A Nemzeti Média- és Infokommunikációs Hatóság (NMHH) által megrendelt új tanulmány rávilágított a fő online platformok, ideértve a Facebook -ot és a YouTube -t, átlátszatlan tartalom -moderációs gyakorlatokat. Az NMHH Kommunikációs Osztálya által megosztott megállapítások azt mutatják, hogy akár félmillió magyarot is érinthet a Facebook korlátozó intézkedései, hangsúlyozva a platformpolitikák növekvő hatását a digitális szabadságra.
A Zsolt Ződi által írt tanulmány megvizsgálta a Facebook és a YouTube tartalom moderálását, és arra összpontosít, hogy ezek a platformok hogyan korlátozzák a felhasználókat. A jelentés szerint a technológiai óriások havonta több millió moderációs döntést hoznak, erősen támaszkodva a mesterséges intelligenciára. Ezeket az automatizált döntéseket gyakran az emberi moderátorok nem vizsgálják felül, így a felhasználókat a korlátozások értelmes magyarázata nélkül hagyják.
Az EU Digitális Szolgáltatási Törvénye (DSA) értelmében az online platformoknak most be kell jelenteniük moderációs gyakorlataikat. Ezek a jelentések azt mutatták, hogy a platformok több százezer korlátozó döntést hoznak naponta, amelyek többségét algoritmusok segítségével hajtják végre. A tanulmány azonban megjegyzi, hogy a felhasználók ritkán kapnak részletes igazolást ezekről a döntésekről, így a moderációs folyamatokat nagyrészt átláthatatlanul hagyják.
„A magyarok kb. 15 % -a – becslések szerint 500 000 ember – tapasztalt tartalomkorlátozásokat, törléseket vagy számla felfüggesztéseit”
A felhasználók technikailag megengedik, hogy fellebbezzék a moderációs intézkedéseket, de ezeket a fellebbezéseket gyakran a mesterséges intelligencia kezeli. Ennek eredményeként a döntések megfordítása vagy a tartalom helyreállítása egyre ritkábbá válik. A jelentés kiemeli, hogy ez a tendencia, a rendezetlen és gyakran logikátlan platformszabályokkal párhuzamosan, még nehezebbé teszi a felhasználók számára a rendszerek navigálását.
Például a platformok gyakran homályos nyelvet használnak politikájukban. Például a YouTube szolgáltatási feltételei lehetővé teszik nemcsak az illegális vagy a szabályos erőszakos tartalom eltávolítását, hanem minden olyan anyagot is, amely potenciálisan károsnak tartja magát a platformra.
A tanulmány kifejezetten azt vizsgálta, hogy ezek a moderációs gyakorlatok hogyan befolyásolják a magyar felhasználókat. Míg a platformok nem szolgáltatnak országspecifikus adatokat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felmérése szerint a magyarok körülbelül 15 % -a-a becslések szerint 500 000 ember-tapasztalt tartalomkorlátozásokat, törléseket vagy számla felfüggesztést tapasztalt. Ez 5 % -os növekedést jelent az előző évekhez képest.
Az érintett felhasználók körében a fele több korlátozásról számolt be, és egynegyed tapasztalt számla -felfüggesztést jelentett. Míg a felhasználók egyharmada kérte a korlátozó intézkedések megfordítását, ezeknek a fellebbezéseknek csak egytizede volt sikeres 2024-ben. Ez 2020-tól jelentős csökkenést jelent, amikor a platformok a korlátozott tartalom körülbelül egyötödét helyreállították. A váltást annak tulajdonítják, hogy a panaszok kezelésére a mesterséges intelligencia növekvő támaszkodása van.
A tanulmány hangsúlyozza a platformok szükségességét, hogy a felhasználók számára értelmes magyarázatokat biztosítsanak a moderációs döntésekhez. Ezenkívül az emberi ügyfélszolgálathoz való nagyobb hozzáférést igényel, ami azt sugallja, hogy a platformoknak szignifikánsan több alkalmazottat kell felvenniük a felhasználói panaszok kezelésére.
Egy digitális világban, amelyet néhány technológiai óriás ural, az átláthatóság és az elszámoltathatóság a tartalom moderálásában döntő jelentőségűvé vált. Ahogy a tanulmány kiemeli, a felhasználók hatékonyan megtámadhatják a korlátozásokat, és elengedhetetlen az emberi felügyelet hozzáférése a digitális jogok védelméhez az állandóan fejlődő online tájban.
A technológiai óriások átlátszatlan moderációs szabályainak félmillió magyarja jelentkezett először a magyar konzervatívra.
