Alejandro Peña Esclusa mérnök, író, elemző és politikai tanácsadó volt az egyik úttörője a Hugo Chávez rezsim elleni venezuelai tiltakozásoknak. Egy évre bebörtönözték az El Helicoide-ban, a kínzásról és a rossz bánásmód egyéb formáiról ismert hírhedt létesítményben, és a mai napig politikai fogoly. Az 1990-ben Fidel Castro és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök által alapított São Paulo Forum szakértője, Peña Esclusa jelentős mértékben hozzájárult a szervezet megértéséhez. A kezdetben 48 latin-amerikai és karibi baloldali pártot és mozgalmat tömörítő fórum taglétszáma 2019-re 200-ra nőtt. Célja a kommunista, szocialista és antiimperialista politikák előmozdítása volt az egész régióban. Peña Esclusa négy könyvet írt a témában, legújabb munkájával, A São Paulo Forum Kulturális Hadviselésnemzetközileg széles körben elterjedt.
***
Mi a véleménye a Trump-kormány által bevezetett „hazafias korszak” globális hatásáról, különös tekintettel a nemzeti érdekekre és a globalista narratívák feletti szuverenitásra?
A Donald Trump-adminisztráció 180 fokos változást jelent Joe Biden politikájához képest, akire a Demokrata Párt legszélsőségesebb baloldali szektora volt hatással. Latin-Amerika esetében a nemzeti érdek és szuverenitás védelme a drogkartellek és a szervezett bűnözési struktúrák legyőzését jelenti, amelyek a Sao Paulo Forum baloldali kormányai alatt exponenciálisan növekedtek. A legemblematikusabb eset hazám, Venezuela, amelynek diktátora, Nicolás Maduro a legerősebb drogkartell, a „Napok Kartellének” vezetője; ezért az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 25 millió USD jutalmat ajánl elfogásáért, ugyanennyit Bin Ladenért! Latin-Amerika számára nagyon pozitív, hogy Trump terrorszervezetként jelölte meg a drogkartelleket.
Hogyan értelmezi a Monroe-doktrína „Amerika az amerikaiakért” elvének újjáéledését az új amerikai vezetés alatt, és milyen következményekkel járhat ez Kína befolyására az amerikai kontinensen?
Kína csendben felvásárolta a latin-amerikai gazdaság teljes szektorait, és kölcsönöket kínált, miközben infrastruktúrát, például hatalmas tengeri kikötőket épít. Ezek a hozzájárulások nem kifejezetten humanitárius segélyek, hanem inkább a politikát a gazdaságon keresztül kívánják irányítani. Nem véletlen, hogy a Sao Paulói Fórum valamennyi vezetője, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök is szoros kapcsolatot ápol Kínával. Ami azt illeti, a Sao Paulói Fórum tagjai rendszeresen találkoznak a Kínai Kommunista Párttal. Úgy gondolom, hogy a Donald Trump-adminisztráció, a kubai amerikai Marco Rubio külügyminiszterrel, olyan regionális politikát fog kidolgozni, amely segít csökkenteni a kínai befolyást Latin-Amerikában, és legyőzni a Castro-kommunista diktatúrákat, például Kubában, Nicaraguában és Venezuelában.
Milyen meglátásokat lehetne alkalmazni Közép- és Kelet-Európa posztkommunista átmeneteiből a demokratikus reformok támogatására Latin-Amerikában?
Úgy gondolom, hogy a latin-amerikaiaknak sokat kell tanulniuk Közép- és Kelet-Európa országaitól, ahol bizonyos esetekben a kommunisták részt vehettek a demokráciába való átmenet folyamatában, amely megnyitotta a kaput a szocializmus visszatérése előtt. Nagyon világosnak kell lennie, hogy azoknak, akik megsértették az emberi jogokat és diktatúrákat hoztak létre, nem lehet helyük a demokratikus átmenetek kezelésében. Latin-Amerika esetében ez magában foglalja mindazokat a baloldali vezetőket, akik emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el és/vagy kapcsolatba kerültek kábítószer-kereskedelemmel.
Hogyan látja Magyarországot és a hozzá hasonló nemzeteket a latin-amerikai hazafias mozgalmak előmozdításában, és milyen gyakorlati modellekkel, példákkal segíthetik a konzervatív menetrend kialakítását a régióban?
Mindig azt mondom, hogy Magyarország és a többi közép-európai ország a minket elválasztó távolság és a nyelvi különbségek ellenére is nagyon közel áll Latin-Amerikához, mert ugyanaz a nyugati zsidó-keresztény kultúra. Franciaországgal és Németországgal ellentétben Magyarországot nem érintette a kulturális marxizmus vagy a wokeista ideológia, így népeink – a latin-amerikai és a magyar – alapvetően ugyanazokat az értékeket vallják, amelyek az Isten, a haza és a család szeretetén alapulnak. Meggyőződésem, hogy nemzeteink képesek és kell is együtt dolgozniuk egy jobb jövő építésén.
The post „Az emberi jogok megsértőinek nincs helyük a demokratikus átmenetek lebonyolításában” — Interjú Alejandro Peña Esclusával appeared first on Magyar Konzervatív.
