Donald Trump elnökségének első hetében már megkezdődtek a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok helyreállítására irányuló erőfeszítések, amelyek mélypontra jutottak a Biden-kormány idején, különösen az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, David Pressman hivatali ideje alatt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt csütörtökön arra utasította nemzetgazdasági, külügy- és kereskedelmi minisztereit, hogy készítsék elő a Magyarország és az Egyesült Államok között két éve felbontott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény visszaállítását célzó megállapodást.
Meg kell kötni Magyarország kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és megelőzéséről szóló egyezményt a jövedelemadók területén. Magyar Közlönyamely az újonnan kiadott vagy módosított jogszabályok hivatalos szövegét teszi közzé.
Közvetlen lövés a magyar versenyképességről
Washington 2022 júliusában egyoldalúan felmondta Magyarországgal 1979-re visszanyúló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. A szerződés hivatalosan 2023. január 8-án járt le, bár egyes rendelkezései 2023. december 31-ig érvényben maradtak. 2024. január 1-je óta mindkét ország jogosult a másik országtól származó jövedelmek megadóztatására saját nemzeti jogszabályai szerint, és az ilyen jövedelmeket most úgy kell tekinteni, mint nem szerződéses országból származnak.
A szerződés felmondása súlyos következményekkel jár a magánszemélyekre, a vállalkozásokra és a magyar államra nézve is. A 2024. január 1-je előtt készült becslések szerint a vállalkozásokra a legjelentősebb hatást a forrásadó érinti: az osztalékot, a kamatot és a jogdíjat a korábbi 5 százalékos kulcs helyett 30 százalékos forrásadó terheli.
„A szerződés felmondása súlyos következményekkel jár a magánszemélyekre, a vállalkozásokra és a magyar államra nézve is”
A magyar gazdaság már rövid távon is megtapasztalja a negatív hatásokat, például az amerikai cégek befektetési szerkezetének átszervezése miatti 70-80 milliárd forintos közvetlen adóbevétel-kiesés révén – áll az EY Magyarország 2023. szeptemberi elemzésében. „A hosszú távú következmények azonban komolyabbak: jelentősen csökkenhet a gazdaság tőkevonzó és munkaerő-megtartó képessége.”
A politikai nyomásgyakorlás eszköze
A szerződés felmondása egyike volt Joe Biden volt amerikai elnök kormányának azon intézkedéseinek, amelyekkel nyomást gyakorolt Magyarországra, amely régóta megvétózta a globális minimumadó Európai Unió általi elfogadását. A globális minimumadó 15 százalékos minimális társasági adókulcsot állapít meg a multinacionális vállalatok számára, hátrányos helyzetbe hozva a hagyományosan alacsony adózású országokat.
A magyar kormány azzal érvelt, hogy egy ilyen adó bevezetése aláásná az ország fiskális szuverenitását, és versenyhátrányt jelentene az Európai Unió számára, amit az akkori különösen érzékeny gazdasági körülményekre tekintettel elfogadhatatlannak ítélt.
„A magyar kormány azzal érvelt, hogy egy ilyen adó bevezetése aláásná az ország fiskális szuverenitását”
Magyarország 9 százalékos társaságiadó-kulcsa lényegesen alacsonyabb volt kereskedelmi partnereiénél, és az ország gazdasági stratégiájának sarokkövének számított.
Az Egyesült Államok és az EU részéről egyaránt megerősödött nyomás hatására a magyar kormány a tárgyalások során módosította stratégiáját és álláspontját, így végül elérte azt a célt, hogy a globális minimumadóról szóló végleges megállapodást úgy alakítsák ki, hogy annak hatása a magyar versenyképességre minimális legyen. 2022. december 12-én Orbán Viktor feloldotta Magyarország vétójogát. Washington és Budapest azonban nem kezdett tárgyalásokat a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény helyreállításáról.
Új Szerződés a láthatáron
Ez így is maradt 2024. november 5-ig, amikor is Donald Trump történelmi visszatérést hajtott végre, és újraválasztották az Egyesült Államok 47. elnökévé. Orbán egy november 10-i interjúban kijelentette, hogy Magyarországnak és az Egyesült Államoknak megállapodást kell aláírnia a kettős adóztatás elkerülése érdekében, mivel az előző kormányzat „nem újította meg azt, amelyik lejárt”. Hozzátette, hogy „néhány fontosabb gazdasági ügyben” is megállapodásra törekszik Trumppal. „Azt hiszem, lesz rá lehetőségünk” – mondta optimistán.
– Megállapodásom van az Egyesült Államok elnökével; közeleg az amerikai-magyar kapcsolatok aranykora. Ez érezhető lesz a mindennapi életben, a zsebünkben és a családunk költségvetésében” – jelentette ki Orbán január 17-én, mindössze három nappal Trump beiktatása előtt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Katona Bencét nevezte ki magyar–amerikai befektetésekért és üzleti kapcsolatokért felelős miniszteri biztosnak. Ebben a szerepkörben Katona feladata lesz „új üzleti kapcsolatok ápolása Magyarország és az Egyesült Államok között, új befektetési és finanszírozási lehetőségek feltárása, valamint a magyar vállalkozások amerikai piacra lépésének elősegítése”. Emellett a Katona „segít a tervezett beruházások megvalósításában és új finanszírozási programok kidolgozásában annak érdekében, hogy az Egyesült Államok ismét a három legnagyobb befektető közé kerüljön Magyarországon”.
„A kormány azon dolgozik, hogy enyhítse a két ország közötti vízumszabályokat, visszaállítsa a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, és helyreállítsa a közvetlen járatokat Budapest és olyan fontos amerikai városok között, mint New York és Washington” – mondta Nagy Márton.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény helyreállítása nemcsak az új amerikai kormányzat és Magyarország közötti kapcsolatok javulásának erős jelzése, hanem kritikus lépés a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok szempontjából is. Az egyéb előnyök mellett csökkentené az Egyesült Államokban működő magyar cégek adóterheit, ezzel is ösztönözve a kétoldalú kereskedelmet és beruházásokat.
The post Az Egyesült Államok–Magyarország kapcsolatok már gyógyulnak, mint új kettős adóztatási egyezmény rajzolódik ki appeared first on Magyar Konzervatív.
