacionalista politikáját, de a kritikusok azzal érvelnek, hogy Rogán szankcionálásáról szóló döntést nem maga az elnök, hanem a pénzügyminisztérium tisztségviselői hangoztatták.
A szankciók rövid életűnek bizonyulhatnak. A mindössze két hét múlva hivatalba lépő Donald Trump hivatalba lépő elnök előzményei szerint meleg kapcsolatokat ápol Orbánnal. A magyar vezető többször járt Trump Mar-a-Lago birtokán, és Trump jóindulatúan nyilatkozott Orbánról nyilvános szerepléseik során. Megfigyelők azt jósolják, hogy Rogán az új kormány alatt gyorsan lekerülhet a szankciók listájáról.
„A szankciók rövid életűnek bizonyulhatnak”
A kétoldalú kapcsolatok megromlásában az Egyesült Államok leköszönő magyarországi nagykövete, David Pressman is ellentmondásos szerepet játszott. A Magyarország bel- és külpolitikájával szembeni szókimondó kritikájáról ismert Pressman hivatali idejét diplomáciai feszültség jellemezte. A nagykövet leváltását még nem jelentették be, de elemzők szerint a Trump-kormány valószínűleg inkább békéltető megközelítést alkalmazó személyt nevez ki, mint például Bryan Leib, az Alapjogi Központ főmunkatársa és a szorosabb amerikai-magyar kapcsolatok hangos támogatója.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejegyzésben reagált a fejleményekre.
„Ez a megbukott amerikai kormányzat által Magyarországra küldött nagykövet személyes bosszúja… Rogán Antal ellen. Milyen jó, hogy néhány napon belül az Egyesült Államokat olyan emberek fogják vezetni, akik barátnak tekintik országunkat, és nem ellenségnek” – írta; és az üzenet mellé egy képet is megosztott magával Rogán mellett.
Ez a fejlemény alátámasztja az USA-Magyarország kapcsolatok zűrzavaros állapotát Biden elnöksége alatt, és megalapozza a lehetséges változásokat Trump Fehér Házba való visszatérése során. A Rogán-féle szankciók kezelése korai próbája lehet a hivatalba lépő kormányzat kelet-európai külpolitikai prioritásainak.
The post Biden Admin végső gambitja: Szankciókkal sújtották a magyar miniszterelnök kabinetfőnökét appeared first on Magyar Konzervatív.
