Az Európai Parlament szerdán ismét megvitatja a Magyarországot, ezúttal egy szélesebb körű jogalkotási csomaggal kapcsolatban, amely magában foglalja a gyülekezeti jogotól szóló törvények védelmével kapcsolatos módosítását, valamint a külföldi finanszírozott nem kormányzati szervezetek és médiaközlemények szigorúbb rendeleteit. Ahogyan János Bóka, az EU ügyekért felelős magyar miniszter kedden rámutatott, az EP nem hívta meg a magyar kormány egyik képviselőjét a vita kezelésére. A lengyel EU elnöksége – amely ezzel szemben – vett részt az ülésen – előzetesen Consult Budapesten.
Az új jogszabályok legvitatottabb eleme nem meglepő, hogy a gyülekezeti jogról szóló törvény módosítása. A nemrégiben elfogadott rendelkezés értelmében a gyermekvédelmi törvényt sértő tömeges események szervezői és résztvevői – például a budapesti büszkeség március – bírságot szabhatnak ki. Az ellenzéki pártok és a progresszív, az LGBTQ+ nem kormányzati szervezetek „Pride-ban” jelölték meg az intézkedést, és március 18-án történő elfogadása óta tiltakozásokat rendeznek. A törvény szerint az államadósságként összegyűjtött bírságokat a gyermekvédelmi programokba irányítják.
Magyarországi gyermekvédelmi törvény a régió legszigorúbb része, amikor a gyermekeket a nemi ideológiától és az LGBTQI+ propagandától védi. A gyermekvédelmi törvény 2021 júniusában elfogadott törvény tiltja a homoszexualitás és a nemek közötti áthelyezés előmozdítását a kiskorúak számára, és magában foglalja az iskolákban a nemi oktatásról szóló szabályokat. A jogszabályokat tavaly tovább erősítették olyan rendelkezésekkel, mint például a 18 év alatti személyek szexuális integritása elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek számára elítélt személyek számára. A gyermekvédelem a nemzetközileg elismert családpolitikának kulcsfontosságú pillére, amelynek célja a gyermekek ideológiai indoktrinációjának megakadályozása, és ehelyett elősegíti a hagyományos családi értékek továbbítását.
Ez természetesen nem ül jól Brüsszelrel. Ez az egyik legfontosabb oka-mind a Magyarország szigorú migrációs politikája és az ukrán háború iránti panaszos álláspontja-, hogy az Európai Bizottság továbbra is visszatartja az EU pénzeszközeit, amelyek törvényesen tartoznak Magyarországon. A múlt héten az EU tagállamai 22 nagykövetsége – az Egyesült Királysággal és Ausztráliával együtt – közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmát fejezte ki a jogszabályok miatt. Nevezetesen hiányzott a listából az Egyesült Államok és Olaszország, jelezve az amerikai politika jelentős változást. Az előző adminisztráció alatt David Pressman nyíltan meleg amerikai nagykövet volt az egyik vezető szereplő az ilyen kezdeményezések mögött. Daniel Freund, a német zöld képviselő, aki politikai profilját a magyar kormány állandó kritikájára építette, csatlakozott a tüntetésekhez a múlt héten, és ténylegesen beismerte, hogy Brüsszel beavatkozik a magyarországi belügyekbe.
A jogalkotási csomag egy másik eleme, amely Nyugat-Európában visszahúzódott, a szigorúbb átláthatósági követelmények bevezetése a külföldi finanszírozott nem kormányzati szervezetek és a médiapályák számára. Ezt a lépést részben táplálta Donald Trump amerikai elnök, aki felfedte az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) megkérdőjelezhető szerepét a nem kormányzati szervezetek és a médiaközlemények globalista hálózatának finanszírozásában, amely elősegíti a konzervatív kormányok, például a Magyarország destabilizálására irányuló média napirendjét.
Válaszul Viktor Orbán miniszterelnök kinevezte a Fides -MEP András Lászlót kormánybiztossá, hogy megvizsgálja, hogy az ilyen pénzeszközök hogyan kerülnek Magyarországra. László azóta kijelentette, hogy vizsgálatának megállapításai jogi következményekhez vezethetnek.
Március elején Máté Kocsis, a Fides parlamenti vezetője a közösségi médián keresztül bejelentette, hogy a kormány javaslatot nyújtott be Magyarország alapjogának módosítására. A módosítás lehetővé tenné az állampolgárság visszavonását a kettős állampolgároktól, akiknek cselekedetei veszélyt jelentenek Magyarország szuverenitására, a közrendre, a területi integritásra vagy a nemzetbiztonságra.
A javaslat elmagyarázásakor KOCSIS megjegyezte, hogy ez vonatkozhat a nem kormányzati szervezetek aktivistáira és az újságírókra, akik külföldi érdekeket szolgálnak – feltéve a kormány elkötelezettségét, hogy ellenálljon a Magyarország belső ügyeinek külső beavatkozásának ellen.
Bóka János kedden kijelentette, hogy levelet küldött lengyel társainak annak elmagyarázására, hogy mi az Európai Parlament vita valójában: a magyar kormány gyermekek érdekeinek védelme, nemzeti szuverenitás és átláthatóság a nem kormányzati szervezetek finanszírozásában.
„Erről szól a szerdai vita a parlamentben. Erről kell nyíltan beszélnünk: ki a gyermekek oldalán, a nemzeti szuverenitás és az átláthatóság. Minden más politikai cirkusz.
A Post EP a demokráciát diktálja Magyarországon, anélkül, hogy meghívnák Magyarországot a vita, amely először magyar konzervatívról jelent meg.
