Magyarország komoly aggodalmakat fejtett ki Ukrajna potenciális gyors nyomon követése miatt az Európai Unióhoz, hangsúlyozva a politikai és gazdasági terheket, amelyeket egy ilyen lépés mind Európára, mind Magyarországra elősegíthet. Balags Orbán, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója kifejezte ezeket a nézeteket az M1 -en zajló szombati sugárzás során.
Balags Orbán szerint sem Magyarország, sem Európa nem tudta elviselni egy ilyen gyorsított csatlakozási folyamat súlyát. Ennek eredményeként a magyar kormány egy nemzeti konzultációs népszavazást támogatja, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy kifejezzék véleményüket ebben a kritikus ügyben.
„Ukrajna csatlakozása az Európai Unió egyik legsürgetőbb politikai kérdése” – állította Orbán. Rámutatott, hogy a legutóbbi EU -csúcstalálkozók következményei rávilágítanak a Nyugat csökkenő hatására az orosz – ukrán konfliktus felett. Mivel az Egyesült Államok fokozatosan visszamegy és semleges közvetítő szerepet vállal, Ukrajna gazdasági kihívásainak kezeléséért a felelősség az európai tagállamok felé fordul. Megjegyezte, hogy számos EU nemzetet képviselnek az Ukrajna tagságának felgyorsítására vágyó politikusok, fokozva a nyomást Brüsszelben. A magyar kormány azonban úgy véli, hogy egy ilyen jelentős döntést nem szabad meghozni anélkül, hogy konzultálna a magyar közönséggel, figyelembe véve annak lehetséges hatását a nemzet jövőjére. „A népszavazás eredménye politikailag köti Magyarország kormányát” – mondta Orbán. „A magyar emberek egyértelműen artikulált helyzetét képviseljük a jövőbeli brüsszeli tárgyalások során.”
„Ukrajna tagságának gyors nyomon követése aláásná az EU érdemeken alapuló megnövekedésének elvét”
A politikai igazgató azzal érvelt, hogy Ukrajna tagságának gyors nyomon követése aláásja az EU érdemi alapú megnövekedésének elvét. Kiemelte az ukrán prioritásainak tisztességtelenségét olyan nemzetek felett, amelyek egy évtizede vagy annál hosszabb ideig várnak az EU -csatlakozásra, és gazdasági és politikai szempontból jobban felkészülnek. Azt állította, hogy Ukrajna még a jelölt státushoz sem felel meg a szükséges feltételeknek, és megkérdőjelezte az EU integrációjának előmozdításának igazolását.
Ukrajna csatlakozásának pénzügyi következményei egy másik jelentős aggodalomra adnak okot. A Világbank becsléseire hivatkozva Orbán megjegyezte, hogy Ukrajna újjáépítéséhez több mint 500 milliárd dollárt igényel, míg az ukrán állam fenntartásának éves költsége körülbelül 100 milliárd dollárt jelent – olyan költségek, amelyek valószínűleg Európába esnek. Arra is hivatkozott, hogy az ukrán mezőgazdasági behozatalra vonatkozó folyamatos feszültségekre van szükség, azzal érvelve, hogy a teljes EU-tagság alacsony minőségű, tömeggyártású mezőgazdasági termékek árvízéhez vezethet, amely megzavarja az európai piacokat.
Ezenkívül kiemelte, hogy Ukrajna kevésbé fejlett régiói a legkevésbé fejlettek az EU -n belül, egyenlőtlenségeket teremtve. Emellett aggodalmát fejezte ki a szervezett bűnözés és az illegális fegyverkereskedelem szabad mozgásával kapcsolatban is, ha Ukrajna csatlakozik az EU -hoz.
A szélesebb geopolitikai kontextust illetően Orbán üdvözölte az Egyesült Államok békét, tűzszünetet és tárgyalásokat. Azt állította, hogy az EU -nak igazodnia kell ehhez a megközelítéshez, támogatva a katonai eszkaláció diplomáciai erőfeszítéseit. Ugyanakkor kritizálta az EU jelenlegi álláspontját, amely magában foglalja Ukrajnába történő fokozott fegyverkészleteket és a nagyobb konfrontációra való felkészülést. Orbán azt javasolta, hogy ez a politika fenntarthatatlan a legújabb globális fejlemények fényében. „Az ukrán katonai támogatással kapcsolatos európai egység lényegében összeomlott” – mondta. „Brüsszel most elszigetelten van, míg más nagyhatalmak sürgeti az ütköző feleket, hogy vegyenek részt a párbeszédben.”
Az Orbán Post Balags, az Ukrajna EU-tagságának gyors nyomon követésében a kockázatokra figyelmeztet, először a magyar konzervatív oldalon jelent meg.
