A hongkongi székhelyű híroldal Asia Times cikkében méltatja a magyarországi családtámogatási programok sikerét.
Ebben ezt írják: „Akadémiai demográfusok kimutatták, hogy a családbarát kormányzati politikák mérsékelhetik vagy akár vissza is fordíthatják a termékenység csökkenését, amely az ipari világban a születések számát jóval a helyettesítés alá csökkentette. A meddőség köztudottan ellenáll az állami kiadásoknak, de célzott kiadásoknak – például a gyermekkori oktatásra és a családraly lakhatás – változást hoz”.
„Magyarország egyike a világ kevés demográfiai sikertörténetének, a Corvinus Institute for Advanced Studies múlt hónapban neves nemzetközi kutatók részvételével tartott szemináriumot, hogy áttekintsék a globális termékenység csökkenését és a megoldásokat” – folytatja a szerző.
„Magyarország egyike a világ kevés demográfiai sikertörténetének”
Amikor 2010-ben a hivatalban lévő, jobboldali konzervatív Fidesz-KDNP koalíció hatalomra került Magyarországon, az országos termékenységi ráta mindössze 1,25 születés volt nőre vetítve. Több mint egy évtizede folyamatosan csökken. 1990-ben például 1,87 születés volt nőre vetítve. A Fidesz meg tudta fordítani ezt az aljas tendenciát. 2021-re ez 1,61-re nőtt, ami valójában meghaladta az EU egy nőre jutó évi 1,53 születési átlagát.
Az Orbán-kormány 2015-ben olyan politikákat vezetett be, mint a CSOK, a gyermekes párok lakáscélú támogatási programja. 2023-ban vezették be a megújult változatát, a CSOK Plusz programot. Csökkentett fizetést kapnak azok a 30 év alatti nők, akiknek legalább egy gyermekük született. jövedelemadó; míg a négy- vagy többgyermekes anyák teljes mértékben mentesülnek a nemzeti jövedelemadó alól. A kormány úgynevezett „babakötvényeket” is kibocsát, kis értékű kincstári kötvényeket 42 500 forintért (108 dollár), 19 éves futamidővel és kamatos kamattal minden megszületett gyermek után. A kötvény lejárata után a felhalmozott pénz a 19 éves gyermek bankszámlájára kerül.
„A nyugat-európai országok a tömeges migrációban látják sürgető demográfiai problémáik megoldását”
Ez a megközelítés ellentétben áll egyes nyugat-európai országok vezetőivel, akik a tömeges migrációban látják sürgető demográfiai problémáik megoldását.
A cikk szerzője Asia Timesazonban elemzésükben rámutat, hogy:
„Nincs egyszerű összefüggés a családi pótlékra fordított összes közkiadás és a magas jövedelmű klub, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjai között a teljes termékenységi ráta között. Ennek ellenére a magasabb termékenységű országok többnyire többet költenek a családok támogatására, az alacsonyabb termékenységű országok pedig általában kevesebbet költenek”.
A szerző a továbbiakban idéz egy előadást, amelyet James Heckman amerikai Nobel-díjas közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott. Ebben nevezte meg „a felsőoktatás és a karrier-aspirációk költségei, amelyek késleltetik vagy elriasztják a szülővé válást, a szociális normák eltolódása, amelyek a szülőséget személyes döntésként, nem pedig társadalmi elvárásként tükrözik, olyan gazdasági kihívások, mint a lakhatási költségek és a munkahelyek bizonytalansága, kulturális és médiahatások, valamint környezeti aggályok, például az éghajlatváltozás ‘ mint a nyugati országok csökkenő termékenységi rátái mögött meghúzódó öt fő tényező. Majd kiemelte, hogy a koragyermekkori nevelésre fordított kormányzati kiadások általában növelik a nők munkaerő-piaci részvételét, és növelik az általános termékenységi arányt.
A fiatal felnőttek számára megfizethető lakhatás hiánya is csökkenti egy ország termékenységi arányát – mutatott rá Heckman is. Dél-Koreában, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban, ahol a legnagyobb arányban élnek a fiatal felnőttek szüleikkel, szintén a legalacsonyabb a termékenységi ráta. Stratégiailag megalapozott lépés tehát a fiatal felnőtteket segítő magyar CSOK program.
The post Asia Times Lauds ‘Magyarország demográfiai kivételessége’ appeared first on Magyar Konzervatív.
