Az Európai Bizottság február 26 -án mutatta be a tiszta ipari megállapodást (CID), amely egy átfogó stratégia, amelynek célja az EU iparának versenyképességének javítása, miközben a dekarbonizációs erőfeszítéseket előmozdítja. A Bizottság nyilatkozata szerint a CID több mint 100 milliárd eurót mozgósít az EU által gyártott tiszta gyártás támogatása érdekében, és kezelni kell az energiaköltségek csökkentésének szükségességét Európában a megfizethető energiakezelési terv révén. A CID célja az európai vállalatok egyre növekvő adminisztratív terheinek kezelése is, amelyet széles körben tekintnek az EU csökkenő versenyképességének egyik fő okának.
A tiszta ipari üzlet lényegében célja a zöld átmenet megkönnyítése, amely valóban életképes a vállalatok és az ipari szereplők számára, lehetővé téve számukra a fenntarthatóság átfogását anélkül, hogy a folyamat pénzügyi tönkremenése lenne. Az üzletet befolyásolja a budapesti nyilatkozat legfontosabb pontjainak, amelyeket végrehajtani kell, és amelyet az EU vezetõi 2024 novemberében fogadtak el a magyar fővárosban. A magyar EU elnöksége, amely 2024. július és december között futott, prioritást élvez az EU versenyképességének javításával az Egyesült Államok, Kína és más nagyhatalmak felzárkóztatására. Arra törekedett, hogy kezelje ezt a célt akadályozó akadályokat, például sok ágazatban a túlzott szabályozást, a magas adminisztratív költségeket és a kritikus iparágakban a koordinált befektetési stratégia hiányát.
A CID elmarad
A CID közelebbről történő áttekintése azonban azt mutatja, hogy a Bizottság nem teljes mértékben betartotta a budapesti nyilatkozat által meghatározott irányt. Valójában az üzlet több területen elmarad. Fontolja meg például a befektetési mozgósítás mértékét, a CID egyik zászlóshajója. A Bizottság ígéretet tett arra, hogy több mint 100 milliárd eurót mozgósít, ami, bár jelentős, a budapesti nyilatkozatban felvázolt befektetési skála csak egy töredékét képviseli. A dokumentum kimondja, hogy legfeljebb 800 milliárd euróra lenne szükség a globális riválisok versenyképességi hiányának áthidalására. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) kiemeli az „ipari átalakulás hatalmas befektetési rést”, megjegyezve, hogy a javasolt finanszírozási kötelezettségvállalások nem is elegendőek a 480 milliárd euró hosszú távú éves beruházásának teljesítéséhez, amely a valódi zöld ipari átalakuláshoz szükséges.
Ezenkívül a budapesti nyilatkozat hangsúlyozza egy olyan robusztus ipari stratégia szükségességét, amely biztosítja a kritikus technológiák fejlesztését és a meglévő iparágak fenntarthatóság felé történő átalakulását. Noha a CID olyan intézkedéseket javasol az energiaigényes ágazatok és a tiszta-tech ipar támogatására, nincs részletes ütemterv, amely felvázolja ezeket a célokat. A szemcsésebb terv elengedhetetlen az ipari megújulás és a dekarbonizáció útjainak világosságához.
„800 milliárd euróra lenne szükség a versenyképességi rés áthidalására a globális riválisokkal”
Noha a tiszta ipari megállapodás magában foglalja a közigazgatási terhek 25 % -os csökkentését – amely a Bizottság szerint 40 milliárd euró EU -társaságokat takaríthat meg -, a kritikusok, beleértve az ipari vezetőket is, azt állítják, hogy a szabályozási terhek sokkal átfogóbb csökkentésére van szükség. A Német Ipari Szövetség vezetője, a BDI Peter Leibinger kijelentette, hogy az ilyen csökkentésnek „abszolút prioritásnak kell lennie, hogy Európa ismét robusztus nemzetközi versenytárssá váljon.”
A Businesseurope, a Fő Európai Üzleti Szövetség arról számolt be, hogy az EU -társaságok több mint 60 % -a a szabályozást a befektetés akadályának tekinti: a kkv -k 55 % -a a szabályozási akadályokat és az adminisztratív terheket a legnagyobb kihívásoknak tekinti. Noha a CID felvázolja az engedélyezési és közbeszerzési folyamatok korszerűsítésére irányuló intézkedéseket, sok üzleti vezető továbbra is szkeptikus abban, hogy ezeket hogyan fogják végrehajtani a gyakorlatban. Ami az aggodalomra ad okot, hogy a tervezett adminisztratív megkönnyebbülés nem jelentkezhet kézzelfogható javításokhoz, különösen a kkv -k számára, amelyek a komplex megfelelési követelményekkel szembesülnek.
Magyarország veszélyben van
A CID bemutatja a megfizethető energiakezelési tervet (AEAP), amelynek célja az ipar, a vállalkozások és a háztartások energiaszámláinak csökkentése, miközben elősegíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést. Ez magában foglalja a tiszta energia bevezetésének felgyorsítására, az előrelépés előmozdítására, a belső energiapiac teljesítésére a fizikai összekapcsolások révén, az energiahatékonyság javítására és az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére. A konkrét intézkedések között szerepel a villamosenergia -adó csökkentése, a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti igények összesítése a kedvező szerződések biztosításához és a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsításához.
Noha az energiaárak csökkentése hasznosnak tűnhet, az AeAP ellentmond Magyarország azon erőfeszítéseinek, hogy megvédje a fogyasztókat a növekvő energiaköltségektől egy szabályozott árképzési rendszeren keresztül. A 2030 -as magyarországi nemzeti energiastratégia prioritássá teszi az energiabiztonságot, a megfizethetőséget és a fenntarthatóságot, az energiaforrások diverzifikálására, a hazai termelés növelésére és a szabályozott energiaárak fenntartására összpontosítva a fogyasztók védelme érdekében. Bizonyos AEAP -rendelkezések, például az LNG -kereslet összesítése, a villamosenergia -adó ajánlásai és a fokozott gázpiaci felügyelet aláássák Magyarország stratégiáját azáltal, hogy fenyegetik a szabályozott árképzési rendszerét és az energia szuverenitását.
„Az AeAP ellentmond Magyarország azon erőfeszítéseinek, hogy megvédje a fogyasztókat a növekvő energiaköltségektől egy szabályozott árképzési rendszeren keresztül”
Noha az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a CID -t innovatív és úttörő kezdeményezésként mutatja be, a közelebbi vizsgálat kimutatja, hogy messze elmarad az Európa versenyképességének helyreállításához, az innováció ösztönzéséhez és a gazdasági növekedés ösztönzéséhez szükséges döntő intézkedésektől. Eközben néhány rendelkezése, például az Aeap, sérti a tagállamok nemzeti szuverenitását olyan módon, amelyet nem lehet elfogadni. Jelenlegi formájában a CID sehol sem foglalkozik az Európa kihívásaival, amint azt az EU vezetõi vázolják a budapesti nyilatkozatban.
Az EU utáni tiszta ipari üzlet elmarad, ahol a legfontosabb a magyar konzervatívnál jelentkezett.
