Balags Orbán, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója megjelent egy ünnepi rendezvényen a magyar történelem 35. évfordulója alkalmából. Rubicon január 25 -én. A magazin, amelyet nyilvánvalóan a Rubicon folyón neveztek el, amelyet Julius Caesar átlépett csapataival Kr. E. 49 -ben, először 1990. február 1 -jén tették közzé. Ugyanakkor több évforduló rendezvényt tart a Rubicon Intézet, amely a pontos dátumig vezet.
Az első események közül az első szerepelt Orbán úr. Beszédében azt mondta a csomagolt house közönségnek, hogy a Rubicon A folyóirat valódi „referenciapont” volt az ő generációjában az emberek számára. Azt is elmondta, hogy a kiadvány legfontosabb célja az volt, hogy „feltárja a kommunista korszak beépített történelmi értelmezését, megpróbálja eltávolítani az ideológiát a történelem tanításából és megbeszéléseiből, és ezeket a diskurzusokat tények alapján készíteni”.
Orbán úr hangsúlyozta, hogy a történelem oktatásának manapság „nemzeti stratégiai dimenziója” van Magyarországon, még akkor is, ha más országokban nem ez a helyzet; És ez a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, hogy „a magyar történelmi identitás generációja után reprodukálja”.
Ezután beszédének témáját aktuális kérdésekre változtatta. „A geopolitikai világrend paradigmaváltásának közepette vagyunk” – jelentette ki, miután megjegyezte, hogy ez egy kicsit klisének tűnhet ezen a ponton. A régi világrend az Egyesült Államok unipoláris erején alapult, amelynek neoliberális ideológiáját terjesztette. Francis Fukuyama híresen ezt a hidegháború utáni időszakot „a történelem végének” nevezte. De most az előadó úgy véli, hogy a neoliberális kormányzati rendszer bebizonyította, hogy hatástalan és sikertelen. Amint rámutatott, számos legújabb történelmi eseményen vannak, amelyeket sokan úgy tekintnek, mint egy paradigmaváltás katalizátorát saját területükön, például a 2008 -as Világkereskedelmi Központ elleni terrortámadás, a 2008 -as pénzügyi válság, Donald Trump’s’s Az első választási győzelem 2016 -ban, vagy az Egyesült Királyság szavazása az Európai Unió elhagyására is 2016 -ban.
„A geopolitikai világrend paradigmaváltásának közepette vagyunk”
Azt is megjegyezte, hogy a nyugaton sokan a keleti hatalmakat az unipoláris világrend végéért hibáztatják, mivel kihasználták a kapcsolódó, liberális globális kereskedelem előnyeit, de soha nem fogadták el a saját országukban történő irányítás neoliberális ideálját. Másrészt a keleti hatalmak hajlamosak arra, hogy a régi világrendet kihasználják a saját érdekeik kiaknázására.
„Nem hiszem, hogy mi magyaroknak szükségszerűen fel kell venniük a kérdést” – tette hozzá Orbán.
Ezután az új korszakot a geopolitikában „a szuverenitás korának” írta le, amelyben „a fő szervezési elv lesz az, aki szuverén lesz, aki ebben a rendszerben szuverén módon viselkedhet, és ezen szuverén szereplők mozgását”. Azt is várja, hogy nagyobb versenyt fog látni a nemzetek között ebben az új korszakban, ami valószínűleg néhány ország hirtelen fejlődéséhez és mások hirtelen hanyatlásához vezet.
Orbán úr elmondta, hogy a kimenő Biden adminisztráció a változó világrendre adott válasza a blokkok reformálása volt; és azt akarták, hogy „sztrájkoljunk” azokat, akik kihívást jelentenek az Egyesült Államok unipoláris hatalmának, akár katonai, gazdasági, akár kulturális szempontból. Biden elnök világképe a világgal versenyző világ „demokráciáiról és hatóságairól” hasonló a hidegháború korszakához – mutatott rá Orbán. A korábbi POTUS azt is elhatározta, hogy elkülöníti az állítólagos autokráciák demokráciáit.
Ebben a világnézetben: „Szaúd -Arábia nem demokratikus vagy autokratikus, attól függően, hogy négyévente van -e ingyenes vásári választása, de ha elfogadja a világrend ezt a leírását, és csatlakozik a demokráciákhoz az autokráciák elleni küzdelemben. – A demokráciák és az autókokrákok közötti „utolsó csata” marxista konnotációkkal rendelkezik, és nem véletlenül – tette hozzá.
Donald Trump elnök és adminisztrációja azonban teljesen más megközelítést alkalmaz a geopolitikához – hiszi Orbán úr. Nem arra törekszenek, hogy új világrendet hozzanak létre a konfrontáción alapuló, inkább a stabilitás prioritása alapján; És elfogadják azt a tényt, hogy kompromisszumokat kell tenniük a szuverén hatalmi központokkal. Ugyanakkor van egy „cowboy-stílusú” tárgyalási taktikájuk is, gyakran a kereskedelmi háborúkkal fenyegetve-mondta az előadó.
Eközben az Európai Unió -, amelyet a kontinensen belüli nagy hatalmak versenyének megállításának gondolatán alapítottak, mivel ez a kontinens teljes veszteségéhez vezetett a geopolitikai színpadon – magyarázta az előadó – ellenőrizte a geopolitikai geopolitikai ellenőrzést. A verseny: „Orbán úr kihirdette”, ami radikális, brutális helyzetveszteséghez vezetett, függetlenül attól, hogy tagadjuk -e vagy sem. Ez olyasmi, amit még az olasz baloldali miniszterelnök, Mario Draghi és a Magyar Viktor jobboldali populista miniszterelnöke, Orbán többé-kevésbé egyetért.
„Az európai intézményeket valójában a progresszív liberálisok foglyul vették utópikus napirendtel. Elterelték az uniót az eredeti céltól, amelyre létrehozták, és helyettesítik azt saját céljaikkal. Ideológiájuk szerint az európai intézményi rendszert erre a célra kell használni, egy új európai minőséget, egy új európai életmódot, új európai társadalmi rendet kell létrehozni, és az európai intézményi rendszernek meg kell szereznie a vezetést annak létrehozásában. És így teljesen érthető, hogy miért alulteljesít Európa. Balázs Orbán mondta. Ezt a gondolkodási módot az európai emberek erőteljesen elutasították az európai parlamenti választásokon tavaly júniusban.
Az Orbán Post Balags, a Rubicon évforduló rendezvényén az új világrendről szóló beszélgetések először magyar konzervatívon jelentek meg.