Aleksandar Vučić szerb elnök sürgette az ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene bizalmi népszavazást. Vučić lépése a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérésére adott válasz, amelyből kiderült, hogy a lakosság 61 százaléka támogatja a novemberi újvidéki pályaudvar tragédiája után kirobbant kormányellenes tüntetéseket.
A felmérésből az is kiderült, hogy a szerbek 52 százaléka szeretné Vučić leváltását, ami arra készteti az elnököt, hogy gondoskodjon arról, hogy ez az érzés pontosan tükröződjön. „Ha ez így lesz, nem tudom tovább ellátni a köztársasági elnöki feladatokat” – jelentette ki Vučić. Kiemelte, hogy a legitimitás a politika sarokköve, és a szuverenitás mindig az emberek akaratából fakad.
A bizalmi népszavazás kezdeményezéséhez a 250 fős parlament 67 képviselőjének aláírása szükséges. Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) ígéretet tett arra, hogy 100 aláírással járul hozzá, ha az ellenzék nem gyűjt össze elegendő mennyiséget. Ana Brnabić házelnök ezt megerősítette, hozzátéve, hogy szerdán benyújtják a népszavazási kezdeményezést támogató aláírásokat.
Vučić kijelentette, hogy a legitimitás a politika sarokköve, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad.
2024. november 1-jén az újvidéki pályaudvaron leomlott az előtető, 15 ember életét követelve, köztük gyerekek is. A kritikusok a tragédiát a kormány hanyagságának és korrupciójának jelképének minősítették. Ezt követően tiltakozók tízezrei vonultak Belgrád és más városok utcáira elszámoltatást követelve.
A tragédia következtében novemberben lemondott Goran Vesić építésügyi miniszter, az ügyészség pedig december végén 13 személy ellen emelt vádat.
A tiltakozások azonban folytatódtak, a demonstrálók hetente utakat zártak el, olyan jelszavakat skandáltak, mint „Igazságot akarunk”, és mozgalmuk szimbólumaként egy piros kézlenyomatot vettek fel, amely erőteljesen tükrözi azt a vádaskodásukat, hogy a kormány „vér van a kezén”. ‘
Vučićot 2017-ben közvetlenül választották köztársasági elnöknek, majd 2022-ben újraválasztották. Mandátuma 2027-ben jár le, és a szerb alkotmány értelmében nem választhatják újra köztársasági elnökké.
Magyarország nagy barátja
Vučić szoros kapcsolatot ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Hivatali ideje alatt a magyar–szerb kapcsolatok aranykorba léptek, ami pozitívan befolyásolta a vajdasági magyar kisebbség életkörülményeit.
A két ország szoros kapcsolatának köszönhetően nagyszabású infrastrukturális projektek indultak, amelyek közül az egyik legkiemelkedőbb a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása, amelyről a magyar kormány 2014-ben döntött. jelentős kínai támogatással a Belt and Road kezdeményezés részeként.
A mintegy 1,7 milliárd euró értékű projekt alapkövét 2021 októberében tették le, és a tervek szerint kiváló minőségű közvetlen kapcsolatot létesít Pireusz kikötője és az ázsiai kereskedelmi útvonalak között. Ezzel a beruházással Magyarország a görög kikötőkön keresztül a leggyorsabb szállítási útvonalat kínálja a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. Alapvetően racionalizálódik az eddig különféle szállítási módokat magában foglaló Kínából érkező áruszállítás, a tengeri kikötőbe szállított árukat ezentúl vasúton szállítják Európába.
Az infrastrukturális együttműködés mellett Szerbia és Magyarország is szorosan együttműködik az Európára nehezedő migrációs nyomás kezelésében. 2021 óta a magyar és a szerb hatóságok közösen járőröznek a szerb–észak-macedón és a magyar–szerb határ mentén. Pintér Sándor belügyminiszter hangsúlyozta: „a közös cél az, hogy a műveletekbe más uniós országokat is bevonjanak, ne csak Szerbiát és Magyarországot”. Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter kijelentette: a közös járőrszolgálat beindítása annak bizonyítéka, hogy a két ország kapcsolata jelenleg a lehető legmagasabb szinten van.
Vučićot tavaly augusztusban Orbán Viktor javaslatára a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki.
The post A szerb Vučić bizalmi népszavazást sürget önmaga ellen appeared first on Magyar Konzervatív.
