Mindenki Budapestre akart menni, vagy inkább, hogy onnan haladjon. Kezdetben hosszú sorok voltak a Malévi jegyek számára. Az emberek velük spekuláltak, hamisították őket, majd hazudtak arról, hogy megkapják őket.
A magyar nemzeti légitársaság moszkvai irodái 1989 őszén voltak az ügyfelekkel, és az ügyfelek többsége zsidó volt. Arra kerestek, hogy megszabaduljanak a Szovjetunió társadalmi összeomlásától. Végül Magyarország 1989. március és 1992. január között 160 000 -re tett kilátást.
Miközben jobban húzódott ki, ez nagyobb hullám volt, mint a kelet -német emigránsoké, amikor 1989 nyarán engedték át, amikor Magyarország megünnepelte a nyugati határ megnyitását. A Budapest hozzájárulása a szovjet zsidóság kivonulásához a rendszer átmenetének egyik legfontosabb története. De hogy történt mindez?
Amikor a szovjet stílusú szocializmus több mint 35 évvel ezelőtt véget ért Közép-Európában, a régió új, demokratikusan megválasztott kormánya szembesült a jobb rendszer felépítésének és a múltbeli tévedések pótlásának kihívásaival. A társadalmak természetes rendjének téglait, amelyeket Moszkva vazális rendszerei összetörtek, nemcsak a toll löketén esett a helyére. Aprólékos összejövetelre, átrendezésre és összeszerelésre volt szükségük az élhető jövő érdekében.
Az egyik kérdés az emberek voltak, akik csak Kelet -Európa sötét valóságából akartak. A szocialista rendszerek mindig megszállottak voltak polgáraik mobilitásának ellenőrzésével. A saját szempontjából jogosan voltak. A korlátlan utazás a Szabad Világba a demokráciával, a jobb világgal kapcsolatos ötletek szabadon történő forgalomba hozatalát, valamint az emberek számára lehetőséget jelenthet, hogy csak a lábukkal szavazzanak, és menedéket keressenek a vasfüggöny másik oldalán.
„A vasfüggöny másik oldalán ott voltak a virágzó nyugati diaszpóra közösségek, valamint Izrael fiatal és dinamikus állama”
Ez a megszállottság sok ember számára súlyos korlátozásokat eredményezett, különösen a kivándorlás szempontjából, de az egyszerű utazás szempontjából is. Az egyik csoport, amelyet súlyosan befolyásoltak, a Szovjetunió zsidó állampolgárai voltak, akik eltérő szintű elnyomást szenvedett a látszólag emancipált szovjet államtól, nem is beszélve a gazdasági nehézségeket. A vasfüggöny másik oldalán ott voltak a virágzó nyugati diaszpóra közösségek, valamint Izrael fiatal és dinamikus állama.
Az emigránsok több ezer csoportban hagyhatták el, különösen az 1970 -es évek második felében, de ez nagyon csekély szám volt a „kilépési vízumra” váró tömegekhez képest, amely a kivándorlás engedélyét jelentette, de a kötelező eladásokat is. Az összes eszköz és a szovjet állampolgárság lemondása. Az emigrációs igény mértéke 1988 -ban világossá vált, amikor a morzsoló Szovjetunió végül megnyitotta az árvízkapukat. Csak abban az első évben 20 000 emigráns volt, amelyek 1989 -ben több mint 70 000 -re, majd 1990 -ben 202 000 -re ugrottak.
„1990 márciusában a Ferihegy (ma Ferenc Liszt) repülőtér felé vezető autópályát a Nyugat -Német Vörös Hadsereg frakciója bombázta”
De a legtöbb számára egyszerűen nem volt szállítás a távozáshoz. Izrael bizonyos értelemben a vasfüggöny másik oldalán volt a szovjet blokk állampolgárok számára. Mivel az összes szovjet-vaszi ország köteles volt támogatni a moszkvai arab szövetségeseit a hidegháborúban, Izraelt hivatalosan ellenségnek tekintették, és gyakorlatilag nem volt mód arra, hogy közvetlenül odautazzanak. A románok, akik a hidegháború mindkét oldalát játszották, hogy fenntartsák az észak-koreai-in-Európa stílusú remete királyságot, nemzetközi szinten jártak Tel-Avivba, ám nyilvánvalóan féltek, hogy nagy mennyiségű zsidót szállítanak. Az arabok óvatosan nézték meg a demográfiai szempontból erősítő Izrael-t, és a szovjet kivándorlás azt jelentette, hogy a hosszú távú geopolitikai egyensúlyt számukra számukra.
De voltak a magyarok, akik a kelet -európai államok nyugati integrációját a vezetõen. Budapest 1989 márciusában nyitott egy kereskedelmi légi útvonalat Tel Avivnak, hogy kemény pénzt szerezzen, először a „kapitalista” országokból érkező utazóktól. De amikor a Zsidó Ügynökség képviselői-és többek között Benjamin Netanyahu, az akkori Benjamin Netanyahu, az izraeli kormány középszintű tisztviselője-az év vége felé folytatódott, hogy megszervezzék az emigránsok közvetlen repülését Izrael államba, A magyar szerepe gyorsan túllépett a kereskedelmi repülőgépek banalitásán, hogy a geopolitikai jelentőséggel bírjon.
A magyarok elkötelezettsége komoly kockázatok vállalását is jelentette. Az iszlám dzsihád 1990 márciusában fenyegette a (ma már nem működő) magyar nemzeti légitársaságot, Malévat az Airlink karbantartása miatt, amely március 21-én még a légitársaság alkalmazottai mikro-újratelepítéséhez vezetett, egy új jelenség az autoritárius menedzsment évtizedek után. Ennek eredményeként rövid leállás következett be, de a kormány belépett, és sikerült megállapodást kötni a légitársasággal a járatok folytatásáról, bár kissé kisebb léptékben. Még lenyűgözőbb volt, hogy mindezt kezelik, miközben az első demokratikus választások zümmögése a legmagasabb volt Magyarországon.
De az elégedetlen alkalmazottak nem voltak az egyetlen nehézség, amely akadályozta a műveletet. 1991. december 23 -án súlyos terrorista támadás került Budapesten: A Ferihegy (ma Ferenc Liszt) repülőtér felé vezető autópályát a Nyugat -német Vörös Hadsereg frakciója bombázta. A csoport meg akarta ölni a menekültek buszterhelését az ideiglenes menedéktől a Tel -Aviv repülőgépig. A puszta szerencse miatt megsemmisítették az időzítésüket, és senkit sem öltek meg, bár két rendőr súlyosan megsérült.
Miért értett egyet Magyarország az ilyen kockázatos üzletbe? Nyilvánvaló, hogy nagyrészt annak érdekében, hogy igazolhassák az ország Nyugat iránti elkötelezettségét. Azonban azt kell hozzáadni, hogy Budapest semmiképpen sem volt köteles ezt megtenni. Választás volt, hogy a kilépő szocialista és a frissen megválasztott konzervatív kormányok ezt a fő geopolitikai és humanitárius vállalkozással kötöttek.
Nem minden szovjet zsidónak sikerült jegyet szereznie egy új életre, de a legtöbb megtörtént, ami történelmi feat volt, amelyben Malév és a korabeli magyar kormányok jelentős szerepet játszottak, mind az 1990 -es demokratikus választások előtt és után. A vállalkozás. A vállalkozás. Emlékeztetni kell és megfelelő helyet kell hozzárendelni Közép -Európa rendszerátmeneteinek történetében.
Ez a cikk a Duna Intézetben végzett szerző kutatásain alapult. A teljes hozzáférhető itt–
Az Izraelbe irányuló léglink: Magyarország és a szovjet zsidó emigránsok a rendszerváltozás során először jelentek meg a magyar konzervatívnál.
