Az Európai Unió totalitárius sodródása az évek során hírhedtebbé vált. Látható volt, ahogy a nemzetek feletti entitás egyre több hatáskört szerez, több szabályozást, több adót, több iránymutatást, több politikát vezet be, és ez az egyik fő oka annak, hogy Európának nem sikerül visszaállítania gazdasági versenyképességét.
A tagállamok korábban szuverenitást élveztek, amellyel eldönthették, milyen döntést hoznak. Az évek során azonban ezt a szuverenitást csökkentették annak érdekében, hogy lojálisak legyünk az Európai Unió által kitűzött célokhoz, vagy inkább az Agenda 2030 céljaihoz, elitjével és filantrópjaival a háta mögött.
A brüsszeli bürokraták mindig is tagadták az ilyen vádakat, mivel mindig azt állítják, hogy ezek átláthatóak, és egyetlen országot sem üldöznek esetleges ideológiai vagy gazdasági döntéseik miatt; hogy egyszerűen megpróbálják fenntartani a jogállamiságot a tagállamokban és biztosítani a szerződések betartását.
Ennek ellenére az elmúlt években ez megváltozott, és az európai bürokraták egyre idegesebbek. A legvilágosabb példa? Néhány nappal ezelőtt Thierry Breton volt európai biztos azt biztosította, hogy az Európai Uniónak megvannak a mechanizmusai az AfD esetleges győzelmének megdöntésére: „Megtettük Romániában, és természetesen megtesszük Németországban is, ha szükséges”.
Megdönthetetlen. Le censeur pro européen, Thierry Breton, az UE-nek az avatt fait annuler les elections en Roumanie et qu’elle se permettra de le faire aussi en Allemagne si l’AFD gagnait.
Il n’y a donc plus aucune election libre dans cette Union Européenne de misère ! Le… pic.twitter.com/chsfMvX33F— Myriam Palomba (@myriampalomba) 2025. január 10
Ez azt jelenti, hogy már nem titkolják szándékaikat, és teljesen levették a maszkjukat. A szemedbe mondják, hogy felfüggeszthetik a választásokat, és semmi sem történik, akkor van pofájuk „demokratának” és „toleránsnak” kiáltani magukat, amikor éppen ők a demokrácia és a véleménynyilvánítás szabadságának fő ellenségei!
Románia: Puccs, amelyet a mainstream média megpróbált eltussolni
Mindenkit meglepve Călin Georgescu független jelölt 22,9 százalékkal nyerte meg a romániai elnökválasztás első fordulóját, mögötte Elena Lasconi (19,17 százalék), harmadik pedig Ciolacu végzett 19,15 százalékkal. A diaszpóra döntő szavazata, amelyen a külföldön élő románok három napig szavazhattak, Georgescunak kedvezett, aki a szavazatok 43,35 százalékát szerezte meg. A nagy vesztes Ciolacu volt, mindössze 2,87 százalékkal. Georgescu váratlan győzelme és a jelöltek hiánya a második fordulóban mérföldkövet jelentett Románia politikatörténetében.
Az Alkotmánybíróság a választások előtti pénteken előzetes bejelentés nélkül úgy döntött, hogy a nap közepén rendkívüli ülést tart. Az Alkotmánybíróság az ülés után még aznap döntött a választások felfüggesztéséről, annak ellenére, hogy már a szórványban is szavaztak. Az Alkotmánybíróság szerint az elnökválasztást állítólagos szabálytalan finanszírozás és állítólagos külföldi beavatkozás miatt függesztették fel. A román hírszerzés közleményében a titkosszolgálatok azt állították, hogy egy TikTok-felhasználó több mint 361 000 eurót fizetett más felhasználóknak a Georgescu-tartalom népszerűsítéséért. A hírszerző hatóságok azt állították, hogy az általuk megszerzett információk „agresszív promóciós kampányt tártak fel” a népszerűség növelése és felgyorsítása érdekében.
Ezt az információt azonban soha nem bizonyították. Valójában a Snoop (oknyomozó újságíró-szervezet) vizsgálata szerint Georgescu állítólagos finanszírozását a PNL végezte volna. Mindezt azért, hogy Georgescu üzenete elterjedjen, és minél többen szavazhassanak rá, nehogy George Simion kerüljön a második fordulóba. Valójában az ANAF (Nemzeti Adóigazgatási Ügynökség) felfedezte, hogy a PNL fizetett egy Călin Georgescut tömegesen népszerűsítő kampányért a TikTokon, amelyet 2024. december 20-án tettek közzé.
A közvélemény-kutatások egyértelműek voltak: Georgescu mindegyiken fölényesen nyert, és a felmérések szerint Lasconinak gyakorlatilag lehetetlen volt szembeszállnia vele. Miért? Először is a PSD nem határozta meg, hogy melyik jelöltet támogatja, így a választói szabadon választhatják meg, kit támogatnak, míg Georgescut a konzervatív és nacionalista jelöltek támogatták. Másodszor, a diaszpórát gyakorlatilag Georgescu nyerte, aki a szavazatok több mint 43 százalékát szerezte meg ebben a kategóriában, azon 13 százalék mellett, amelyet Simion az első fordulóban szerzett. Harmadszor, a román társadalom még mindig konzervatívabb, mint a nyugat-európai; Valójában a PSD nem progresszív, ellentétben a spanyol PSOE-vel, így Lasconi progresszív megközelítése sok pontot levont belőle. És végül Georgescu a „pártellenes” diskurzust használta, amely számos országban jól működik, különösen Romániában, ahol a 2020-as parlamenti választásokon csak a lakosság 31,95 százaléka szavazott.
Valójában Georgescu 77 százalékkal vezetett Lasconi 23 százalékával szemben a diaszpórában, amikor a román alkotmánybíróság a választások megsemmisítéséről döntött.
Tömegtüntetések Bukarestben a globalista beavatkozások ellen
Hivatalos források szerint 100-150 ezren döntöttek úgy, hogy múlt vasárnap, január 12-én tüntetnek Bukarestben, hogy elítéljék az országban történteket. Emberek tízezrei vonultak utcára 14 órától (Románia helyi idő szerint) majdnem este 21 óráig (Romániában helyi idő szerint), azaz akár -1 Celsius-fok alatt is demonstráltak.
A demonstrációt George Simion, a román parlament második pártja, az AUR vezetője vezette és támogatta. Simion és sok román szuverenista összesen 19 km-t gyalogolt. Ugyanígy a második fordulóba bejutott Georgescu független jelölt is kiállt a tüntetés mellett, bár ő nem vett részt rajta.
Több mint 100 ezren tüntettek a romániai Bukarestben
Sokan vagyunk, dühösek vagyunk, és vissza akarjuk szerezni a szuverenitást
Mi magunk akarunk dönteni, és nem hagyjuk, hogy az uniós bürokraták döntsenek helyettünk
Nem akarunk többé vazallus állam lenni! @ThierryBreton mi döntünk, nem te! pic.twitter.com/Zd49s1mAAm
— Daily Románia (@daily_romania) 2025. január 12
A tüntetés fő célja az államcsíny elítélése, a belpolitikába való globalista beavatkozás ellen való tiltakozás, valamint Klaus Iohannis illegitim, az ország köztársasági elnöki tisztét bitorló államfőként való feljelentése volt. Valójában a Cotroceni-palota, az elnöki rezidencia előtt a tüntetők Iohannis lemondását követelték, árulónak és bitorlónak nevezve őt – azért, amilyen.
A tüntetés sikeres volt, annak ellenére, hogy a nemzeti és nemzetközi mainstream média gyenge tudósítást kapott, köszönhetően a közösségi oldalaknak, amelyeket elárasztottak a hazafias románokról szóló bejegyzések, amelyek tömegesen tüntettek egy teljes államcsínyen.
Következtetés: Ha ez megtörtént Romániában, akkor bárhol megtörténhet az EU-ban
Nem ez az első eset, hogy az Európai Unió intézménye lesújt egy országot, mert olyan döntést hoz, amely nem tetszik nekik, vagy olyan napirendet követ, amely ellentétes azzal, amit az uniós elit akar. Magyarországot, az Orbán Viktor miniszterelnök vezette országot többször is megbüntették az európai bürokraták. Állítólag az ország jogállamisága miatt függesztették fel az európai pénzeket, de ugyanannak a berendezkedésnek nincs mit mondania más országok jogállamiságáról, mint Spanyolország esetében, ahol bőven van példák arra vonatkozóan, hogy Pedro Sanchez ismételten megkerülte a spanyol alkotmányt, és a spanyol miniszterelnök kabinetjének és családjának felét korrupcióval vádolták. Ha Orbán feleségét és testvérét nyomoznák, az világméretű botrány lenne, és a történet vezető hír lenne az összes nyugati fősodratú médiában, de mivel Sánchez az Agenda 2030 hűséges követője, és szoros kapcsolatban áll Von der Leyennel. , a mainstream média hallgat.
Ugyanezt az esetet szenvedte el Lengyelország, amikor az országot a PiS (Jog és Igazságosság) vezette. Amikor 2023-ban kiszavazták őket a hatalomból, és 2023-ban „varázsütésre” Tusk vette át a vezetést, annak ellenére, hogy a lengyel végrehajtó hatalom egyetlen törvényt sem változtatott igazságügyi vagy jogállamiság terén, az új kormány azonnal megkapta a befagyasztott pénzeszközöket. .
Nem is az volt az első fenyegetés egy európai ország számára, ha polgárai „rosszul” mertek szavazni. Emlékezzünk arra, hogy a 2022-es olaszországi választásokon, amikor minden közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy Giorgia Meloni lesz Olaszország következő miniszterelnöke, von der Leyen kijelentette, hogy ha Meloni nem igazodik Brüsszelhez, akkor Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan megbüntetik.
Von der Leyen megfenyegeti az olaszokat: „Az olaszországi szavazás eredményét meglátjuk. Ha nehéz irányba mennek a dolgok, akkor vannak eszközeink, mint Lengyelország és Magyarország esetében.” Kétségbeesett kísérlet a szavazás befolyásolására Olaszországban, amely a szélsőjobb felé halad. Játék Ursula felett! pic.twitter.com/MhkaiQus9x
— RadioGenoa (@RadioGenoa) 2022. szeptember 23
Minél többször történik ez, az európaiak annál inkább ráébrednek, hogy nem igazán szabad országokban élnek, és amit eladtak nekik, az hazugság. Az európai gazdasági stagnálásért, a bizonytalanságért, az identitásvesztésért, a demográfiai hanyatlásért és a társadalmak szélsőséges polarizálódásáért felelősöknek van egy neve és egy vezetékneve: az európai intézmény.
The post Az EU megmutatja valódi színeit Thierry Bretonnal: „Felfüggeszthetjük a választásokat, ahogy Romániában is” appeared first on Magyar Konzervatív.
