Ukrajna gyors nyomon követése az Európai Unióhoz óriási pénzügyi megterhelést eredményez a blokkon, és súlyosan gyengíti Magyarország stratégiai pozícióját-mondta Orbán Baláci miniszterelnök politikai igazgatója hétfőn az Economx Money Beszélgetések 25 konferenciáján.
Beszélve egy címzett ülés során „Trump adminisztráció: Új világrend felé‘, Orbán kiemelte Ukrajna integrációjának megdöbbentő potenciális költségeit. A teljes tagsághoz több év alatt körülbelül 2,5 trillió eurót igényelhet – az EU jelenlegi éves költségvetésének 12 -szerese. Ezenkívül Ukrajna újjáépítése 500 milliárd dollárba vagy 1 trillió euróba kerülhet, egyes számítások szerint, a kormányzati műveletek éves karbantartása további 100 milliárd dollárt ad hozzá, amelyek többségét az EU -tól várják el – jegyezte meg. Orbán azzal érvelt, hogy Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely jelenleg abban a helyzetben van, hogy blokkolja ezt a gyors csatlakozási folyamatot az Európai Tanácsban, mivel az Európai Bizottság célja a jelenlegi jogalkotási ciklus 2029-es végére befejezni. Azt is rámutatott, hogy az Ukrajna EU-tagságának leginkább crukciós gazdasági és stratégiai közreműködése a közelgő Voks 2025-es konzultációjává vált.
A szélesebb geopolitikai kérdésekre fordítva Orbán azt állította, hogy Donald Trump megválasztása a neoliberális világrend végét jelölte meg. Azt állította, hogy ez a változás feltárta a nemzeti gazdasági szervezet folyamatos elsőbbségét. Elmondása szerint a nyugati gazdaságpolitika a saját csapdájába esett – a szabályozás, a fiskális korlátozások és az offshoring gyengítette mind a nemzeti szuverenitást, mind a gazdasági teljesítményt. A kialakulóban lévő globális sorrendben a siker az erős állami intézményektől, a megújult ipari kapacitástól és a technológiai függetlenségtől függ, mindezt a stratégiai alkalmazkodóképesség támogatja – mondta.
Orbán a nyugati külpolitikát is kritizálta, amelyet kizárólag erkölcsi érvek vezettek. Megemlítette az Irakban és Líbiában az amerikai beavatkozásokat, valamint az arab tavaszból származó csapadékot, mint az instabilitáshoz, a terrorizmushoz és a tömeges migrációhoz vezetett moralisztikus megközelítések példái. Ezzel szemben Magyarország külpolitikája az erkölcsi helyességet látja a közösség biztonságának és stabilitásának lencséjén keresztül – hangsúlyozta.
A migráció során megismételte, hogy a megengedő neoliberális politikák kudarcot vallottak, és hogy a tömeges bevándorlás aláásta Európa társadalmi kohézióját. Hozzátette, hogy a katonai erő továbbra is a globális befolyás előfeltétele – ezt a pontot hangsúlyozzák Európa csökkenő védelmi kiadások az Egyesült Államokhoz képest a hidegháború óta.
Orbán azt javasolta, hogy Magyarország részesülhessen az új geopolitikai tájból, amelyet „történelmi váltásnak” nevez, amely felemeli a liberális rend által előírt korábbi korlátozásokat. Hangsúlyozta Magyarország összeköttetési stratégiáját – egy olyan megközelítést, amelynek célja a pragmatikus, stratégiai kapcsolatok kiépítése az összes globális hatalmi központtal.
A jövőre nézve Orbán előre jelezte az Egyesült Államok és az EU közötti megállapodásokat a tarifákról, és Magyarország a kétoldalú gazdasági együttműködés elmélyítésére törekszik. Figyelmeztette azt is, hogy az EU intézményeibe beépített liberális hálózatok folyamatos politikai nyomása.
Végül hangsúlyozta, hogy az EU-nak meg kell fordítania annak gazdasági hanyatlását, újbóli kapcsolatot kell folytatnia Oroszországgal az energiával, és meg kell határoznia a Kínával és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitákat. Noha a Trump által vezetett világrend rövid távú volatilitást jelenthet, azt állította, hogy Magyarország stratégiai rugalmassága segít a kockázatok minimalizálásában.
A BALZS POST BALZS Orbán: Ukrajna EU -csatlakozása elvezetheti az erőforrásokat, aláássa a stratégiai egyensúlyt először a magyar konzervatívnál.
