Négyszáz európai katona érkezik az elkövetkező napokban Bosznia és Hercegovinában (BIH) az Európai Unió békefenntartó missziójának, az EUFOR -nak való megerősítésére irányuló erőfeszítés részeként, az elmúlt hetekben növekvő feszültségekre adott válaszként. A médiajelentések szerint 120 Magyarországból származik, 120 Romániából és 120 Bulgáriából, míg a fennmaradó katonák Szlovéniából származnak. Az EUFF bejelentette a csapatok számának növekedését, miután több szarajevói tisztviselő fellebbezést nyújtott be a nemzetközi közösségbe. Denis Bećirović, a BIH elnökség boszniak tagja, a külföldi nagykövetekkel folytatott találkozón kijelentette, hogy az EU -nak és a NATO -nak fel kell készülnie a Balkán ország alkotmányos rendjének védelmére, ha a SRPSKA (RS) elnök, Milorad Dodik elnök folytatja támadásait.
Törékeny felépítés
A BIH, a Daytoni megállapodás által 1995 -ben létrehozott nyugati Balkán törékeny állama fennmaradása óta tartós feszültségekkel szembesült, nagyrészt a mesterséges jellege miatt. Az ország két autonóm entitásból áll: Bosznia és Hercegovina Szövetsége – elsősorban a muszlim boszniak és a boszniai horvátok – és a Srpska Republika, ahol a boszniai szerbek képezik a többséget. E két szervezetnek mindegyikének megvan a saját jogalkotója, igazságszolgáltatás és végrehajtó hatóság. Szövetségi szinten a kormányzást a BIH háromtagú elnöksége osztja meg, az ország három alkotóelemének egyik képviselőjével. Mindenekelőtt a Nemzetközi Közösség magas képviselője, a legfelsõbb hatóság, amelyet jelenleg Christian Schmidt birtokolt. A magas képviselőnek hatalma van a törvények bevezetésére vagy megszüntetésére, valamint a tisztviselők, ideértve a bírókat és a demokratikusan megválasztott politikai vezetőket is.
Dodik már régóta a bosznia állami struktúrájának énekkritikusa, és nem ismeri el a magas reprezentatív hatalmát – a jelenlegi feszültségek egyik fő tényezőjét. Időnként felvetette az RS függetlenség kérdését, különösen a választási kampányok során a választói támogatás maximalizálása érdekében. A boszniai horvát politikusok azonban hasonló érzelmeket is kifejeztek. Eközben a boszniak egy erős, központosított szövetségi állam támogatását támogatják, mivel a boszniai horvátok és szerbek által lakott területek nélkül a BIH egy kis muszlim többségű államra redukálódik egy már ingatag régióban, amelyet hagyományosan nacionalista ortodox szláv államok vesznek körül.
A szuverenitás kérdése
A jelenlegi elrendezés fokozódott, miután Dodikot egyéves börtönbüntetésre ítélték, és hat évre megtiltották a közhivatal betartását abban, amit politikailag motivált tárgyalásnak tekintnek a magas képviselő határozatainak figyelmen kívül hagyása miatt. A tárgyalás során az ügyészek figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy Dodik az RS alkotmányának megfelelően cselekedett, és a magas képviselő ellentmondásos hatóságára támaszkodott – ez fontos megjegyzés, mivel ezeket a hatásköröket az ENSZ Biztonsági Tanácsa soha nem hagyta jóvá, és a nagy globális hatalmak eltérő pozíciókat töltöttek be az ügyben.
Az ítéletet követően Dodik bejelentette, hogy a Republika Srpska új jogszabályokat vezet be a területén belüli szövetségi biztonsági erők és igazságügyi intézmények hatalmának megfékezésére, amelyet végül megtett, a külföldi ügynökök törvényének elfogadásával együtt. Ez utóbbi lényegében egy szuverenitásvédelmi intézkedés, és a nyugati kormányok és Brüsszel a demokratikus hátrányok jeleként és a média szabadságának korlátozásának jeleként tekintik. Az RS-törvény nagyrészt hasonló a 2017-ben bevezetett Magyarországhoz-amelyet Donald Trump kinyilatkoztatásai szerint szigorítani kell az USAID által finanszírozott külföldi beavatkozási hálózatról-és Grúzia 2024-es jogszabályairól. Mind Magyarország, mind Georgia nyugati kritikával szembesültek az állítólagos hasonlóságokkal szemben az Oroszország 2012 -es külföldi befolyási törvényével, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban szinte azonos szabályozás létezett 1938 -ból.
Tekintettel a nemzeti szuverenitással és az önrendelkezéssel kapcsolatos közös álláspontjukra, Viktor Orbán szoros kapcsolatokat tartott fenn a boszniai szerb vezetőjével. Dodik meggyőződését követően Orbán támogatást adott neki az X -en, kijelentve: „A @Miloraddodik elnök elleni politikai boszorkányvadászat szomorú példa a demokratikusan megválasztott vezetővel szembeni jogrendszer fegyverzésére.” Hozzátette, hogy a döntés a Nyugat -Balkán törékeny stabilitását is fenyegeti.
Hibáztassa Magyarországon
A két vezető februárban találkozott Budapesten, Aleksandar Vučić szerb elnökkel együtt, hogy megvitassák a magyar és a boszniai szerb terrorizmusellenes egységek közös gyakorlatát, és előre értesítik a BIH hatóságokat. Az önmagában leírt „nyomozó” média jelentései azonban-az USAID-hez és George Soros-hoz-kapcsolódó jelentések szerint az Orbán Viktor személyesen felhatalmazta egy titkos tervet, hogy Dodikot Bih-ből Magyarországon kísérletezze meg meggyőződése esetén. Szerint VsquareEz volt a valódi indíték a magyar terrorizmusellenes erők bevezetése mögött, bár a terv végül kudarcot vallott, amikor Dodik fellebbezte a büntetést, és mind Horvátországot, mind az Egyesült Államokat tájékoztatták az állítólagos rendszerről. Orbán a múlt héten elutasította ezeket az állításokat a brüsszeli sürgős EU -csúcstalálkozón, míg a magyar külügyi és kereskedelmi miniszter, Szijjattó, Péter és Kereskedelmi Miniszter megismételte, hogy a magyar erõket kizárólag az RS -ben alkalmazták, a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
Ennek ellenére az állítások már befolyásolták a Szarajevó – Budapest kapcsolatokat, és diplomáciai vitát indítottak Orbán Dodikmal való szoros kapcsolatokkal kapcsolatban. A BIH Védelmi Minisztérium a múlt héten megtiltotta Levente Magyar külügyminiszter -helyettest, aki a múlt héten Szarajevóban leszállt, a Bih fővárosában, valamint Banja Luka -ban – az Rs de facto fővárosa – tervezett hivatalos látogatása során. A Dodik -nal folytatott találkozó után a BIH elnökség horvát tagja, Željko Komšić, Pósa Krisztián nagykövetét hívta meg, és tájékoztatta őt, hogy Bosznia már nem engedi meg a magyar katonai és rendõrségi egységekbe, hogy belépjenek az országba, és nyomja meg a hanyarmár kontingens eltávolítását az euforrótól.
Ez az állítás különösen feltűnő, mivel Magyarország az egyik legaktívabb közreműködő volt Bosznia és Hercegovinában a nemzetközi békefenntartó missziókban. 2024 -ben Lásló tábornok Sticz lett az első magyar katona, aki vezeti az EUFOR misszióját, egy mandátumot, amely csak hetekkel ezelőtt, január 21 -én véget ért. Az országban a magyar csapatok száma 2023 januárjában közel 400 -ra nőtt.
Sőt, Magyarország a Nyugat -Balkán EU integrációjának egyik leghangosabb támogatója volt, beleértve a BIH -t is. Szijjártó gyakran felvetette a kérdést, akárcsak Orbán a 2024 -es Szarajevóban tett látogatása során. Magyarország továbbra is elkötelezett a BIH és a szélesebb régió biztonsága és stabilitása mellett, mivel az instabilitásnak közvetlen következményei vannak Magyarországra. Az ország kulcsszereplővé vált a Balkánon, fenntartva a régió államaival való szoros kapcsolatokat, miközben jelentős mértékben hozzájárult a biztonságához, mind a BIH -ban, mind a Koszovóban.
Ki destabilizálja ki?
Nyilvánvaló, hogy a Balkán destabilizálására irányuló erőfeszítések gyümölcsöket hordoznak. A régiónak hosszú története van a háborúkról, amelyek szinte minden alkalommal kitörnek, amikor a nemzetközi rendet megrázják. Ezt az aggodalmat Dodik egy közelmúltbeli X -es bejegyzésben is megvitatta, reagálva Marco Rubio amerikai államtitkárra, aki kijelentette, hogy Dodik cselekedetei aláássák a BIH intézményeit, és fenyegetik annak biztonságát és stabilitását.
Dodik ellenállt, hogy az Egyesült Államok és az RS közös érdeke a BIH béke és stabilitás megőrzésében, de hangsúlyozta, hogy ez csak akkor lehetséges, ha mindhárom alkotó nemzet hangját hallják. Azt is kijelentette, hogy a BIH Alkotmány nem írja elő bírósági és ügyészi hivatalt – a szövetségi intézményeket, amelyek elítélték őt -, és azt állították, hogy aláássák a Daytoni megállapodást.
„Sőt, nem demokratikusan működnek, és a nem választott külföldi tisztviselők által egyoldalúan bevezetett döntéseket hajtanak végre, nem pedig a megfelelő parlamenti eljárás során bevezetett döntéseket” – tette hozzá.
„Meggyőződésem, hogy a nemzetépítési erőfeszítések-az életképes politikai konstrukciók mesterséges karbantartásával-a Biden-adminisztráció kudarcot vallott külpolitikájának maradványai-egy olyan fejezet, amelyet Trump elnök kétségkívül lezárul”-fejezte be Dodik.
Az EU utáni csapatok a földre jutottak, amikor a boszniai válság riasztó sebességgel növekszik, először a magyar konzervatívnál jelent meg.
